2020. július 28., kedd

Schmidt Egon - Columbo: Visszajátszás



E "tudománytörténeti" jelentőségű fotográfiámnak két érdekessége is van, jelesül a Kossuth-díjas szerző ezúttal nem ódon/fekete írógépén dolgozik, hanem készülő új könyvének pdf-verzióját nézi, önnön-kezével használva ezúttal egy laptop klaviatúráját... A FIGYELMES szemlélő azt is észlelheti, hogy a fotográfus (jelesül jómagam) az íróasztal sarkán felejtette a cigaretta-hüvelyes fémdobozt.
Megjegyzem, korábban ezt a momentumot észre sem vettem, csak ma, midőn Schmidt Egon "Madarakról mindenkinek" című kötetének 3. kiadása szerkesztésén dolgozva a monitoromon ki nem nagyítottam! Így jár, aki láncdohányos! 😉
S hogy jön e bejegyzés címébe Columbo? Tessenek megnézni a legfelül javasolt linken a "Visszajátszás" című epizód filmrészletét! Német nyelven értők előnyben! 😉

2020. július 17., péntek

"Miért is építették ide a Dunát?"

A mai blogbejegyzés előzményeként utalok korábbi blogbejegyzésemre, meglátásom szerint (némileg) "rímel" rá:
http://flora-es-fauna.blogspot.com/2019/01/reszben-valora-valt-tervek.html
2019. január 23-án tehát ezt írtam:
"Zsenge ifjúkoromban, a 8-as buszon - a Döbrentei tér felett átívelő felüljáró kanyarjában - ráeszméltem, hogy én én vagyok (és hozzám hasonló más személy nincs), ami megdöbbentő reveláció erejével hatott rám."
Minap Faina társaságában utaztunk majdnem-ugyanezen a buszon, amely elnevezésében csak egy "E" betű hozzátoldásával különbözik elődjétől...😉
...nos, e járművön velünk utazott egy apa kislányával, aki, korát tekintve, éppakkora lehetett, mint én a fentebb idézett, nyitóbekezdésben.
Amikor a busz az említett térről az Erzsébet hídra tért át, a nyiladozóelméjű gyermek igen érdekes/fura kérdésekkel kezdte "bombázni" apját (ami ebben a korban teljesen természetes):
- Apu, ezt a folyót miért építették ide?
- És Apuu, ezt a várost, amit elhagytunk, miért választották el ezzel a vízzel a túloldalitól?
Mondanom se kell, adekvát választ kérdéseire apukájától nem kapott! Pedig tulajdonképpen lehetett volna elméjét tovább tágítani, ha a szülők ismerik Vásárhelyi Pál Tisza-szabályozó, meghatározó mérnöki munkáját! Természetesen Faina ezt a jelentős vízépítő mérnököt (sem/!/) ismerhette, azonban ha beszélni nem is képes (és nem is lesz rá módja soha), azért felfogja az emberek által mondottakat, és mint e blogbejegyzés nyitóképén látható, hüledező tekintettel tekintett az ég felé:
"Jóságos, hogy lehet ilyen gyermekded kérdéseket feltenni?" 😉













2020. július 14., kedd

Vágott-dohány À La Jupiter


Kedves (már-már aranyos) évfolyamtársam az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán, mikor találkoztunk vagy telefonon hallotta meg a hangomat, szinte "felcsillant" a hangja: "Jupiter!"
S bár (legjobb tudásom szerint) Zsolt sosem dohányzott, minthogy szinte-minden érdekli, ami velem kapcsolatos (zárójelben jegyzem meg, hogy e nagy-fokú érdeklődését sosem értettem), így mai, örök-becsű Offenbach egyik alapoperettjének áriájával indított bejegyzésemet, a vágott-dohány "À La Jupiter" receptjét, mind neki, mind blogolvasóim, mind a facebook olvasóközönsége szíves figyelmébe ajánlom...
...tehát a receptem:
Végy bármely' jobb (értsd: változatos termékekkel szolgáló) NEMZETI (így, csupa nagy-betűvel, mert kis-hazánkban lassan már csak a patikák nem bírnak ezzel a patinás előtaggal/!/) dohányboltban 1 tasak Rothmans, majd 1 tasak Domingo (ez drágább, ugyanakkor minőségi/!/) vágott-dohányt - - - a kézműves-dohányipari termékünk így már-majdnem-kész stádiumban leledzik, viszont (és itt jön a nóvumom) ha igazán aromás "valamit" tervezünk előállítani, ajánlom az Ozona tubákos szelencét, amelynek 2 fele körömvágó ollóval mintegy 15 másodperc alatt kettéfeszíthető, és áttölthető egy kézmozdulattal egy nagyobb, kényelmesebben használgató tartóedénybe!


