2021. április 9., péntek

Palacsinta? KIRÁLY!

https://www.youtube.com/watch?v=6Upj-Jlom5A&list=PLy3a-5uU80rWfaPtOmhTjCRc3nYCwmR8R 


Balázsovits Lajos, Csala Zsuzsa és Greguss Zoltán a Palacsintás király című játékfilmben

Kedves Zsolt, már ne is haragudj meg rám, de kihoztad belőlem a "szakácsot", és ezúttal én is közzéteszek egy EGYSZERÚ palacsinta-készítési módszeremet: végy egy TISZTA "uborkás" üveget, ami könnyen ZÁRHATÓ, abba öntsd be a kedved szerinti lisztmennyiséget, a tojást, némi olajat/!/, cukrot, és jót tesz neki némi "buborékos" ásványvíz - ezt az EGÉSZET jól összerázod, az üvegből könnyedén töltögetheted az adagokat a felforrósított serpenyőbe, és így megspórolod többek között a SZOKVÁNYOS habverőt, merőkanalat, úgyhogy a mosogatással sem kell vesződjél! Próbáld ki egyszer, jó étvágyat! Amúgy a kidolgozásának ideje sok-sok évvel ezelőtti, amikor egy HAJNALI órán megéheztem, elmentem az éjjel-nappal nyitva-tartó élelmiszer-vegyeskereskedésbe, és az ott éppen dolgozó lányokat megkérdeztem, mi is kell tulajdonképpen alapanyagként a palacsintához... vagyis az ÖSSZETEVŐKET tőlük tudtam meg, de ez a palacsintasütési-reform a saját ötletem volt! 🙂 

2021. április 8., csütörtök

Vakond itt, vakond ott, VAKONDOK mindenütt...


Abból kiindulva, hogy az európai vakond nem csupán a kontinensünkön, de még a különállóságára oly' büszke "SZIGETEN" is fúr, majdnem mint Figaro a híres olasz komponista, Rossini operájában...


https://www.youtube.com/watch?v=7xq8jhGA3Ak

...ezennel jelzem, hogy korábban készített vakondkoponya-tusrajzom gyakorlatilag késznek tekinthető, ha még hozzátennék akárhány tuspontot, az se nem osztana, se nem szorozna - így eladósorba került! 🙂 Érdeklődi felőle KIZÁRÓLAG a facebook-profilom párbeszédablakában lehet, amely itt érhető el:

https://www.facebook.com/peter.ujhelyi.180/

Amúgy ami a cím-adást illeti, 2001-ben ambivalens érzés töltött el, amikor az Élővilág magazin 4. lapszámának ("Kisemlősök, földön, vízben, levegőben") egyik kijelölt kiadói szerkesztője, a kéziratomat "javítandó", a helyes VAKOND nevet átírta az elavult, az általános műveltséggel rendelkező emberek által SOSEM használt VAKONDOK formára! 🙂



 Egyrészt dühített, hogy ilyen evidens dolgokat külön kell magyarázgassak egy kiadói szerkesztőnek, másrészt jót derültem, mert ezt a szóhasználatot saját kollégáimtól/barátaimtól sosem hallottam, sem előtte, sem azóta!  🙂




2021. április 2., péntek

BADARTÁVLAT - 2021. ÁPRILIS 1. - Szenzációs felfedezés: a denevérek is madarak!

 BADARTÁVLAT - 2021. ÁPRILIS 1.


https://www.youtube.com/watch?v=tYzOwACodwY

Szenzációs felfedezés: a denevérek is madarak!

 


 repülő patkósdenevérek © Forrásy Csaba  

            Meghökkentő bejelentéssel rukkolt elő a Science legújabb számában Thomas Crazy amerikai kutató, aki nehezen cáfolható bizonyítékok sorát vonultatja fel amellett, hogy a denevérek valójában a madarak közé sorolandók!

