2016. december 24., szombat

A kutyák táplálásáról

Kutyás berkekben gyakori téma, hogy a gazdák mivel etetik az ebeket. Néha elhűlve hallgatom, amint azt taglalják, hogy milyen olcsón jutottak hozzá 10-20 kiló táphoz, természetesen az amúgy is "gazdaságos", minden sarki boltban fellelhető, és a tévéreklámokban is agyonajnározott "márkákból".  Amely cégeknél a reklámozásra nagyon adnak, a csomagoláson bájosan mosolygó kutyusok láthatók, ám a tápban valójában alig van valami, amit szívesen adnék a saját kutyáimnak. Régóta tervezem, hogy megosztom a táplálással kapcsolatos tapasztalataimat, és most rá is szánom magam, mert kedves barátom ma azzal hívott fel, hogy egy kutyakölyök jelent meg náluk, így talán segíthetek nekik is (és másoknak is) az alábbi bejegyzéssel.
A legfontosabb alapszabály: a kutya alapvetően ragadozó állat. Őse, a farkas, opportunista faj, szinte bármit megeszik, amit képes zsákmányul ejteni, legyen az pocok, hal, madárfióka, tojás, gyík, nyúl - és a sort a rénszarvasig vagy bölényig folytathatnánk. Az is fontos, hogy a legyűrt állatoknak nem csupán a húsát fogyasztják el a farkasok, hanem a zsigereiket, beleiket (a bennük lévő félig emésztett növényekkel) is, vagyis jóval többféle tápanyag jut szervezetükbe, mintha csak színhúst ennének. Nemritkán gyümölcsöket, bogyókat is esznek, sőt gyakorta füvet is legelnek.
A kutya táplálkozása az emberrel együttes koevolúcióban némileg módosult, és a növényi eredetű táplálékok magasabb arányban is jelen lehetnek táplálékában, mint a farkasokében, de azért a kutyák táplálékának meghatározó része továbbra is a hús kell legyen.
Saját tapasztalataim szerint a leggazdaságosabb hús-alapforrás a csirkenyak. Az ebben található apró nyakcsigolyák nem jelentenek veszélyt a kutyák számára. (Fontos, hogy a madarak csöves végtagcsontjait sose adjuk kutyáknak, mert szálkásan törhetnek, és komoly bonyodalmat, akár tragédiát is képesek okozni.) A csirkenyak mellett terítékre kerülhet csirkehát is, vagy ha épp nincs anyagi akadálya, akkor baromfihús darálva. A kölykök számára eleinte mindenképpen a darált hús az ajánlott. Én pár évig hosszasan főztem a különféle húsokat, ami rengeteg macerával járt, mígnem egyszer kipróbáltam, mit szólna vérebem a nyers húshoz. S láss csodát, a nyers húst éppolyan étvággyal fogyasztotta el, mint a főttet. Azóta nem kell bajlódjak a főzéssel, kiporciózással, lábasmosogatással... Fontos, hogy a sertéshúst (pontosabban bármit, ami sertésből vagy vaddisznóból származik: sertésmáj, sertéslép stb.) mindig kötelező alaposan hőkezelni, ellenkező esetben kutyánk gyógyíthatatlan fertőzést kaphat, de a birkahús, marhahús már szintén adható nyersen is.
A hús önmagában nem elégséges táplálék (mint azt már fentebb is jeleztem), így érdemes azt kiegészíteni egyéb élelemmel is. Ezek lehetnek: csirkemáj, csirkeszív, tojás, túró, kefír, joghurt. "Köretnek" két alapélelmiszer javasolható: tört főtt burgonya és főtt rizs. Vitaminforrásként javasolható egy kiskanálnyi  búzacsíra minden étkezéshez. Az állati és növényi eredetű összetevők aránya hozzávetőlegesen 60:40 százalékot tehet ki. A rizs főzésekor egy-egy adag reszelt répát is célszerű megfőzni (együtt a rizzsel). A családi ebédhez készített levesből is adható főtt zöldség a kutyáknak (én ezt villával szétpasszírozva szoktam a kutyatálba tenni). Az almát szinte minden kutya szereti, reszelve is keverhetjük a táplálék közé, de almaszeleteket is szívesen elrágcsálnak. FONTOS: az almamag ciánvegyületet tartalmaz, ezért az almacsutkát sose hagyjuk rágcsálni, nehogy a kutya almamagokat is fogyasszon.
A felkínált táplálék mindig szobahőmérsékletű (vagy langyos) legyen.
Tiszta ivóvíz mindig legyen elérhető a kutya számára.
Kutyáknak tiltott élelmiszerek: csokoládé, szőlő, mazsola - és bármilyen fura, de a nyírfacukor (xilit) is. Kutyás ismerősömék múltkor megkínálták agarukat nyírfacukorral ízesített süteménnyel - pár óra múlva az állatorvosi rendelőben aggódhattak, hogy túléli-e az eb ezt a jutalomfalatot...
Ami a tápokat illeti: hosszú évekig alaposan tanulmányoztam a kereskedelemben százával kapható különféle kutyatápok összetételét. Már persze amit a gyártók feltüntetnek a csomagoláson. Merthogy a legtöbb gyártó alig oszt meg érdemi információt a beltartalomról, inkább nyomatják a reklámszöveget, hogy "ízletes, zamatos falatkák kedvencek számára, csirke és marha ízesítéssel"... Könyörgöm, ha egy kutyatápot alapvetően hús felhasználásával készítenek, ahhoz minek kéne ilyen-olyan ízesítés?! ALAPSZABÁLY: ha egy táp csomagolásán nincs egyértelműen és tételesen felsorolva, hogy miből készítették, azt a tápot nem szabad megvásárolni. KIEGÉSZÍTŐ SZABÁLY: ha a csomagoláson mosolygó kutyuska csábítja vásárlásra a vevőt, azt a terméket sem szabad megvenni. Tapasztalataim szerint azok a cégek, amelyek valóban minőségi kutyatápokat gyártanak (mégpedig főként húsból), nem alkalmaznak gagyi marketing-fogásokat, és a csomagoláson nem a bájos kutyusok fotója a vonzó, hanem a táphoz mellékelt háttérinformációk.

Összetevők: Válogatott gabonafélék,  Növényi eredetű származékok,  Hús és állati származékok (ebből 4% marhahús a piros színű szemcsékben),  Olajok és zsírok,  Ásványi anyagok,  Zöldségek (ebből 4% répa a narancs színű szemcsékben, 4% borsó a zöld színű szemcsékben) Tápértékkel rendelkező adalékanyagok: -A-vitamin: 10400 NE-D3-vitamin: 1148 NE-E-vitamin: 50 mg-Réz-szulfát pentahidrát: 11,6 mg-Mangán-szulfát monohidrát: 60,9 mg-Kálium-jodid: 1 mg-Nátrium-szelenit: 0,62 mg-Cink-szulfát monohidrát: 162,5 mg


Az "olcsó" tápokhoz még megfontolásra érdemes szempont: ezekben a tápokban, a különféle melléktermékeket ömlesztve, valójában csillagászati áron forgalmazzák az amúgy semmire se használható, értéktelen hulladékokat. A "válogatott gabonafélék" és "növényi eredetű származékok" teszik ki e termékek nagy részét (nagy kérdés, hogy minek a kutyának válogatott gabona?!), majd az "állati származékok" között akár még 4% marhahús is lehet... Na nem a termék egészében, hanem a piros színű szemcsékben! Tisztább lenne, ha ráírnák a csomagolásra, hogy nyomokban marhahúst tartalmazhat... Az állatát ilyen silány termékekkel tápláló gazda később a "megtakarított" pénz sokszorosát költheti majd állatorvosi kezelésekre, műtétekre, mert azt ne gondolja senki, hogy ha a szervezetbe folyton csupa szirszart ócskaságot juttatunk be, az idővel nem fogja magát megbosszulni. Amúgy rövidtávon is jelzik az ebek, hogy az "ócsótápok" hogyan hatnak a szervezetre, lévén a naponta ürített salakanyagok az ilyen tápok után igen nagy halmot képeznek (lévén a tartalmuk nemigen tudott hasznosulni), s ami szintén nem mellékes a feltakarításkor: rettenetesen büdösek, Néha arra gondolok, hogy talán erre utal a termékcímkéken a tápösszetevők között felsorolt "FOS", bár valójában a frukto-oligoszaharidokra vonatkozik ez a rövidítés.
De hogy azért tápokról is mondjak valami jót, van néhány olyan márka, amit jó szívvel tudok ajánlani: Orijen, Platinum, Acana, Carnilove.

