2019. március 29., péntek

Egy semmirekellő kúratórium gyalázatos tétlenkedése - és feloszlatása


"Ha egy úri lócsiszárral
Találkoztam s bevert sárral:
Nem pöröltem, -
Félreálltam, letöröltem."
                                      (A. J.)




Szeőke, Paál, Radetzky polgártársak!



55. életévembe lépve, indokolt számvetést készítsek az elmúlt

évtizedekben történtekről...

Megéltem pár bosszús ügyet, de többségben voltak a kellemes
meglepetések! Megélhettem, hogy Láng István, az akadémia
ex-főtitkára atyai barátomként viszonyult hozzám, s beajánlott a
National Geographic tudományos tanácsadói közé, s társszerzőnek
invitált a Glatz Ferenc által szerkesztett Tudománytárba,
megélhettem, hogy Somogyi Péter professzor, a Királyi
Természettudományos Akadémia egyetlen magyar tagja, az 1980-as évek
a legtöbb hivatkozással bíró kutatója, az általam főszerkesztett
ÉlőVilág magazint a világon helyét bárhol megálló nívójú
műnek minősítette. E jeles tudósok egyenrangú partnerként kezeltek, nem úgy, mint a fennhéjázó fejéri lócsiszárok!

Az agárdi Madárvártát vezetve számos elismerést kaptam,
kirándulóktól, egyetemistáktól, iskolásoktól, óvodásoktól -
egyetemi oktatóktól, tanítóktól, óvónőktől... Az általam
tartott foglalkozásokat gyakorta tapsvihar zárta... Hívtam a
Madárvártára vak diákokat is, abból kiindulva, hogy ők legalább
nem érzékelik az ott eluralkodó sanyarú állapotokat.
Látogatásukról lelkendező írás jelent meg a Gyógypedagógiai
Szemlében, hogy lám, van intézmény, ahol ilyen példás programot
biztosítottak a nem látó iskolásoknak. Érdeklődők ezreit
kalauzolhattam ott, és ismertethettem meg velük a madár- és az
élővilág titkait.

Elismerő szót kizárólag e levél címzettjeitől nem kaptam soha! A Radetzky
család számos tagja járt a Madárvártán, özv. Radetzky Jenőné is
elismeréssel nyilatkozott munkámról, Radetzky András pedig
visszatérő táborozó diákom is volt.

A majd' 10 évig regnáló kúratórium elnöksége "ténykedése" alatt
annyit tudott megvitatni az az egyre ritkuló üléseken, hogy most
akkor kik is a kuratórium épp aktuális tagjai, és hogy a kávéhoz 2
(kettő) avagy 3 (három) kockacukrot prezentáljon-é a titkárnő... S
hogy mi érdemeket könyvelhet el a kuratórium? Ezt: ...-… Hát ez nem
valami dicsőséges eredmény! Ígéretekkel tengert óceánt lehetett
volna rekeszteni! Jól emlékszem, amikor a koronázó városba lettem
invitálva, a Madárvárta jövőjéről kettesben egyeztetni, és a
telefonon történt megbeszélés szerint kora reggel már az
állomásról telefonáltam... Hogy hol vagyok? Hát a megbeszélt
helyen, az állomáson! Hja, meghívóm rólam megfeledkezve épp az
Iparkamarán tartózkodik, várjam csak nyugodtan a Fehérvár
Rádióban... Délután elnézést nem kérve fél szendviccsel
kínált, roppant szívélyes gesztusként, de addigra én már jól laktam
egy lacikonyhában...

És emlékezetes, ahogy autóúton Fehérvár felé az anyósülésen
lelkendeztem, hogy a madárvártai nádasban tudományra új pókfajt
fedeztek fel (ami a vártai nádas hosszú távú védettségét
biztosítani fogja), mire a hátul ülő utastárs letorkolt, hogy
hülyeségeket beszélek, nincs ott semmiféle új pókfaj (merthogy ő
nemigen volt jártas a szakirodalom friss publikációiban...). A
pókocskát időközben hivatalosan is védetté nyilvánították. Az
én lehülyézett pókomat!...

