2020. augusztus 10., hétfő

"Van valakinek valami óhaja, sóhaja?"


Lévén a mai nap során továbbra is fontos szerkesztői munkát végzek, a facebook környékét is kerülöm, nehogy BÁRMI elvonja a figyelmemet erről..

...ugyanakkor elnézést kell kérjek régi/gyermekkori oktatási intézményemtől, az Arany János Általános Iskola és Gimnázium oktatóitól, amiért korábban egy pikírt hangvételű blogbejegyzést tettem e témában közzé: http://flora-es-fauna.blogspot.com/2019/11/uzenet-egykori-iskolamba.html

Konkrétan néhány tanárom emlékének tartozom ezzel, jelesül Mara néninek, akitől az általa oktatott biológia-tanárnőmtől/osztályfőnökünktől (tőle rengeteget tanultam e tantárgy témaköréből), valamint Gaál Éva matematika-tanártól, aki KÉPES volt helyreigazítani azt a MÉLTATLAN kísérletezgetést, amelyet "bizonyos" Lénárd Ferenc utasításainak megfelelően alsó-tagozatos osztályfőnökünk, szépemlékű Nárayné "érvényesített" óráin, így amikor az "Adj össze 2+3-at! feladattal sikeresen megbirkóztam, ellenben egy perc múlva a VISZONTKÉRDÉS (3+2) megoldása már nem sikerült, dühében lekevert egy pofont! Annyira "száradt" volt a pedagógiai vénája, hogy képtelen volt érzékelni, a matematikatudásunkat ők BARMOLTÁK szét, másrészt MÁR az 1970-es évek elején is TILOS volt a testi fenyítés! Örökbecsű Gaál tanárnő mondásához igazodom ma, őt idézem:

"Akinek valami óhaja, sóhaja van, az most mondja!"

Mármost, 2020-ban ezt így aktualizálom:

Akinek ma valami, korábban nem-egyeztetett/!/ "óhaja/sóhaja" van, az hívjon fel az általa ismert mobilszámomon! 😉

Utóirat: a világhálón egykori diákok itt emlékeznek vissza eme intézményre:

https://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9004855