Összetevők: Friss kecske (4 %), friss szarvas (4 %), friss birka (4 %), friss bölény (4 %), friss sarkvidéki szajbling (4 %), friss nyúl (4 %), friss kacsa (4 %), friss acélosfejű pisztráng (4 %), friss szardínia (4 %), friss alaszkai tőkehal (4 %), dehidratált kecske (4 %), dehidratált szarvas (4 %), dehidratált lepényhal (4 %), dehidratált birka (4 %), dehidratált kék puha tőkehal (4 %), vöröslencse, zöldborsó, kacsazsír (3,5 %), dehidratált hering (3 %), dehidratált sávos tőkehal (3 %), garbanzó bab, sárgaborsó, lucerna, tengeri moszat, úritök, tök, tőkehalmáj (1,5 %), kecskebendő (1,5 %), kecskemáj (1,5 %), birkabendő (1,5 %), birkamáj (1,5 %), szarvasbendő (1,5 %), szarvasmáj (1,5 %), sárgarépa, spenót, alma, körte, tőzegáfonya, fagyasztva szárított jávorszarvasmáj, fagyasztva szárított szarvasmáj, fagyasztva szárított bölénymáj, fagyasztva szárított kecskemáj, kevert tokoferolok, borókabogyó, csipkebogyó, gyermekláncfűgyökér, bodzavirág, orvosi körömvirág, szárított vadcikóriagyökér, szárított Enterococcus faecium erjesztett készítmény.


És mielőtt az olvasó felhördülne ezen termékek árát látva, gondolja csak végig, mi van az egyik tápban - és azt mennyiért adják, és mi van a másik tápban a magasabb összegért. A középkategóriás tápokban van egy csomó rizs meg burgonya, jó magas áron - na azt hiszem, rizst és krumplit egy ideig még tudok magam is főzni a kutyáimnak, szóval amiatt fölösleges tápokért kiadni pénzt.
Minden tápgyártó hangsúlyozza, hogy csak az ő tápjával szabad etetni, mert azt tudományos kutatások alapján készítik. A meglepő csupán az, hogy a tudományos alapokon készített tápok összetétele mennyire különbözik egymástól. Én már csak azért se szoktatom a kutyáimat egyetlen cég tápjához sem, hogy ne legyek kiszolgáltatva az adott cégnek. Az is gyakori érv a tápgyártóknál, hogy azért nem érdemes az ebnek külön készített házi ételt adni, mert akkor a kutya válogatóssá válik! Ó, milyen ismerős ez a szempont a rendszerváltás előtti időkből: ne tudja a nép, hogy mi van a határokon túl, érje be azzal, amit kap, és akkor nem fog jobbat követelni...
Az viszont tényleg fontos alapszabály, hogy az étkezést követően a kutyákat nem szabad ugráltatni, gyors mozgásra biztatni, mert a teli gyomorral ugráló kutyánál könnyen gyomorcsavarodás jelentkezhet - ami pedig életveszélyes! A legsimább, ha a kutya mihamarabb megszokja, hogy az étkezés után csendespihenő következik, sétálni meg az étkezés után 1-2 órával lehet elindulni.
Végezetül még van valami, ami nem igazán élelmiszer, de a kölyöknevelés során nagyon hasznos: a préselt marhabőrből készített műcsont. A kutya természetéből adódóan szeret rágni. Az neki nagyjából tökmindegy, hogy amit rág, az egy antik szekrény lába, a gazda papucsa vagy egy felmosórongy, a lényeg a rághatóságon van. Márpedig ha ellátjuk a kölyköt számára engedélyezetten rágható műcsonttal, akkor garantált, hogy a szekrénylábak és papucsok a későbbiekben is olyan állapotban lesznek, mint amilyenben a kölyök érkezése előtt voltak. A műcsontok egyetlen hátránya, hogy a szárított bőr elfogyasztása szomjassá teszi a kutyát (éppúgy, mint a száraztápok), emiatt sokat iszik, ami pedig a lakásban tartott kölyökkutyánál némi problémát okozhat...