            A mai napig elfogadott nézet szerint a denevéreket az emlősök közé tartoznak. A nézet általánosan elfogadott, de a denevérek különleges voltát mindig is érezték a taxonómusok, ezért önálló rendbe, a Denevérek (Chiroptera) rendjébe sorolták őket.

Crazy a cikkében a következő tényekre hívja fel a figyelmet:

            A denevérek ugyanúgy röpképesek, mint a madarak! Ezen tény szembetűnő ugyan, de korábban mégsem vizsgálták ezt részleteiben. Most azonban a szegycsont (sternum) összehasonlító vizsgálata során egyértelmű bizonyítást nyert, hogy a szegycsonti taréj (crista sterni) alakja kísérteties hasonlóságot mutat a madarak és a denevérek esetében. A mellizmok tapadására szolgáló taréj szélessége egyedülálló lenne az emlősök között, azonban a madaraknál általános.

            A szkeptikusok felvetik, hogy a madarak tollasak, a denevérek pedig szőrösek! Nekik Crazy azt üzeni cikkében, hogy nézzenek meg egy kiscsirkét, vagy egy kivit, melyek tollazata vékony szálakból áll, és ténylegesen szőrszerű. Ezek a ma élő állatok eleven példái annak, hogy igenis módosulhat a tollazat olyan módon, mintha szőr lenne.

Nem gyümölcs, de kiwi! 🙂

            
Másik ellenérv lehetne a denevérek foga és a madarak csőre közötti különbség. A kutatók ma már általánosan elfogadják, hogy a madarak a valamikori kis termetű raptorokból alakultak ki. Nekik azonban még fogaik voltak! Sőt, az ős-gyíkmadarakon a toll és a fogazat együtt figyelhető meg! Nagy valószínűséggel lehet ezért állítani, hogy a denevérek ősei soha sem veszítették el a fogaikat, hanem megtartva azt, tovább fejlődtek. Ehhez nagy átalakulásra sem volt igazán szükség, hiszen a raptoroktól tűhegyes fogakat örököltek.


denevér-portré © Csorba Gábor

            A denevérek valójában a madarak egy közel 45 millió éve elkülönült csoportját alkotják.




Ábrák "A madarak művészeti anatómiája"  könyvből, szerkesztette: Fehér György és Ujhelyi Péter - rajzolta Szunyoghy András

 A feltevések szerint egy barlangi életmódhoz alkalmazkodott ősi madárcsoportból alakultak ki. Ezen csoport máig fennmaradt leszármazottai, a szuszókok, melyek barlangokban fészkelnek, és a sötétben való tájékozódásra az ultrahangot használják.

Szuszók, más néven zsírfecske

patkósdenevér-portré © Ujhelyi Péter

            A fejjel lefelé való kapaszkodás sem ismeretlen a madarak körében. A paradicsommadarak a násztevékenység közben gyakran fejjel lefelé lógnak az ágakon. Feltehető, hogy az ősdenevérmadarak is kezdetben csak a násztáncuk részeként alkalmazták a fejjel lefelé történő lógást. 


Násztáncát fejjel lefelé tartó paradicsommadár

Később a sikeres vadászati módszereiknek köszönhetően olyan mértékben megnőtt az egyedszámuk, ami már nem biztosított elegendő fészkelő-helyet a korlátozottan rendelkezésre álló barlangokban. Ekkor egyetlen lehetőség maradt: egyre több állat áttért a sziklán történő lógásra.

