2019. november 8., péntek

Ideiglenes bejegyzés érdekesebb szövegeim elérhetőségeivel:

Ideiglenes bejegyzés érdekesebb szövegeim elérhetőségeivel, amelyekből akár egy könyv is megvalósítható lenne...














Faina mint Mózes

MÓZES MÁSODIK KÖNYVE  - 17. fejezet
Mózes vizet fakaszt a sziklából

"A Bibliában minden benne van!"  - tartja a mondás, így "felvezetésként" talán elég utalnom a következő oldalra a világhálón: abibliamindenkie.hu/uj/EXO/17/


Faina ma délelőtt mintegy fél órát feküdt az üres vizest tál előtt..Fixírozta! Gondolom, azt képzeli magáról, hogy ha erőteljesen bámulja, akkor abból majd víz fakad! Komolyan mondom, Mózesnek képzeli magát! Vagy netán Fényes Adolf ugyanezen témában festett képére gondol?...🙂


És hogy "adjak a kultúrának" is (szintén a világhálóról idézve):

Fényes Adolf (Kecskemét, 1867 – Budapest, 1945) festészeti tanulmányait 1884-ben kezdte, majd weimari és párizsi tanulmányait követően Benczúr Gyula mesteriskolájában folytatta. 1898-tól egyik alapítója lett a Kohner Adolf támogatásával működő szolnoki művésztelepnek. Fényes Adolf apja Fischmann Simon kecskeméti rabbi, anyja a pesti zsidó közösség első rabbijának, Wahrmann Izraelnek az unokája. A neves családból származó, kiváló festő több képe szerepel a Zsidó Múzeum gyűjteményében. Mózes vizet fakaszt a sziklából című festményét Krausz Simon, a vakmerő tőzsdei üzletkötéseiről híres bankigazgató vásárolta meg a múzeum számára 1922–ben, a közvetítésre pedig Kóbor Tamást, az Újság – később íróként is jelentős – munkatársát kérte fel. A festmény azt a jelenetet ábrázolja, amikor a pusztai vándorlás során Mózes a Hóreb hegyen botjával a sziklára üt, és isteni beavatkozással vizet fakaszt belőle. A bibliai szöveg folytatása az Amalek elleni küzdelemről és győzelemről szól – így a szöveges hagyományban járatosak számára a részlet felidézhette a nemzedékről nemzedékre feltámadó zsidóellenes támadások történetét is (2Mózes 17. fejezet).