2016. november 18., péntek

Faina 1 éves

Faina betöltötte első életévét. Szinte felnőtt kutya lett. Ez mondjuk a viselkedésén nem látszik, a kopók ugyanolyan infantilis, későn érő kutyák, mint a vérebek :)





2016. november 13., vasárnap

Itt van az ősz

A nyár gyorsan elreppent. Közben a kopókölyök felcseperedett. Most csak egy hangulatképet mellékelek, hogy miképp néz ki a falka az őszi avarban...

A korábbi méretkülönbség kiegyenlítődött...

Az utóbbi hetekben egyre többen kérdezték, hogy Flóra és Faina vajon testvérek-e? Ahhoz képest, hogy az egyik bajor véreb, a másik pedig berni kopó, tényleg mutatnak rokoni vonásokat :)

2016. január 28., csütörtök

Télből a tavaszba

Faina az elmúlt két hétben megélt igazi telet is, Flóra kíséretében ugrálhatott a hóbuckák között...


Flóra, Faina és a téltemetők (a Szabadság-szoborral)


...ma pedig már a tavaszba cseppentünk, és az elsőként virágba boruló téltemetők (Eranthis hyemalis) között ismerkedhettünk a Gellért-hegy kisebb-nagyobb dolomitbuckáival.
.

2016. január 27., szerda

Félperces adalék a fogyasztói társadalom lélektani anatómiájához

Reggeli séta az utcán. Szembetalálkozunk egy kedves hölggyel...
- Jajj de aranyos kiskutya! Mennyibe kerül?
- Elnézést, nem eladó!
- Jó, persze, de mennyibe kerül?
Megrökönyödötten nézek rá, és gyorsan továbbállunk...
Az asszonyság még egy ideig egy helyben marad, utánunk néz, és azt gondolhatja magában, hogy otromba fráter lehetek.

2016. január 26., kedd

2016. január 25., hétfő

Da capo al fine

Kölyöknevelés a mindennapokban. Fő a következetesség - és fő a fejem. Ez picit ellentmondásos, próbálom a gyakorlatban feloldani :)

A kopókölyökkel így nézett ki a tegnapi program:

- Na akkor én most elcsenem ezt a papucsot!
- Nem, nem csened el, ez nem játék!
- OK, értem. Akkor itt helyben rágcsálom el.
- Nem, nem is rágcsálhatod, ez nem rágcsa!
- OK, értem. Akkor elcsenem ezt a nejlonzacskót!
- Nem, nem csened el, ez sem játék!
- OK, értem. Akkor itt helyben csócsálgatom egy kicsit.
- Nem, nem is csócsálhatod, nem szabad!
- OK, értem. Ööö, jajjdejó, ott egy felmosórongy! Juhhé, azt most elkapom!
- Nem, nem kapod el, az sem játék!
- Meg se kóstolhatom?
- Nem, meg se kóstolhatod.
- OK, értem. Ööö, jé, egy cipő! Na ezt most tuti elrágcsálom!
- Nem, nem rágcsálhatod ezt sem, ez ugyanolyan, mint a papucs! NEM RÁGCSA!
- Jóvanna, pedig tök más anyagból van.
- Akkor se! Extrapolálj! Papucs, cipő, csizma - egykutya! NEM A TIÉD! Érted?!
- OK, azt hiszem, értem.
- Okos kutya! Tessék, itt egy játékmaci, ez a tiéd, ezzel játszhatsz!
- Juhhééé, ez tök buli, csak az enyém! (Elrohan megmutatni a pótmamájának, felemelt farokkal billeg végig a szobán, és roppant büszke, hogy van egy teljesen saját játékmacija, amivel azt csinál, amit csak akar.)
Nekilát a macival birkózni.
A játékmaci teljesen leköti.
Mintegy 3 percig.
Aztán észreveszi, hogy az ágy mellett van a korábban már említett papucs.
- Na akkor én most elcsenem ezt a papucsot!
- Nem ééééérted, hogy az nem játék?
- Még most sem?
- Most sem!
Körülnéz: papucs, nejlonzacskó, felmosórongy, cipő - megannyi buta tabu. A plüssmacit magához kapja, és elvonul vele az épp kiválasztott fekhelyére, majd összekucorodik és elalszik.

