2016. január 28., csütörtök

Télből a tavaszba

Faina az elmúlt két hétben megélt igazi telet is, Flóra kíséretében ugrálhatott a hóbuckák között...


Flóra, Faina és a téltemetők (a Szabadság-szoborral)


...ma pedig már a tavaszba cseppentünk, és az elsőként virágba boruló téltemetők (Eranthis hyemalis) között ismerkedhettünk a Gellért-hegy kisebb-nagyobb dolomitbuckáival.
.

2016. január 27., szerda

Félperces adalék a fogyasztói társadalom lélektani anatómiájához

Reggeli séta az utcán. Szembetalálkozunk egy kedves hölggyel...
- Jajj de aranyos kiskutya! Mennyibe kerül?
- Elnézést, nem eladó!
- Jó, persze, de mennyibe kerül?
Megrökönyödötten nézek rá, és gyorsan továbbállunk...
Az asszonyság még egy ideig egy helyben marad, utánunk néz, és azt gondolhatja magában, hogy otromba fráter lehetek.

2016. január 26., kedd

2016. január 25., hétfő

Da capo al fine

Kölyöknevelés a mindennapokban. Fő a következetesség - és fő a fejem. Ez picit ellentmondásos, próbálom a gyakorlatban feloldani :)

A kopókölyökkel így nézett ki a tegnapi program:

- Na akkor én most elcsenem ezt a papucsot!
- Nem, nem csened el, ez nem játék!
- OK, értem. Akkor itt helyben rágcsálom el.
- Nem, nem is rágcsálhatod, ez nem rágcsa!
- OK, értem. Akkor elcsenem ezt a nejlonzacskót!
- Nem, nem csened el, ez sem játék!
- OK, értem. Akkor itt helyben csócsálgatom egy kicsit.
- Nem, nem is csócsálhatod, nem szabad!
- OK, értem. Ööö, jajjdejó, ott egy felmosórongy! Juhhé, azt most elkapom!
- Nem, nem kapod el, az sem játék!
- Meg se kóstolhatom?
- Nem, meg se kóstolhatod.
- OK, értem. Ööö, jé, egy cipő! Na ezt most tuti elrágcsálom!
- Nem, nem rágcsálhatod ezt sem, ez ugyanolyan, mint a papucs! NEM RÁGCSA!
- Jóvanna, pedig tök más anyagból van.
- Akkor se! Extrapolálj! Papucs, cipő, csizma - egykutya! NEM A TIÉD! Érted?!
- OK, azt hiszem, értem.
- Okos kutya! Tessék, itt egy játékmaci, ez a tiéd, ezzel játszhatsz!
- Juhhééé, ez tök buli, csak az enyém! (Elrohan megmutatni a pótmamájának, felemelt farokkal billeg végig a szobán, és roppant büszke, hogy van egy teljesen saját játékmacija, amivel azt csinál, amit csak akar.)
Nekilát a macival birkózni.
A játékmaci teljesen leköti.
Mintegy 3 percig.
Aztán észreveszi, hogy az ágy mellett van a korábban már említett papucs.
- Na akkor én most elcsenem ezt a papucsot!
- Nem ééééérted, hogy az nem játék?
- Még most sem?
- Most sem!
Körülnéz: papucs, nejlonzacskó, felmosórongy, cipő - megannyi buta tabu. A plüssmacit magához kapja, és elvonul vele az épp kiválasztott fekhelyére, majd összekucorodik és elalszik.

(Da capo al fine)

Innentől van egy-két órányi szabadidőm...

(Közben megnyugtató a tudat, hogy a kölyökkutya hétről hétre egyre jobban elsajátítja, hogy mi jogtisztán az övé, mi nem az övé, valamint hogy a "nem" azt jelenti, hogy "nem"... És ha belegondolok, hogy szerkesztői munkám során egy-egy nemleges válaszra hányszor és hányféleképpen próbálkozik egynémely "tanult kolléga" kiskapukat feszegetni, azt kell mondjam, a kölyöknevelés nem is olyan idegtépő foglalatosság.)

2016. január 23., szombat

Az első hét hármasban - és a sajtmirigy

Bajor vérebem az első nap után úgy döntött, hogy ha az új jövevényt, ezt a kis vakarcsot nem lehet a lakásból kitúrni, akkor a legjobb döntés a részéről az lesz, ha lányává fogadja. Azóta istápolja. Nekem szinte alig van teendőm a kölyökkel, a munka dandárját elvégzi a pótmama. Párszor még szoptatni is megpróbálta - de hát a tejmirigyek nem lépnek működésbe pusztán attól, hogy egy mégoly sikeres mágus azt mondja: "Mukodj!"...

Tejkeresés

Itt én segítettem be: tömlős sajtkrémmel kezdtem jutalmazni a kölyköt, a tömlő végén pici likat vágva, így olyan, mintha az édes jó anyukája emlőin nevelkedhetne... Mégiscsak tejtermék... Kutyanevelési szakirodalomban erre történő utalást korábban nem találtam, az alapötlet onnan jött, hogy nemrég láttam egy erdei kirándulás közben botanikus barátomat vacsorázni, és hogy a terepi körülmények között milyen kényelmesen tudja felhasználni a tömlős sajtot táplálkozásra. Eme forradalmian új funkciója mellé a tömlős sajt új nevet is kapott: ezekben a hetekben ez lesz a "sajtmirigy".

A "sajtmirigy"
(elfér a kabátzsebben, belőle a tejtermék bármikor, bármilyen csöppnyi mennyiségben kényelmesen adagolható)



Flóra a kölyök megérkezésével párhuzamosan szinte napok alatt megfontolt, komoly kutyává érett. Sétaidőben pedig visszaváltozik ő is játszótárssá. Hatalmasakat rohangálnak együtt, jól lefárasztják egymást. A nyolchetes kölyök még csak pár napja van itt, de első perctől lesi, hogy mit csinál a nagy kutya, az "Ül!" vezényszóra ő is leül, betartja séta közben a "járdaszabályt" (az első éjszakai, forgalommentes utcai séta közben próbált a járdáról lemenni az úttestre, de minthogy Flórával mi továbbmentünk, rájött, hogy jobban jár, ha követ minket), és ha történetesen épp az a játék, hogy a kinyitott lakás- vagy liftajtón át nem azonnal kirohanunk, hanem először leülünk, körülnézünk, és csak engedélyre indulunk kifele, akkor abban is utánozza a számára mintául szolgáló felnőtt vérebet.
Flóra jó pótmamának bizonyult. Gondolom, érzi a kis kopóban a rokont...
Most már - néha - a fekvőhelyét is megosztja Fainával...

Az első közös pihenő

2016. január 14., csütörtök

8 láb jobb!

...mától két kutyával élek!

Flóra és Faina

2016. január 13., szerda

4 láb jó

Ma lezárul egy életszakasz. Eddig egy kutyával éltem...