A Fejér Megyei Önkormányzat megelégelve a sok-sok évnyi
semittevést, a grémiumot végre feloszlatta, s kiderült, hogy e
levél címzettjei jog szerint - alapítóként -nem is tölthettek
volna be nemhogy elnöki, de kuratóriumi tagi tisztséget sem! A
megújult kuratóriummal végre van esély, hogy néhai szeretett
tanárom emlékének megfelelően működhessen tovább a Várta!!!

Szép emlékű tanárom születésnapján előtte tisztelegve parádés
fogadást szerveztek a Velencei-tó mellett... Gondolom szép summa ment
el ezen ebédre... Na ha azt az épület állagmegóvására
fordították volna, akkor az ódon kedves házikó nem roskadt volna
össze a kuratórium "súlya" alatt...

Jó szívvel ajánlok a fentiekre tekintettel némi önvizsgálatot,
hogy ha egyéb teendők elvonták a drága időt, nem kellett volna
sokkalta korábban átadni a szekérrudat hozzáértő(bb)
szakembereknek...

E sorok 20 éve érlelődtek bennem, most rászántam magam, hogy
elküldjem, ne rontsa gépem anyagai között a hangulatot...

Zárásképpen egy rövid, de számomra fontos idézet Gárdonyi Géza A fáklya című regényéből: "Hanem azt jegyezze meg, Istennek dölyfös birkapásztora, hogy szolgája nem voltam, és nem is leszek." - pontosan illik a fejéri basák nyomása során egykoron kialakult hangulatomhoz...

Mielőbbi tavaszt kívánok!


U. P.

2019. március 26., kedd

BLUETOOTH ÉS "JAMES BOND"

BLUETOOTH ÉS "JAMES BOND"

Mintegy tíz évvel ezelőtt Balatonalmádiban a vasútállomáson búcsúztatott egy barátom, és az időt hasznosan kihasználandó, bluetooth segítségével "átküldött" telefonomra egy hangfelvételt. Nem volt időm meghallgatni, épp csak bekapcsoltam, amikor a vonat megérkezett... Iszkiri, irány a 9 3/4-es vágány, s közben beindult a zsebemben a melódia: James Bond híres muzsikája!



Az aluljáró csempézett fala ezt a zenét visszhangozta, merthogy a kütyüt nem tudtam kikapcsolni... A környéken az utastársak azt láthatták/hallhatták, hogy egy figura akciófilmbe illő rohanással közelít a kupéhoz, s közben a stílszerű "tirara-tiraraaa-tirara-tara..." hallatszik! Varázslatos élmény volt (mármint jobbadán nekem)!


VIGYÁZAT AZ ALTATÓVAL!

2008.11.06. 22:05 - án keltezett levél részlete:

Kedves Zsolt! Ezt most csak Neked írom: köszönöm, hogy írtál a felvetésem kapcsán. Nem akarom túllihegni a dolgot, de ez most számomra szinte ugyanolyan ügy, mint amikor az egykori MME-elnök tett olyan lépést éppen Veled kapcsolatban, ami számomra elfogadhatatlan volt, s ami miatt akkor felvetettem lemondásomat, s ami miatt hónapokig "sztrájkoltam". Ma már az a személy nem elnök... Most az alelnök ténykedésivel nem tudok azonosulni,é s színvallásra szeretném bírni a nagyérdemű elnökségi tagokat, mérlegeljék ők higgadtam azt. Ennek a jóembernek semmi ázalása, éd ínógráfnól ifrkrvrtrfkhí í íhsdims 

A tisztelt Olvasóknak talán feltűnik a levél végének zagyvasága... A titok a mártásban az altatóban van! Az írása közben óvatlanul bevettem egy Dormicum-pirulát, amely a klaviatúrázás végén hatni kezdett! 



Utólag olvasva döbbenten észleltem e sutaságomat, amelyet ma is röstellek...



2019. március 24., vasárnap

!ynékrÖ

ARRÓL, HOGY MI A GROTESZK

"Szíveskedjék terpeszállásba állni, mélyen előrehajolni, s ebben a pozitúrában maradva, a két lába közt hátratekinteni: Köszönöm.
Most nézzünk körül, adjunk számot a látottakról.
Íme, a világ fejtetőre állt.


