Sok-sok évvel ezelőtt, talán az ezredforduló idején, egy nyugodtnak ígérkező nyárestéhez közeledvén, amelynek kronográfiai beazonosítását entomológiai megfogalmazásban úgy adhatom meg, hogy a kabócák zizegése MÁR elmúlt, a tücskök ciripelése MÉG JAVÁBAN zajlott, történt, hogy Tamás barátommal fellátogattunk a Gellért-hegyre, ahol korábban magunkban ücsörögve jókat beszélgettünk, meditálgattunk.
Wagner Nándor szobrász készítette az Ehnaton, Jézus, Buddha, Lao-ce, Ábrahám, valamint Mahatma Gandhi, Bódhidharma és Assisi Szent Ferenc alakját megformázó együttest. Ha "úri" kedvünk úgy tartotta, nemritkán buddhista meditálásokba is kezdtünk.
Ezúttal is a megszokott módunkon az itteni lépcsőre ültünk le,..
...ezúttal, eltérően a korábbiaktól, amikor az erre-fele piknikező családok is rég elhagyták e helyszín környékét is, egyszer-csak megjelent a híres filozófusok/bölcsek szobrai körében 4 fiatal lány: pezsgőt bontottak, láthatólag valamit ünnepelni terveztek, s közben, felénk tekintgetve "pusmogásba" kezdtek... Barátom (ismerve őt, előre-sejthető volt) azonnal "némi" izgalomba-jött, és jelezte óhaját:
– "Menjünk oda hozzájuk!" – "Hülye vagy, kedves barátom, ha akarnak valamit tőlünk, majd ők jöjjenek ide!"
S így is lett!
Kiderült, hogy egyikük születésnapját ünneplik éppen, és ha már koccintani invitáltak, értelemszerűen bemutatkoztunk egymásnak. Hárman csak a keresztnevüket említették, ellenben az ünnepelt lány a kézfogáskor megmondta a családnevét is! És ekkor "hökkentem" meg, mert igencsak meglepett: egy igen ritka/jellegzetes vezetéknevet mondott, és amikor kérdeztem tőle, hogy van-e a rokonsági körében neurobiológus, a válasza igenlő volt. Hm, akkor teszek egy próbát, és megkérdeztem tőle:
- "Netán ismered az Oxfordban dolgozó Somogyi Péter, világhíres agykutató akadémikust?"
- "Persze, hamarosan utazik hozzá!"
Ekkor én leptem meg őt (lévén Somogyi Péter barátomnak ekkorra már számos tiszteletpéldányt készítettem elő az általam szerkesztett könyvekből), tehát megkérdeztem:
- "Itt lesztek még úgy negyed óráig? És ha igen, lennél szíves közvetíteni egy Oxfordba szánt csomagot?"
- "Persze, szívesen!"
Minthogy a közelben lakom, és az előszobában már hetek óta várta a könyvcsomag, hogy bevigyem ugyanazon jeles neurobiológushoz a SOTE épületébe, így ezt az utat "megspórolva", hamarosan visszaértem Éváékhoz, ő átvette a küldeményt, kedvesen elbúcsúztak, majd 1 hét múlva érkezett a köszönő elektronikus levél, amely szerint az ajándék sikerrel célba-ért! 🙂
Értelemszerűen a könyvek továbbítását szívességből elvállaló Évát nem terhelhettem volna a találkozó időpontjáig összeállt, általam szerkesztett VALAMENNYI kiadvánnyal, ezek összetömege nagyjából annyit tesz ki, mint a fenti képen látható! Persze ezek nem azok az említettek, de így is, ha a sajátmagam által alkotott kiadványokat így felhalmoznánk, és netán valakinek a fejére esne, az életveszélyes...🙂
Igazából 2021. OKTÓBER 1-én jöttem rá még arra is, hogy VALÓBAN irdatlan tömegű kiadványt szerkesztettem, valamint arra, hogy ezt a munkát, egyfajta feltételes reflexként az (is) motiválta, hogy egy KONKRÉT személynek örömet szerezzek - ha mosolygott egy-egy tiszteletpéldány átvételekor, majdnem úgy reagáltam arra, mint a világhírű PAVLOV szintén világhírű kísérletében a kutyája:
https://www.youtube.com/watch?v=hhqumfpxuzI