Már-most a fentebb említett tasakoknak kettős előnye is származtatható:

A) ha körömvágó ollóval rést vágunk az átlátszó/műanyag borításán, az így nyert nyíláson keresztül könnyedén beletuszkolhatunk különféle aktuálisan fontos jegyzetlapokat, amelyeket, midőn "nikotinéhségünk" rákényszerít a cigaretta-készítésre, óhatatlanul szemünk elé kerülnek - ami, lássuk be, sokkal adekvátabb/hasznosabb emlékeztetési mód, mint az avítt zsebkendőre-csomókötés! Mer' komolyan: mire emlékeztethet egy zsebkendőre kötött bármilyen csomó? A legrosszabbat már nem is említem, csupán a színnel kiemeléssel utalok kilétére, ugyanakkor akár eszünkbe juttathat akár egy nyuszit is! 😉


Az meg ugye senkinek se lehet célja, hogy értékes ötleteit egy nyúl-asszociáció verje ki a fejéből? Most pedig következzék a másik hasznos tulajdonsága e rés(ek)nek...

B) a beletuszkolt jegyzetlapjainkkal eltakarhatjuk a gyártó cégek által törvény által előírtan feltüntetendő, ijesztgetős feliratokat! Komolyan: sosem értettem, hogy manapság az alkohol-tartalmú italok üvegein miért nem tüntetik fel, hogy: "Az alkohol öl, butít, nyomorba dönt!"
Bezzeg az "átkosban" még ez is elvárás volt...



...napjainkban evidens, hogy a szesziparnak ERŐSEBB a reputációja az államigazgatás "szemében", mint a dohányiparnak! Annak idején mindenesetre még a filmeken is szalonképes volt a dohányzás, és ebben Karádi Katalin volt az egyik "fő zászlóvivő"!

https://www.youtube.com/watch?v=NF7ekokFuB4


S ha netán ez a bejegyzésem túl-hosszú/érthetetlen/érdektelen volt, javaslom végignézni ezt a felvételt, amelyben egy zseniális francia parodista egy-árva értelmes szó nélkül is szórakoztatóan köti le közönsége és a világhálón őt sok-sok évtizeddel később nézőket:

2020. július 12., vasárnap

GILISZTAKONZERV



Be kell vallanom, hogy Flóra és Faina mellett más élőlények minőségi/!/ táplálására már nem tudok elegendő összeget biztosítani, márpedig gyíkjaim eleddig tücsköket faltak "két-pofára", vagyis ez rengeteg pénzt emésztett fel!


 Kitaláltam, hogy ezen táplálékforrást gilisztákkal is helyettesíthetem, ami igen költséghatékony megoldás, hiszen INGYEN van! 
Elkezdtem mindenfelé, HATALMAS területeket bejárni gyűrűsférgek után kutatva, ám vajmi kevéske eredménnyel. Mindmáig...
...kertünkben, kutyáim sétáltatása közben ma lettem figyelmes arra, hogy egy hím fekete rigó bőszen dolgozik, táplálékot keres fiókái számára egy hatalmas hamisciprus alatti avarban, gilisztákat keresve, egy hozzávetőlegesen 1 négyzetméteres területen...
Eszembe-jutott Máté evangéliuma 6. fejezetéből a 26. cikk: "Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem aratnak, csűrbe sem gyűjtenek – mennyei Atyátok táplálja őket. Nem többet értek ti náluk?" - ezt gyorsan adaptáltam, imigyen: "Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem aratnak, csűrbe sem gyűjtenek – mennyei Atyátok táplálja őket. Nem érnek legalább annyit pávaszemes gyíkjaim?" 



https://www.youtube.com/watch?v=JJYvl6s_GpM






Ismeritek-e a gilisztakonzerv esetét? 

"Ha kinyitod a gilisztakonzervet, soha nem tudod úgy visszagyömöszölni a gilisztákat, mint ahogy voltak..."




...nos, jómagam így már csupán a rigó által kiválasztott helyre koncentrálva kutattam sikerrel, s a begyűjtött gilisztákat egy műanyag pitlibe gyűjtöttem, ám nem tervezem a "konzerves dobozba" visszagyömöszölni, ugyanakkor pávaszemes gyíkjaim (amely faj Spanyolország, Portugália, Északnyugat-Olaszország és Dél-Franciaország területén honosemésztőrendszerébe igen! 


Je te souhaite un bon appétit, petit lézard!

Egy láncdohányos számára azt is meg kell tapasztalni, hogy-ha egy PRIMUS-DOBOZBÓL a cigarettahüvelyek kiszóródnak, azt gyakorlatilag LEHETETLENSÉG abba a dobozba tüchtig módon visszarendezni! Szerencsére azért a PEPE-vágott-dohány egy írásra már ALKALMATLAN tollszárral a hüvelyekbe akkor is pedánsan beszuszakolható!



Márpedig akár tetszik, akár nem, a nikotin hatékonyan segíti például egy szerkesztő kreativitását, így még az Élővilág magazin főszerkesztőjeként képes voltam NAPRA PONTOSAN nyomdába küldeni az 52 lapszám összesen 1664 oldalát!



2020. július 7., kedd

Camille Saint-Saëns - Danse macabre Op.40


Módosítanom kell a tegnapi facebook-megosztáshoz írt szövegemet: mégsem jellemző reám a szomnambulizmus... Ma jelentős munkára készülve ébren-álmodtam, és egy dallam "zengett" elsőre fülemben... És eszembe jutott hozzá az adekvát Villon-versrészlet, Faludy-fordításban: "Kaszás testvér! Sovány a földünk! / könyörgöm: egyet tégy nekem: / ha elviszel, szórd szét trágyának / testemet kinn a réteken!" / Ő rábólintott s vitte lassan, / s úgy szórta, szórta, szórta szét, / mint magvető keze a búzát, vagy pipacsot az őszi szél." - mit mondjak: mind e vers eredetije/fordítása, mind e zene halálian jó!.🙂
Háttér-információ: A guanókormorán (Phalacrocorax bougainvillii) nevét a guanóról (ürülék), a nagyon értékes természetes trágyáról kapta. Tudományos nevét Louis Antoine de Bougainville, neves francia felfedező és természettudós tiszteletére kapta.

2020. július 4., szombat

Egy mélabús galambfaj - és a Belga


2020-ban egy madártani  könyv szerkesztésén dolgoztam... 
E munka közben hazafele falkatársaimmal az éjszaka sötétjéből, a Gellért-hegy irányából egy örvös galamb búgására lettünk figyelmesek, mindhármunk egyik kedvenc madara ez! Komolyan: Flóra és Faina is mindig nagy érdeklődéssel figyelik, amikor a kertben, az ottani susnyásban meghallják jellegzetes hangját. 


Örvös galamb esti felvételen - életem legszebb természetfotója! 🙂

Erre azonnal eszembe-jutott egy, ezzel kapcsolatos melódia, és elkezdtem nekik dudorászni:

" galambalkatúak
Őszapófélék, bagolyalkatúak
Légykapófélék, sólyomalkatúak" 

Mit-mondjak, az én énekemtől/előadásomtól kevésbé voltak elragadtatva! 🙂

Ez pedig a Belga / Bëlga   együttes DAL A MAGYAR MADÁRTANI EGYLETHEZ dala: https://www.youtube.com/watch?v=0NRzDF5dN9Q

Egy magazin, a MADÁRTÁVLAT "elavult"/?/ szerkesztőségi útmutatója a szerzők számára

2004. márciusában azt a felkérést kaptam a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület akkori vezetőitől, hogy a korábban FEKETE/FEHÉR egyesületi hírújságnak, a MADÁRTÁVLAT magazinnak vállaljam el a főszerkesztői teendőit. 