Kocsis András Sándor szoborta


Férfilábak kalimpálnak a levegőben, visszacsúsznak a nadrágszárak, s a lányok, ó, ezek a lányok, hogy kapkodnak a szoknyájuk után!
Ott az autó: négy kereke a levegőben, mintha egy kutya a hasát akarná megvakargatni. Egy krizantém: keljfeljancsi, vékony szára az égbe mered, ahogy a fején egyensúlyozza magát. Egy gyorsvonat, amint füstcsóváján tovarobog.
A Belvárosi Plébániatemplom a két tornyán levő két kereszten levő két villámhárító hegyével érinti csak a földet. És amott egy tábla a kocsma ablakában:


Bent egy dülöngélő vendég - fejjel aláfelé - elhozza sörét a söntésből. A sorrend: lent a hab, rajta a sör, fent a pohár talpa. Egy csöpp nem sok, de annyi se csordul ki.
Tél van? Hát persze! Hiszen felfelé szállingóznak a hópelyhek, és az égbolt jégtükrén lóbálózva iringálnak a korcsolyázó párok. Nem könnyű sport!
Keressünk most már vidámabb látványt. Ímhol egy temetés! Fölhulló hópelyhek közt, fölcsöpögő könnyek fátyolán át végignézhetjük, amint a sírásók két vastag kötélen fölbocsátják a koporsót. A munkatársak, ismerősök, közeli s távoli rokonok, továbbá az özvegy meg a három árva göröngyöt ragadnak, s elkezdik a koporsót hajigálni. Jusson eszünkbe az a szívettépő hang, amikor a sírgödörbe ledobált rögök megdobbannak és szétomlanak. Az özvegy sír, jajonganak az árvák... Milyen más érzés fölfelé hajigálni! A koporsót eltalálni mennyivel nehezebb! Először is jó göröngyökre van szükség, mert a porhanyósabbja félúton szétesik. Van hát kapkodás, lótás-futás, taszigálódás a kemény rögökért. És hiába a jó göröngy; a rosszul célzott rög visszahull, és ha eltalál valakit - pláne, ha egy gazdag, előkelő rokont -, kezdődik a vihorászás, a káröröm egészséges kuncogása. De ha minden stimmel - kemény a rög, pontos a célzás, s telibe találja a deszkakoporsót -, megtapsolják a dobót, derűs lélekkel térnek haza, és sokáig emlegetik a nagy telitalálatot, a kedves halottat és ezt a mókás, pompásan sikerült szertartást, melyben nyoma sem volt a képmutatásnak, a tettetett gyásznak, a hazudott részvétnyilvánításnak.

Kérem, szíveskedjenek kiegyenesedni. Amint látják: a világ talpra állt, önök pedig emelt fővel, keserű könnyekkel sirathatják kedves halottaikat."

(Örkény István)

2019. március 23., szombat

SZFINX

SZFINX



Gondolom, nem szükséges a fotográfiához magyarázat!

2019. március 21., csütörtök

A modell és rajongója


Mint a címből is sejthető: a modell és rajongója

2019. március 19., kedd

A "fakusz"


A "fakusz"


Amikor Flóra egy dolmányos varjú után felugrott a tölgyfára...
(Faina asszisztál hozzá!)

2019. március 15., péntek

MUNKA: KERÜLÉS

MUNKA: KERÜLÉS


NEM MUNKAKERÜLÉS!


2019. március 12., kedd

Barátom - a rozmárkölyök

Barátom - a rozmárkölyök

1980-ban hatalmas meglepetésben részesítettek Moszkva állatkertjének munkatársai, jó barátaim: bemehettem fél órára az ott karantén-idejüket töltő fiatal rozmárokhoz!

Gondoltam, ilyen nívós társaságba az ember nem megy akármilyen ruhában, hát ünneplőt vettem magamra... Bár ne tettem volna...



Barátom közeli rokona
A rozmár-kifutóbakiúszóba érkezésemet követően az egyikük azonnal barátkozásba kezdett! Ez nála abból állt, hogy minél közelebbi testi kontaktust próbált velem létesíteni - ami úgy sikerült neki, hogy a lábamhoz dörgölőzött... Kedvességnek szánta a "kicsike", én pedig a nadrágomat szántam (kicsikét).

Ruhámat végül pár óra alatt kimostam, az emlék pedig emlékezetemből kitörölhetetlen!

2019. március 10., vasárnap

Szép dallamokat kedvelőknek ajánlom jó szívvel:

Sissel - O mio babbino caro  www.youtube.com


Ő az! 