Topál György, a denevérek nemzetközi elismertségű kutatójának a "Magyarország állatvilága" sorozatban "Denevérek" címmel megjelent kötete egyik legszebb illusztrációja:
 vízidenevér-portré © Kerekes Menyhértné

            A barlangi klíma további kényszer-körülményeket teremtett. A hűvös megkövetelte, hogy hatékony stratégiát fejlesszenek ki az energia megőrzésére. Ennek egyik módja volt, hogy összetömörültek, szoros testi kontaktust alakítottak ki a kolóniában, ezáltal egymást melengették. A másik jelenség általánosan ismert válasz a hüllők körében, ami az utód fejlődésének meggyorsítását célozza. A gyíkoknál jól ismert, hogy a délebbre élő fajok tojást raknak, míg észak felé haladva megnő azok száma, akik a tojást már testükben kiköltik, elevenszülőkké válnak (pl. elevenszülő gyík, viperák), így a meleg évszak rövid volta ellenére is lehet utód. Hasonló jelenség játszódott le a feltevések szerint a denevérek körében is. Az ős-denevérmadár bizonyára tojással szaporodott, de a barlangi életmódra való áttéréssel párhuzamosan egyre inkább áttértek az elevenszülésre. Ez kezdetben a méhben a tojás felrepedését jelentette csak, így kloákájukon át nem tojás látott napvilágot, hanem egy eleven utód. A mai szaporodásuk a konvergencia jelenségének köszönhetően rendkívül hasonlít az emlősök szaporodására, ezért nem véletlen, hogy a felületes kutatót megtévesztheti. A konvergencia lényege, hogy a hasonló életmódot folytató fajok testfelépítése is hasonlóvá válik idővel.

 

 In: Csorba G., Ujhelyi P., Thomas N.: Horseshoe Bats of the World: (Chiroptera: Rhinolophidae) 
© Ujhelyi Péter

            A denevérek taxonómiájakor hasonló jelenségnek vagyunk tanúi, mint a mesében, ahol csak egy gyermek meri kikiabálni, hogy „A király meztelen!”. A denevérekről is sokan sejtették, hogy valójában madarakból alakultak ki, de nem volt egy olyan nagy tekintélyű tudós, aki ezt ki merte volna jelenteni, félve a szakmai bírálatoktól. Most T.Crazy ezt megtette, ami valószínűleg az egyik legidézettebb paleontológussá teszi világszerte.

            Az talán már meg sem lep senkit, hogy ezt az új felismerést egy magyar kutató már sokkal korábban megtette. Miskolczi Gáspár 1702-ben 3 pontban sorolta fel érveit.

© Miskolci Gáspár

„ A denevér egérnek láttatik lenni, mindazáltal helyesebb azoknak értelmek, a kik a Denevért a Madarak közé számlálják.

1, Mert repül.

2, Mert derekasabban tsak két lábai vannak.

3, Mert az Úr Isten is a Madarak közzé számlálja.”


 Szerkesztői utószó:



- Az a dolmányos varjú ott  például denevér? 🙂


- Most komolyan, totál identitászavarba kerültem: minthogy nekem denevérfüleim vannak, akkor most én madár vagyok, vagy denevér?

- Kicsim, megint csacskaságok járnak a buksi fejedben, amúgy pedig jegyezzed meg, amit felnőtt EMBEREK sem mindig alkalmaznak szabatosan: a PÁROS testrészek megnevezése a MAGYAR nyelvben nem alkalmazza a többes-számot!

- De hát az idézetben is úgy szerepelt, hogy "derekasabban tsak két lábai vannak."!

- Faina! Csihadj! Egyrészt ez egy igen-régi idézet, másrészt tartalmaz egy HATALMASABB hibát!

- Mit is?

- Nézd, a madarakat már jól ismered, és nagyon érdeklődsz irántuk! Tavasszal mutatok majd egy denevért is, és akkor jó-eséllyel önmagadtól is rájössz! 🙂