Útmutató a Madártávlat szerzőinek

(érvényes 2004. május 15-től)
  • A Madártávlat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kéthavonta megjelenő folyóirata.
  • A Madártávlat az MME tagjainak térítésmentesen jár, azt a tagok postai úton kapják kézhez.
  • A lap az MME tevékenységét, aktuális híreit bemutató cikkek mellett elsősorban madártani cikkeket közöl, emellett lehetőség van más természetvédelmi és természetismereti írások publikálására is.
  • Vitacikkek a lapban kivételesen indokolt esetben, széles olvasói kört érintő kérdések kapcsán megjelenhetnek ugyan, de sértő hangvételű, személyeskedő írások a Madártávlatban nem publikálhatók.
  • A publikálásra beküldött szövegek nyelvi gondozásának, indokolt esetben rövidítésének vagy kiegészítésének jogát a szerkesztőség fenntartja; érdemi változtatások esetén a szerkesztő a szerzővel e-mail-ben egyezteti az indokolt módosításokat.
  • Amennyiben a lektori vélemény szerint a kézirat nem éri el az elvárható színvonalat, a cikket nem áll módunkban közölni.
  • Lapzárta a lap megjelenését megelőző hónap 15. napján.
  • Honoráriumot csak a szerkesztőség által előzetesen megrendelt cikkekért és illusztrációkért fizetünk.
  • Amennyiben a leadott cikk szerzője rendelkezik nívós fotóanyaggal, úgy a szerző elsőbbséget élvez, amennyiben viszont az általa leadott fotó nem éri el a lapban elvárható színvonalat, vagy van annál sokkal jobb fotó azonos témában más fotóstól, úgy a jobb fotónak kell bekerülnie. A lap minőségének megőrzése érdekében a szerkesztőség fenntartja magának a jogot a cikkek illusztrációinak kiválasztására.
  • Kéziratokat kizárólag számítógépes szövegfájl formájában áll módunkban elfogadni; kézzel vagy írógéppel írott anyagokat csak kivételesen indokolt esetben, előzetes egyeztetést követően fogadunk el.
  • A kéziratok küldhetők az upeter@freemail.hu  címre Ujhelyi Péter részére, vagy CD-re írva a szerkesztőség postacímére: Madártávlat szerkesztősége, MME, 1121 Budapest, Költő u. 21.
  • Kérjük, hogy a szerzők elérhetőségét (telefonszám, emailcím) a kézirat részeként feltétlenül tüntessék fel, a cikkel kapcsolatos esetleges későbbi egyeztetések céljából.
  • Egy-egy cikk terjedelme általában nem haladhatja meg az 5000-6000 karaktert. Nagyobb terjedelmű írások publikálása a szerkesztőséggel történt konzultációt követően lehetséges.
  • Ha a cikk bizonyos elemei terjedelmi korlátok miatt nem férnek be a lapba, azokat indokolt esetben a www.madartavlat.hu  honlapon tesszük elérhetővé az érdeklődők számára.
  • A szerkesztőségi szabályok durva megsértése, ha a szerző egyazon cikket a szerkesztők tájékoztatása nélkül több lapban is publikál. Kérjük, hogy amennyiben a szerző írását más lap szerkesztőségének is elküldte közlésre, úgy erről a Madártávlat szerkesztőjét tájékoztassa egyeztetés céljából.

Az utolsó - úgy 5 évben a szerkesztőségi ülésekre MINDIG velem jött Flóra is... Minthogy ott ÉRDEMI ötleteket SOSEM kaptam, ha ez zavart, ránéztem falkatársam tekintetére, és úgy éreztem, mint Kibédi Ervin, amikor a lakásában vele élő csimpánzra nézett:
VÉGRE EGY ÉRTELMES TEKINTET!...








... aztán a Jókai kert bejáratánál egyszercsak megjelent egy felirat KUTYÁVAL BELÉPNI TILOS! - Onnantól nem mentem szerkesztőségi ülésekre...

2020. július 3., péntek

"Szilencium"




Bár most a facebook-on is szilenciumra "ítéltem" önnönmagam, ezúttal újra kivételt teszek (hogy miért, az "más lapra" tartozik, mindenesetre egy fontos kötet előkészületeit/szerkesztését végzem éppen, nagy kedvvel), mert megleltem egy igen-régi, igen-meghitt barátom, T kedvenc filmjének, a "Star Wars" sok-filmológiának a bűbájos betétszámát, jelesül a kocsmajelenetet... Bár jómagam a tudományos fantasztikus filmek műfaját nem különösebben kedvelem, ugyanakkor a Jurassic Park azon jelenete, amikor a Tyrannosaurus rex bekukucskál a gyerkőcökhöz a gépkocsi ablakán, s ők a szemébe világítanak, annak pupillája pedig összehúzódik, 1:30-kor, az valami PARÁDÉS:
Magunk-közt 2 momentumot nem értek a elsőként említett film-klasszikussal kapcsolatban, az egyik általános: a sorozat részei olyan zagyvasággal követik/előzik-meg egymást, hogy az SZÁMOMRA követhetetlen! Másrészt, hogy a "késdobálós" kocsmajelenetben miért-is nem jelenik meg Darth Vader😉 Ennek dallamát "fejből" bármikor eldúdoltam T-nek, amikor tapasztaltam, hogy búskomor hangulatba került, s ettől igen jó kedve lett AZONNAL! Talán igen-tisztelt facebook-os baráti körömnek is elnyeri tetszését! 😉

2020. július 1., szerda

Kis kutyaetológia + egy kis-MÁS



Az első "találkozó": Faina Csehország egy kies pontján készült fotográfián,
Flóra a Gellért-hegy tőszomszédságában, a monitor előtt...🙂


Csányi professzor eme kötetének ezen kiadása képanyagát jómagam szerkesztettem...
2002-es kiadása elérhető a világhálón: 
https://www.kossuth.hu/adatlap/konyv/199/kis-etologia


Mindkét falkatársamat, a bajor vérebet és a berni kopót, annak rendje szerint, 2 hónapos korukban hoztam el családjuktól/szülőanyjaiktól. Flórával a kezdetektől igen bizalmas/BARÁTI kapcsolatunk alakult ki, Faina, falkám fiatalabbik tagja ugyanakkor rendíthetetlenül renitens, autonóm volt mind-azóta, mióta velünk élt... Ekkoron totál  úgy volt jellemezhető, mint névadója, Фаина Георгиевна Раневская, aki híresen öntörvényű jeles színésznő volt, róla és a vele kapcsolatos anekdotákról rövid bejátszás a világhálón itt:



Bal oldalon Фаина Георгиевна Раневская

Ahogy-csak elmentünk szüleim kertjébe, azonmód eltűnt a susnyásban, és képtelenség volt onnan visszahívni, amíg jobb-belátásra nem tért ÖNMAGÁTÓL! Márpedig miképp erre, úgy arra sem lehet KÖTELEZNI, hogy bizalmas/baráti viszonyt létesítsen, önszántából velem! Az a "fából vaskarika"-alapesete lenne!🙂
(((Nagyon zárójelesen teszek itt közzé egy - első olvasatra talán eliminálhatónak tűnő /később értelmet-nyerő/ - információt: ezen időszakban, Flórától MEGKÜLÖNBÖZTETVE/!/ mindig a nyakörvére csatolt pórázzal mentünk le a kertbe...)))
Pár nappal ezelőtt, midőn vagy' negyed-órát flegmán feküdt egy babérmeggy árnyékában, észlelte, hogy Flóra egy hónapokkal ezelőtt már "csonttá-rágott" csontot magára-hagyott, erre azon minutumban odaiszkolt, és JOGSZERŰEN birtokba vette, majd úgy fél órán keresztül féltve/óva őrizgette! Jó, engem is vonz a csonttan, de ennyi ideig nem feküdnék semmilyen csontképlet mellett sem! 🙂




Ami a csontok mellett e kertben (is) vonzza, az a madárvilág, lett-légyen az széncinege, fekete rigó - mind-mind heves cikázásra bírja - meglátásom szerint egy ornitológus lakozik lelke mélyén! Ebben rám is hasonlít, bár s míg én a dolmányos varjakat is tolerálom, ő azokat egyszerűen rühelli! 🙂




Faina korábban még átverekedve magát a száraz hamisciprus-ágakon képes volt átkecmeregni a mögötte lévő, mintegy 2 méteres kőfalon át a szomszéd kertbe, s ott vagy fél órát keresgetni a macskákat!

Egészen az elmúlt hétig/!/, midőn gyökeresen megváltozott a viselkedése... Mindazt, ami addig "zajlott" közöttünk, a mágnesek tulajdonságához tudom hasonlítani...