2019. március 8., péntek

A "bölcs" ember...



                             Ordo: PRIMATES                      FŐEMLŐSÖK rendje
                                   Familia: Hominidae               Emberfélék családja

Homo sapiens                                                                  Bölcs ember
                                                                                                                   (a teremtés koronája)

Küllemi leírás: Testmagassága ........... cm, testtömege ........ kg. Mellső végtagja a kétlábon járásnak köszönhetően felszabadult, és (a kengurukkal ellentétben) speciálisan kifinomult mozdulatok elvégzésére vált alkalmassá. Bőrszíne kontinensenként széles határok között változhat. A kültakaró szaruképletei csupán csökevényes formában, egyes testtájakra korlátozódva találhatók meg (ú.m. haj, szakáll  stb.)

Koponyajellemzés: Az agykoponya ilyenfokú dominanciája az arckoponya felett páratlan az élővilágban. Fogképlete I2/2C1/1P2/2M3/3

Általános és hazai elterjedés, ill. legkorábbi leletek: A legkorábbi Homo sapiens leletek 200.000 évesek. A faunaterület benépesülése fokozott ütemben zajlott az utolsó néhány ezer évben. Jelenleg Magyarországon mintegy 10000000 ember él. 1980-ban a Kárpát-medencei populáció első kozmonautája kijutott a világűrbe is.

Élőhely: Szinte kizárólag antropogén élőhelyeket népesít be. A hazai populáció 20 %-a a fővárosban koncentrálódik. Július-augusztus tájékán ugrásszerűen megnövekszik a nagyobb állóvizek (pl. Balaton, Velencei-tó) környékén ideiglenesen tartózkodók száma. A Föld emlősei között nincs még egy olyan faj, amelyik az emberhez hasonló sokféleségű helyeken előfordulna. A városi populációk közlekedésében fontos szerepet töltenek be a föld alatt nagy mélységben vájt alagútrendszerek. Hajók segítségével évezredek óta nagy távolságokat képes vízen is megtenni, különféle légi járművek kifundálásával pedig már a levegőben is igen gyors közlekedésre képes.

Kommunikáció: A beszéd, mint bonyolult kifejezésmód, már igen régen jellemzi az emberiséget. A verbális közlés mellett a kultúra fejlődéséhez nagy mértékben járult hozzá az időben jóval későbbi nemzedékeknek szánt információátadást lehetővé tevő írás kialakítása. A kommunikáció különféle formái (ú.m. füstjel, fényjel, újság, rádió, telefon, tv, internet, színházi taps, stb.) szorosan hozzátartoznak az emberi kultúrához.

Táplálkozás: Fogazata alapján mindenevő faj. A vegetáriánus egyének, ha megengedhetik maguknak a drága zöldség- és gyümölcsfélék kizárólagos fogyasztását, húst egyáltalán nem fogyasztanak. Ugyanez egyébként elmondható a populáció egyre szélesebb rétegeiről is.

Szaporodás: A természet viszontagságaitól magát részben függetlenítő faj szaporodási ideje nem köthető évszakhoz. A terhesség ideje átlagosan 9 hónap, a koraszülöttek az orvostudomány fejlettségének köszönhetően sikeresen átvészelhetik a születésük utáni kritikus időszakot. A XX. század végén az anyák már arra is lehetőséget kapnak a szülészeteken, hogy gyermekeiket a világrajövetelt követően azonnal magukhoz ölelhessék. A fiatal egyedek más emlősökhöz képest csak jóval hosszabb idő alatt érik el a felnőttkort. Iskolakötelezettségük 18 éves korukig tart.

Aktivitás:  8 óra alvás, 8 óra munka, 8 óra szórakozás (elvileg).

Védelem: Számos törvénycikkely által védett, de így is aktuálisan veszélyeztetett faj.

Összetéveszthető fajok: A Kárpát-medencében a rend egyetlen képviselője. A marslakók előfordulása nem bizonyított.

Speciális irodalom: Madách Imre (.....): Az ember tragédiája

2019. március 7., csütörtök

Hamis vers


Hamis vers

Mikor könyvet bújtam, mikor lefeküdtem,
mikor ebédeltem, mikor buszon ültem,
mikor kirándultam kábán, kimerülten,
mikor zongoráztam, (s mikor hegedültem),
arra gondoltam, hogy rám gondolsz,
és sokszor fájt hiányod.
Részemnek éreztelek, mint vers része a rím,
s most belátom, rím nélküli versek is vannak.
Nem görcsölök hát rímekkel,
mert a rímkeresés olykor mellékútra visz.
Utóvégre hegedülni sem tudok...

