Az épp elkészült, vállalhatónak érzett aktuális rajzot elindítottam a három-padsoros osztályterem bal sorának legelején, aztán az padról padra "járt", kézről-kézre átkerült a középső sorba, majd a jobb oldal végén Natasa dohogva jelentette ki: "Ez nem is hasonlít Olgára!" - nagy kérdés: miből jött rá, hogy a nagy-létszámú osztályból éppen az általa megnevezett osztálytársat rajzoltam? 🙂
Később, a Lomonoszov Tudományegyetemen az SzKP-történet-előadások során voltam a legnagyobb alkotókedvemben!
Közbevetőleg, míg e blogbejegyzés írása közben olykor ki- kimegyek a kertbe, mégpedig gyakorta kénsárga sálban, azt jobbadán ellepik a levéltetvek! Ez már-már egyfajta önkéntelen karikatúrának hat! 🙂
Mondhatni: "bolondulnak értem"! Ergo: csak a bolond levéltetvek kedvelnek igazán! Majdnem éppúgy, mint Feleki Kamill "grófi" alakításában, Lehár Ferenc: "Luxemburg grófja" című operettjében, Zentai Anna partnerségével, itt:
Eme orosz nyelvű (engem önmagában cseppet sem motiváló) felszólítás dacára rajzoltam jókedvvel karikatúráimat...
A sejttani előadásokat a nagy-előadóteremben ЧЕНЦОВ ЮРИЙ СЕРГЕЕВИЧ tartotta... nem, nem ragadt be a Caps Lock-billentyű, ezzel is demonstrálni kívántam, hogy nagy elme volt! Bízom benne, hogy ez a róla készített rajzomból is kitűnik! 🙂 (Azt pedig csak nagyon zárójelesen és aprócska betűkkel merem leírni, hogy a világhálón róla egyetlen ÉRTÉKELHETŐ/!/ portré sem lelhető fel...🙂)
Hogy mi-mindent alkotott? Oroszul értőknek íme: Заведующий кафедрой цитологии и гистологии биологического факультета (1970). Родился 2 августа 1930 г. в Москве. Окончил биолого-почвенный факультет МГУ в 1954 г. Кандидат биологических наук (1958), доктор биологических наук (1972), заведующий отделом в межфакультетской лаборатории биоорганической химии им. А.Н.Белозерского (1965), Председатель специализированного совета по защите диссертаций, член Совета по проблемам индивидуального развития при АН СССР, член Совета по электронной микроскопии, член редколлегий журналов "Цитология", "Биологические науки" и "Онтогенез". Лауреат премии им. М.В.Ломоносова 1 степени (1980). Удостоен почетного звания "Заслуженный профессор МГУ" (1996). Область научных исследований: изучение ультраструктуры клеточных ядер и хромосом, аппарата деления клетки, цитоскелета и митохондрий. Является одним из авторов открытия ядерного белкового матрикса. Большой цикл работ связан с изучением клеточного центра. Читает курсы лекций "Общая цитология" и "Клеточное ядро". Подготовил 25 кандидатов и 6 докторов наук. Опубликовал более 200 научных работ. Автор трех изданий учебника "Общая цитология" и монографии "Клеточное ядро"
Kakukk Herman Ottó "A madarak hasznáról és káráról" című könyvében
Gniazda naszych ptaków... 🙂
A kakukkfióka csőre bélését citrom- és narancssárga vízfestékkel szintén könnyen reprodukálhattam! 🙂
A zöld színárnyalattal nem azt kívántam érzékeltetni, hogy "zöldségeket" beszélt volna... 🙂
Vélhetőleg "keményfejű" oktató lehetett... 🙂
p.s. Miközben mai blogbejegyzésem nagyjából-végéhez közeledtem, a kétfoltos tücsök (Gryllus bimaculatus) ciripelésével épp "feleselni" kezdett a Gerolsteini nagyhercegnő operett címszereplő/főszereplőjével, Felicity Lott énekével! 🙂
Azt már megállapítottam, hogy (napszaktól és megvilágítástól függetlenül) szinte bármely Offenbach-muzsika stimuláló tényező számára! 🙂
Azt már megállapítottam, hogy (napszaktól és megvilágítástól függetlenül) szinte bármely Offenbach-muzsika stimuláló tényező számára! 🙂
Ami elszomorít, hogy a világhálón azt az információt leltem, hogy "Élettartama 9-12 hét között mozog" - mi lesz velem nélküle? 🙁 Mindezt elodázandó ma áfonyát is kapott!
Talán a helyére "beújítok" egy házi tücsköt (bár az sosem igazán pótolhatja majd)! 🙂
Ha fiatalon halálozik el, "temetésén" szintén Offenbach-számmal, Kiss Manyi és Feleki Kamill előadásával fogom "búcsúztatni":
