2015. február 25., szerda

Mese az öreg halászról és a tengerről, no meg az elnök-vezérigazgatóról

"A hatalmas vállalat elnök-vezérigazgatója nyári szabadságát az egzotikus tengerparton tölti, s jó szokása szerint ott sem tétlenkedik. Fotómasináját jobbra-balra kattintgatva iparkodik megörökíteni a környék szépségeit, hogy aztán a képeket értékesítve fedezni tudja az utazásból eredő kiadásait. Miközben fényképezőgépének keresőjében szemléli a tájat, meglát egy halászt, amint az a parton lófrál, élvezi a természetet, a madárcsicsergést, a virágillatot, és közben a kutyájával játszik. Elönti a düh az elnök-vezérigazgatót, mint mindig, amikor léhaságot vél felfedezni környezetében.
– Mit csinál maga itt? – kérdi a halászt.
– Pipázgatok. – válaszolja amaz.
– Miért nem halászik?
– Reggel már megfogtam a napi szükségletemet.
– És miért nem fog több halat?
– Nincs hűtőszekrényem, mit kezdenék én több hallal?
 – Eladná, a bevételből vehetne a ladikjára motort, vásárolhatna újabb és nagyobb hálókat, bérelhetne fagyasztóházat, és foghatna még több halat! Sok-sok tőkehalat! Profitot termelhetne!
– Na és azzal mit kezdenék?
– Azokat is eladná, az árukon meg vehetne egy nagy halászhajót, aztán konzervgyárat, ahol még több halat dolgozhatna fel, lekörözné a konkurenciát, nagyhalként bekebelezné a kishalakat, és mesés bevételre tehetne szert.
– És azt mire költeném?
 – Például elutazhatna a tengerpartra, élvezhetné a természetet, a virágillatot, a madárcsicsergést, és pihenésképp sétáltathatná a kutyáját.
– Jóember, maga szerint én most épp mit csinálok???"