Komolyan: ez az üvegcsőben egymásra ható 2 mágnes totál-olyan, mint az emberi kapcsolatok/barátságok: a résztvevők hol taszítják egymást, hol szinte az egekbe emelik egymás hangulatát! Mindenesetre, amennyiben eltávolítják őket egymástól, leesnek, például padlóhoz vágódnak! 🙂
Tehát az elmúlt hét során Faina, mint egyfajta MÁGNES, "le nem száll a nyakamról"! 🙂



Lévén a KERTBEN fél órát is szoktam ücsörögni/meditálni/fejben szerkeszteni, az immár "újdonsült"/meghitt barátságban lévő Faina ugyanennyi ideig fekszik mellettem, gyakorlatilag mozdulatlanul...🙂

Ma rájöttem, mi e szokatlanul gyors bizalom-elnyerés alapvető oka! 2 héttel ezelőtt viselkedéstani "kísérletbe" kezdtem, lévén volt szabad, kötelezettségektől-mentes 1 órám... A fentebb, zárójelben említett pórázát a lakásban hagyni és MEGBÍZNI terveztem benne, így "etológusként" vizsgálhattam, hogy reagál erre! A válasza pedig igen EMBERI: ha nem különböztetem meg a falkatársától, és megbízom benne, akkor ő e-feletti örömét bár szavakkal el nem mondhatja, de a nagy-fokú BIZALMÁVAL kutya-nyelven jelezheti! Tehát ezen bekezdés 2, mondatának dátumához képest 1 héttel (bár gondolkodási időt /a szó szoros értelmében/ nem kért) rájött, hogy az én bizalmam TÖRETLEN irányában, akkor neki ildomos KITALÁLNIA, mit várhatok éppen el tőle, és azt külön-kérés nélkül/!/ TELJESÍTI is! 🙂
Márpedig így, hogy falkám mindkét tagjával (Flórával és Fainával) TÖKÉLETESSÉ vált az összhang, bátran nekiláthatok a 2001-2003 között a Kossuth Kiadó gondozásában, főszerkesztésemben megjelent ÉlőVilág magazin 52 lapszámának új KÖNYVSOROZAT-kötetekké formálásának!...




Ez tehát az életem akkori fő-műve, a ÉlőVilág magazin 52., záró-lapszámának Impresszuma... ...ha a olvasók JOBBAN megnézik, találnak ezen az oldalon 2 fehér foltot... A (világ)történelemben nem egyedi példa, hogy a már nem szalonképes személyek képét a fotográfiákról retusálják, erre imhol egy eklatáns példa...



Ezen a fotográfián többek között Lenin, Kamenyev és Trockij  (NEM)látható...

S hogy a "2 fehér folt" mit vagy kit takar? 2020-ban már a világháló (és elsősorban blogom olvasói) előtt is közzétehetem, "virágnyelven": ezeken a helyeken annak a személynek a neve szerepel(t), aki, figyelembe-se-véve, hogy mennyi mindent köszönhetett volna nekem, a "hátam mögött", engem előzetesen megtámadva, egy fontos könyvtervemet "zsákutcába futtatva" elvállalta a általam megálmodott és végigszervezett Kossuth Természettár sorozatban a 4. kötet ("Magyarország ritka fa- és cserjefajai") nyomdai előkészítését! Ezt "tetézte" azzal, hogy eme kötet legelejéről, a korábbiaktól eltérően TÖRÖLTE a sorozatszerkesztői megnevezésemet - így a alkotó-sorozatszerkesztő nélkül látott napvilágot ez a kötet. 


E "képpár" bal-oldali eleme a személyemet negligálva, pár hónap alatt, egy jelentős támogatási összeggel "alábástyázott", rohamtempóban létrejött kötet, a másikon, Molnár V. Attila barátommal évekig dolgoztunk, tökéletesítettük. Szerintem már a borítóképet egybevetéséből is kitűnik, mekkora szerkesztői-kvalitásbeli különbség lehet e két kiadvány között...

De térjünk vissza a magazin-sorozathoz... Egyelőre csupán néhány lapjának képét töltöm fel blogomba, aztán, ha a "kulisszák mögött" a statisztika azt mutatja, megfelelő érdeklődést váltott ki ez a blogbejegyzés, jönnek majd sorjában a többi oldalak, netán lapszámok... Tehát ezt magam eldönteni nem tudom, az olvasók kompetenciája eldönteni: FOLYTATJUK?.🙂






Epilógus: 

Arany János 1877. július 6-án írt adekvát versrészletét idézve: " Ha egy úri lócsiszárral / Találkoztam s bevert sárral: / Nem pöröltem, - Félreálltam, letöröltem." Miért került hát a fehér színnel törölt személy témája egyazon bejegyzésbe az ebeim viselkedéséről szóló anyagba? Roppant egyszerű: ez a honpolgár példát vehetne róluk: nem verik be egymás semmiféle-SÁRRAL, nem orozzák el egymás élelmét, nem fosztják meg falkatársukat a JÁTÉKÁTÓL, "egyszóval": nem "köpnek egymás levesébe"!