*

(Hegedülést immár rímért se hazudok!)

2019. március 6., szerda

Akasztófára javasolt példakép

A következő történet a múlt évezred utolsó századának '80-as éveire datálódik.

Történt, hogy madárvártai táborozóimmal kirándulási célnak a Rubos-rétet választottuk, amely az az Agárd_Dinnyés vasútvonal átellenes oldalán található. A rétet Rubos bácsiról a helyi bakterház lakójáról nevezte el néha Radetzky Jenő, Fejér megye biológiai szakfelügyelője, az agárdi Madárvárta alapítója.

A Madárvárta és rét közötti tájékot sok kilométer hosszú, egyenes, jól belátható sínszakasz szeli ketté. Akkoriban az invazívan terjeszkedő ezüstfát akkurátusan ritkították, így a közelgő vonat kilométerekről látható volt. Tövisszúró gébicseket próbáltunk keresni, és a "hivatalosan kijelölt" átkelőhelyig kilométereket kellett volna megtenni. E szakaszon mindenki a síneken kel át! Erre szántuk el mi is magunkat, de diákjaimat figyelmeztettem, hogy ilyet felnőtt felügyelet nélkül sose tegyenek! Nekiiramodtunk tehát, csak azt nem vettük észre, hogy a túloldalon a hivatalos közeg két tagja vár már minket, karba tett kézzel, kaján mosollyal - kivárták, amíg átmegyünk a síneken ("Szolgálunk és Védünk!"), és ekkor kárörvendően megkezdődött a hivatalos procedúra:



- Adja a személyi igazolványát!
- Elnézést, gébicskereséskor nem szoktam magammal hurcolni.
- Akkor diktálja az adatait!
(Bediktáltam)
Közben a rend felkent őre káromkodásba kezdett:
- Az ilyen tanárokat fel kéne akasztani! Feljelentjük, majd csak várja a következményeket!
Mindezt tették azután, hogy nem állították meg a csapatot a "szabálysértés" előtt, hanem kivárták, hogy a cselekmény beteljesüljön, s szolgálatba helyezve magukat megkezdhessenek "dolgozni".

Vártam...

Időközben a Madárvártára bejelentkezett a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság nyári gyermektábora, akiknek egy emlékezetes előadást tartottam. A diákok zárásképp kérlelni kezdtek, hogy menjek már hozzájuk biológiatanárnak (ami azért volt kissé kellemetlen, mert a programon részt vett a saját regnáló biológiát oktató tanáruk is. Ennek végén a táborvezető rendőrhölgy lelkendezve mondta:
- Bárcsak minden pedagógus ilyen lenne, mint maga!
- Hát, az egyik kollégájának merőben más a véleménye?
- Hogyhogy?
Erre elmeséltem a napokkal korábbi affér részleteit...
- Na adja meg az adatait, utánanézek a dolognak a központban!

Végül az eljárást megszüntették.

Utóirat: az ezüstfa azóta teljesen benőtte a Rubos-rétet, minden kivágott fa 10-20 újabb hajtást hozott, s így eme életképes növény zavartalanul fejlődik és szaporodik...

2019. március 3., vasárnap

2019. március 2., szombat

Одбаяр Ulan_Bator руу Ил захидал



Одбаяр Ulan_Bator руу Ил захидал



Миний амьдралд хамгийн шийдвэрлэх шийдвэрүүдийн нэг бол тал хээрээр ууланд хоноглох хосууд юм!

A csudálatos róka(p)rém...



A csudálatos róka(p)rém...






Erre a csodálatos (p)rémre gépem mappáinak rejtett bugyrában leltem, gondoltam, szívesen nézegeti mindenki, hamarosan pedig a kísérőszöveget is megírom hozzá... Némi türelmet kérek! Addig is álljon itt gyönyörködtetésre a ritka fotográfia!



2019. március 1., péntek

Karinthy úr, ezt nem értem!



Karinthy úr, ezt nem értem!


Karinthy úr, ezt én sem értem!...