Évekkel ezelőtt, amikor a "királyi" televízióban még nézhető műsorokat közvetítettek, Édesapámmal egy daljáték közepén kapcsoltuk be a készüléket. Azonnal feltűnt, hogy kellemes a melódia, és teljesen olyan, mintha Rossini szerezte volna!
Ugyanakkor ez-időben az ő muzsikáját jól ismertem, így felmerült bennem, hogy ez valamely általam korábban nem ismert Offenbach-mű lehet, amely az olasz operákat parodizálja!
2 fotelben néztük/hallgattuk ezt a felvételrészletet, majd balra tekintve, azt láttam, hogy Édesapám a lábfejét ütemesen mozgatja, majd ismét a képernyőre nézve azt láttam, hogy az ottani nézőket alakító színészek éppígy reagálnak erre a ritmusos dalbetétre!
Később kiderült, hogy valós volt a sejtésem, és ez Jaques Offenbach azon szerzeménye, amely magyarul az "Italománia" címet viseli. Korábban a youtube kínálatában elérhető volt, most be kell érnünk ezzel az adaptációval, öröm azonban, hogy e trióban egy magyar operaénekes is részt vesz, jelesül Levente György:
Egy másik feldolgozás az összehasonlításhoz:
Utóirat: J. O. ebben az operettjében azon tehetős francia polgárokat figurázza ki, akik azt a látszatot kívánják kelteni, hogy baromi-nagy az olasz műveltségük! 🙂