Csányi Vilmos akadémikus kutyája, Janka, meglehetősen szertelen teremtmény, akit az etológus-professzor úr tudatosan NEM nevel, hogy a kutyát a maga valósságában, eredeti voltában tanulmányozhassa, ugyanakkor ennek ellenére, pajkos játszadozásuk során sohasem verte be sárral Flórát!

S hogy ki ez az áruló személy? Én ugyan le nem írom a nevét, lévén, vérlázító módon még 2020-ban sem adta le általa ALÁÍRT szerződése szerint kötelezően archiválandó anyagokat, az emiatt kezdeményezett mobilhívásokat "rendre" nem fogadja, és az ugyanilyen szándékot jelző elektronikus levelekre sem válaszol... Választ ugyanakkor a kilétére bárki KÖNNYEDÉN megtalálhatja mind a ÉlőVilág magazin 52 lapszáma bármelyikének impresszum-oldalán, valamint a Kossuth Természettár ÖSSZES kötete elején!
Az IGAZAT megvallva, még ennyi év távlatából is idegtördelő, hogy egy korábban önnönmagát barátomként/!/ definiáló személy széles-skálán ingadozó hangulatváltozásai során a baráti hangvételű elektronikus leveleket követően először "kutyába-vesz", majd a stagnáló "levegőnek-néző" végpontnál részéről letudottnak tekinti a 2001-ben a Kossuth Kiadó és közte létrejött, ALÁÍRT szerződésben vállalt kötelezettségeinek meg-NEM-felelését!
Meghalt-e? Nem hiszem, a Madártávlat magazin impresszumában 2020-ban is megjelenik a neve tördelőként, ez a folyóirat letölthető a madartavlat.hu honlapról. Vagy a kezét görcs bántja? Fa-"Jankónak" ugyan nem nevezném, ám az is kizárt, hogy feledte volna: létezem én is, hiszen a Madártávlat negyedévente rendre megjelenik, s az aktuális számlák kibocsájtásakor eszébe juthat: EZT A MUNKÁT NEKEM KÖSZÖNHETNÉ!
Amúgy meg mit lehet tudni, lehetséges, hogy-ha elolvassa ezen mai bejegyzésemet, talán megembereli magát, s rájön súlyosan-becstelen nem-reagálásainak VÁLLALHATATLAN voltára, amivel még egy 1757-1817 között élt jeles magyar polihisztor nevét bitorló betéti társasága "fényét" is VISSZAÁLLÍTHATJA/!/, erre akár BARÁTAI is felhívhatják szíves figyelmét, és 2020 2. felében már tisztázva magát, lelkiismeretfurdalás nélkül, nyugodtan töltheti éjszakáit - amihez ezúton kívánok sok sikert és EGÉSZSÉGET!

Végezetül ezt még le kell írjam blogzárásként: Faina és én ezen sorok írása közben ketten tartózkodtunk a lakásban, s mikor hívtam, hogy - pihenésképp cigarettázni tervezve - jöjjön velem, azonnal felpattant, majd kikísért az erkélyre... Ott mintegy 1 percig unatkozott, majd odaállt az ajtó elé, a maga-nyelvén jelezve: ideje bemennie! Én ugyan e tervében nem akadályozhatom meg, lévén, mint írtam, autonóm EGYÉNISÉG! Hát tegye, amit szeretne! Gyorsan végiggondoltam együttélésünk éveinek konklúzióját, összehasonlítva a fentebb említett személy mentalitásával: "7 szűk esztendőben" is kitartottak mellettem, nem árulnának el sem harminc ezüstpénzért, sem egy tál lencséért, sem bagóért! (Zárójelben jegyzem meg, hogy szűkös időszakban sem szűköltek, hogy kikönyörögjenek tőlem – az adott időszakban irreális – több/jobb táplálékot!)
5 perc múlva belépve látom, hogy közvetlenül a lakásajtó előtt dekkol! MEGVÁRT tehát! Alakul.."Tapsikolnék az örömtől! "Az élet voltaképpen szép".🙂