2019. február 25., hétfő

Rút zivatar rongálja a nádfedeles házat...

Nóta - átköltésemben



Történt Agárdon, a madárvártai kilátóban egy őszi napon, ahogy a hajladozó nádast néztem, valami régi melódia sejlett fel bennem. A dallam megvolt, de a szövegére nem emlékeztem - szöveg nélkül meg egy nóta: tréfli! Hát jobb híján alkottam egyet, saját (belső) használatra.
Később a világhálón ráleltem az eredetire, Bessenyei Ferenc előadásában, a "Száz szál gyertyát" című opuszra.



Bessenyei Ferenc- és a száz szál gyertya



Szerintem a saját szövegem megközelíti Czóbel Minkáét, a dallam pedig hozzá továbbra is Fráter Lórándé maradhat! Tessenek hozzáképzelni! Ezennel közkinccsé teszem:

Eljött az ősz, hideg eső áztatja a tájat.
Rút zivatar rongálja a nádfedeles házat.
Nem volt semmim, mostan sincsen,
Ezen a világon,
Te vagy nekem minden kincsem,
Szépséges Virágom!



Az illusztrációt Molnár V. Attila orchidiótától csentem, de minden bizonnyal elnézi nekem, ha barterként ide teszem virágos könyvének (alig burkolt) reklámját: