Hamis vers
Mikor könyvet bújtam, mikor
lefeküdtem,
mikor ebédeltem, mikor buszon
ültem,
mikor kirándultam kábán,
kimerülten,
mikor zongoráztam, (s mikor
hegedültem),
arra gondoltam, hogy rám
gondolsz,
és sokszor fájt hiányod.
Részemnek éreztelek, mint
vers része a rím,
s most belátom, rím nélküli
versek is vannak.
Nem görcsölök hát rímekkel,
mert a rímkeresés olykor
mellékútra visz.
Utóvégre hegedülni sem
tudok...
*
(Hegedülést immár rímért se
hazudok!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése