Minap a Gellért-hegyről hazafele tartva a falkatagokon néhány kullancsra leltem, amint épp táplálkozóterületet kerestek maguknak! Na azt ugyan kereshették, mert már évek óta BRAVECTO márkanevű tablettákkal óvom őket a vérszívóktól.Gyorsan letessékeltem a kullancsokat kutyáimról, és eldöntöttem, hogy időszerűvé vált egy újabb adag kullancsriasztót beszereznem. Erre a célra korábban az Advantix cseppeket találtam a legalkalmasabbnak, lévén ez a szer a legkülönfélébb ízeltlábúak (kullancsok, bolhák, szúnyogok stb.) ellen jelent hatékony védelmet, de az olajtartalma miatt roppant gyorsan összemocskolódnak alkalmazása miatt az ebhátak :( Az az igazság, hogy miközben távol akarom tartani a négylábúaktól az esetleges betegségeket közvetítő vérszívókat, célzottan elpusztítani egy kullancsot sem tudnék. Táplálni nem óhajtom őket, de csodálom bennük az egészen különös életformát, a különleges táplálkozásmódhoz idomult tökéletes szervezetüket. Ha az ember a saját testén bóklászó parazitát észlel, óhatatlanul viszolygás fogja el. Ez természetes. Azonban ha a kullancs perspektívájából is megnézzük a dolgot, és például mikroszkóp alatt megvizsgálunk egy ilyen állatot, varázslatos látvány tárul elénk. A kullancs szájszerve, mint valami mérnöki csúcstechnológiával készített műtéti eszköz, olyan kifinomult szerkezettel bír, hogy ha egy laikus előítélet nélkül szemléli, nem mondhat más jelzőt rá, mint hogy gyönyörű! A visszafele hajló kitinhorgocskák azt a célt szolgálják, hogy a vérszíváshoz az apró ízeltlábú megfelelően tudja rögzíteni magát a kiszemelt gazdaszervezet testén.
 |
| Ez nem egy ember által alkotott míves dárdahegy, hanem egy kullancs szájszerve (copyright: Rahmé Nikola) |
Ha az akció sikerült, nekilát a vérszíváshoz, és rövid idő alatt testméretét megtöbbszörözi - hiszen nagyszámú petéinek érleléséhez szüksége van a bőséges tápanyagforrásra. A "családtervezés" kullancséknál meglehetősen leegyszerűsített: töméntelen mennyiségű petét kell a megfelelő élőhelyen szétszórni, hogy közülük majd valamelyiknek - a nagy számok törvénye alapján - esélye legyen ismét vérhez jutni, és továbbvinni a fajfenntartás feladatát. A táplálkozás előtt a nőstény kullancs csupán 3-4 milliméter hosszúságú, vérrel teli állapotban azonban már olyan, mint egy ricinusmag. A ricinusmaghoz való hasonlatosságát a mintázata is erősíti, innen eredhet a leggyakoribb kullancsfajunk latin neve
(Ixodes ricinus).
A kullancsriasztó cseppeket tehát az őszi hónapokra beszereztem, de ezzel még messze nincs vége a parazitákkal való szüntelen küzdelemnek. Merthogy a kutya (illetve bármely más jószág) testén belül is élősködők végeláthatatlan sora teszteli a gazdaszervezetet, hogy ugyan már nem lehetne-e némi potyaélelemhez jutni az emésztőtraktusban (rosszabb esetben más életfontosságú szervekben) megbújva. Ha az ember féreghajtóval kitessékeli őket a szervezetből, az eredmény távolról sem végleges: a külvilágból a szervezetbe bekerülő petéik napokon/heteken belül képesek reprodukálni a korábbi parazitafertőzöttséget.
Valójában egy igen izgalmas, szüntelen egymásrahatás ez gazdaállatok és parazitáik között, amelynek részletei sokkal izgalmasabbak, mint egyik-másik mai "sikerregény". Szerencsére magyarul is olvasható a témában izgalmas könyv, Rózsa Lajos
"Élősködés - Az állati és emberi fejlődés motorja" című kötete. Jó szívvel ajánlható minden érdeklődőnek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése