2020. január 1., szerda

Tekintet


"Mondd meg, mi az az empiriokriticizmus
?"
"Elnézést, nem értettem a kérdést, kérhetném megismételni?"

Történt egykoron, hogy életem első egyetemi megmérettetésén vizsgatételként az "Окислительно-восстановительная реакция" témakört kellett (volna) kifejtenem. Bevallom, még ma sincs fogalmam, hogy az mi a csuda. Vajon a blog hány olvasója tudná megválaszolni az ilyen tételt? Mint ahogyan más, emlékezetes vizsgakérdésekre sem tudnék ma sem szabatos választ adni, például nem tudnám pontosan meghatározni, mi van a Titán (bolygó) légkörében (az adekvát vizsgán levizsgáztam, mert önnönmagát a titánt vélelmeztem összetevő elemnek, a kedves évfolyamtársnőm és Jusztina Tanárnő (Pavlics Károlyné) nagy derültségét kiváltva); de valószínűleg e kérdésben szintén nem csak én vagyok alul-tájékozott. Konkrétan eme vizsga azért is emlékezetes számomra, mert amikor beléptem a tanárnő irodájának ajtaján, illemtudóan köszöntem: "Jó napot kívánok!" (magamban megállapítva: ej, be szép mély hangom is van..." - mire a szigorú, de mindig segítőkész vizsgáztató és a fentebb említett vizsgatárs egybehangzóan szóvá is tették: "Hallja, milyen szép hangja van?"
Nem tudom továbbá, mi az az empiriokriticizmus, képtelen vagyok memorizálni Észak-Rajna-Vesztfália éves széntermelésének sarokszámait, és azt sem tudnám józanul megindokolni, hogy mennyivel jobb Soó Rezső kétszeres Kossuth-díjas akadémikus növényrendszere a Kossuth-díjjal soha ki nem tüntetett Tahtadzsjan professzorénál. Emlékezetes vizsgakérdések - emlékezetes bukások...
Mondják, hogy idővel a kutya és a gazdája között egyre több párhuzam vonható, nincs ez másképp Flórával sem. Azt már például megtanulta, hogy ha valamiről halvány lila gőze sincs, és még csak tippelni sem tud, mit várok el tőle, akkor úgy néz rám, mint én annak idején a vizsgabizottság tagjaira. 


Utóirat egy utóvizsgához: a NASA 2014. június 16-i  friss híre, hogy a Titán légköre nitrogént, metánt és benzolt tartalmaz, és penetránsan büdös! Kedves Pavlics tanárnő, annak idején a vizsgaanyagban erről szó nem volt!

Szent-Györgyi Albert – és a pedagógia



Jómagam egy-pár-évet bukdácsoltam az ELTE Tanárképző Karán, jobbadán azért, mert pedagógiai elveim szöges ellentétben álltak az akkoron uralkodó tanítói/tanári gyakorlattal... Ma pedig ráleltem Szent-Györgyi Albert egyik idézetére, amely szinte tökéletesen tükrözi mindazt, amit én is vallottam, s vallok ma is - így idézem e jeles, Nobel-díjas tudóst:
"Hogy csak az lehet igazán ember, aki igazán gyermek is tudott lenni, az régi igazság. Hogy csak az egészséges ember lehet igazán hasznos tagja a társadalomnak, ahhoz kétség nem fér. És mi kikergetjük hideg, sötét téli reggelen fél hét órakor kisgyermekeinket meleg ágyukból, hogy elzavarjuk őket az iskolába, ahol mozdulatlanul, rettegésben töltik el zsenge éveik nagy részét, ahol egészségtelen, félénk, 10 éves felnőtteket faragnak belőlük. Ami itt folyik, ellenkezik nemcsak a fiziológia és orvostudomány, de ellenkezik az emberi józan ész legelemibb követelményeivel. Ami pedig az öt órai oktatást illeti, én magam ugyancsak szellemi munkához szokott tudós ember vagyok, de én képtelen vagyok tovább, mint két óra hosszat előadásra figyelni, még akkor is, ha az előadás érdekes (ami pedig előadásban elég ritka). És akkor mi 10-12 éves kis gyermekek fejének beszélünk öt óra hosszat? Én nem értek pedagógiához, de ha ez nem ellenkezik a pedagógia elveivel, úgy ezt a tudományt sem emberi lényeknek találták ki. Hogy az iskola mit ad a mi elvett drága kincseinkért, a kivert érdeklődésért, a megcsonkított egészségért, az elnyomott szabadságért és önállóságért, azt nekem sok érdeklődésem ellenére sem sikerült kinyomoznom." (Szent-Györgyi Albert)