(Da capo al fine)

Innentől van egy-két órányi szabadidőm...

(Közben megnyugtató a tudat, hogy a kölyökkutya hétről hétre egyre jobban elsajátítja, hogy mi jogtisztán az övé, mi nem az övé, valamint hogy a "nem" azt jelenti, hogy "nem"... És ha belegondolok, hogy szerkesztői munkám során egy-egy nemleges válaszra hányszor és hányféleképpen próbálkozik egynémely "tanult kolléga" kiskapukat feszegetni, azt kell mondjam, a kölyöknevelés nem is olyan idegtépő foglalatosság.)

2016. január 23., szombat

Az első hét hármasban - és a sajtmirigy

Bajor vérebem az első nap után úgy döntött, hogy ha az új jövevényt, ezt a kis vakarcsot nem lehet a lakásból kitúrni, akkor a legjobb döntés a részéről az lesz, ha lányává fogadja. Azóta istápolja. Nekem szinte alig van teendőm a kölyökkel, a munka dandárját elvégzi a pótmama. Párszor még szoptatni is megpróbálta - de hát a tejmirigyek nem lépnek működésbe pusztán attól, hogy egy mégoly sikeres mágus azt mondja: "Mukodj!"...

Tejkeresés

Itt én segítettem be: tömlős sajtkrémmel kezdtem jutalmazni a kölyköt, a tömlő végén pici likat vágva, így olyan, mintha az édes jó anyukája emlőin nevelkedhetne... Mégiscsak tejtermék... Kutyanevelési szakirodalomban erre történő utalást korábban nem találtam, az alapötlet onnan jött, hogy nemrég láttam egy erdei kirándulás közben botanikus barátomat vacsorázni, és hogy a terepi körülmények között milyen kényelmesen tudja felhasználni a tömlős sajtot táplálkozásra. Eme forradalmian új funkciója mellé a tömlős sajt új nevet is kapott: ezekben a hetekben ez lesz a "sajtmirigy".

A "sajtmirigy"
(elfér a kabátzsebben, belőle a tejtermék bármikor, bármilyen csöppnyi mennyiségben kényelmesen adagolható)



Flóra a kölyök megérkezésével párhuzamosan szinte napok alatt megfontolt, komoly kutyává érett. Sétaidőben pedig visszaváltozik ő is játszótárssá. Hatalmasakat rohangálnak együtt, jól lefárasztják egymást. A nyolchetes kölyök még csak pár napja van itt, de első perctől lesi, hogy mit csinál a nagy kutya, az "Ül!" vezényszóra ő is leül, betartja séta közben a "járdaszabályt" (az első éjszakai, forgalommentes utcai séta közben próbált a járdáról lemenni az úttestre, de minthogy Flórával mi továbbmentünk, rájött, hogy jobban jár, ha követ minket), és ha történetesen épp az a játék, hogy a kinyitott lakás- vagy liftajtón át nem azonnal kirohanunk, hanem először leülünk, körülnézünk, és csak engedélyre indulunk kifele, akkor abban is utánozza a számára mintául szolgáló felnőtt vérebet.
Flóra jó pótmamának bizonyult. Gondolom, érzi a kis kopóban a rokont...
Most már - néha - a fekvőhelyét is megosztja Fainával...

Az első közös pihenő

2016. január 14., csütörtök

8 láb jobb!

...mától két kutyával élek!

Flóra és Faina

2016. január 13., szerda

4 láb jó

Ma lezárul egy életszakasz. Eddig egy kutyával éltem...