2021. március 22., hétfő

Folyamatosan-bővülő-kötőjeles-FORMABONTÓ-novella-karcolat-az-öreg-tölgyhöz

https://www.youtube.com/watch?v=tneOg_cEZ30&t=689s


Végülis-utótagok-nélkül-nem-lehet-egy-valamirevaló-"IRODALOMÚJÍTÓ"-novellát-elkezdeni-orosz-nyelven-ez-a-суффикс-amelyet-a-moszkvai-104-es-iskolában-egy-minden-diákot-irritáló-orosznyelvtanárnő-MINDEN-tanórán-többször-kiejtett-a-száján-amely-felett-egy-borzalmas-szemölcs-volt-és-a-legröhejesebb-hogy-arra-mit-is-volt-hivatott-tanítani-már-akkor-sem-értettem-és-manapság-is-csak-arra-a-bibircsókra-emlékszem-valamint-a-суффикс-kifejezésre-amelyet-ráadásul-beszédhibásan ejtett-ki-meg-hogy-egy-Gribojedov-nevű-"csávó"-írt-ÉLETÉBEN EGY/!/-színdarabot-amelynek-címe-"Az-ész-bajjal-jár"-de-ezt-megtanultam-saját-élettapasztalatomból-is-úgyhogy-emiatt/!/-nem-is-járnék-színházakba! 🙂

https://www.youtube.com/watch?v=Y_rahzZCNWk

Utamat-már-úgy-félig-jártam-többnyire-csak-gyalog-jártam-olykor-néha-autóbuszon-persze-bliccelve-olykor-bicegve-például-egyszer-az-Irhás-árokban-ahol-találkoztam-egy-kiránduló-csoporttal-amelynek-egyik-tagja-a-csórékám-kedvtelésből-ö-betűket-mondott-akkor-is-ha-az-helytelen-volt-így-ő-a-Nagyvásárcsörnök-illetékesével-való-telefonbeszélgetését-tervezte-másnapra-hogy-kapható-e-e-éppen-MINŐSÉGI-csirkenyak-a-macskája-részére-és-számára-a-tölgyesek-között-megkülönböztethető-vala-a-molyhos-magyar-kocsányos-és-a-csörtölgy-ezt-a-sakkozást-követően-meg-is-látogatta-de előtte-még-lépett-egyet-DÜRR-end-MATT-az-öreg-tölgyet-amely-a-bükkös-zóna-alatt-terebélyesedik...


...innen-pedig-később-folytatom-e-blogbejegyzés-cimének-megfelelően-egyelőre-két-felfedésemmel-zárom-kötőjeles-soraimat-jelesül-hogy-ha-kötőjeleket-biggyesztünk-az-akár-irdatanul-hosszú-írásainkba-akkor-azt-bármely-helyesírás-ellenőrző-elfogadja-valósnak-valamint-hogy-a-madárcsonttanban-determináló-jelentőséggel-bír-az-énekesmadarak-állkapcsának-vége...🙂


Egy formabontó novella "utószavaként" Kosztolányi Dezső Izabella egy szokatlan versét javaslom:





2021. március 21., vasárnap

KERESZTAPA - és mások...

https://www.youtube.com/watch?v=HWqKPWO5T4o


Keresztapám, Czinkóczky Miklós a legmeghatározóbb személy volt gyermekkoromban, akitől rendszeresen kaptam gipszjátékokat, gyakorlatilag egy kisebbfajta gipsz-állatkertem alakult ki az évek során!



Annak idején a Sas-helyen, a Breznó lépcső melletti házunk kertjében ért a megdöbbentő hír! Keresztapám elhalálozott! Órákig zokogtam, hiszen a családtagjaim mellett ő volt számomra a LEGFONTOSABB ember! Igaz ugyan, hogy testvére, Béla bácsi, "vigasztalásképpen" jelezte, hogy saját keresztfiának tekint innentől, én azonban ezt diszkréten hárítottam, és magamban azt gondoltam, hogy számomra őt SENKI sem pótolhatja!
Azt gondoltam, hogy felnőttként állatkert-igazgató leszek... 
Közös játékunk volt, hogy rendszeresen barkochbáztunk, amely során EGYETLEN kitételem volt: "Minden lehet, de állat legyen!"!   
Időközben rájöttem, hogy egy állatkert-igazgatónak nem az állatokhoz, sokkal inkább az EMBEREKHEZ kell értenie, valamint a marketinghez, a pénzügyekhez, s nem utolsósorban ahhoz, hogy a politikai döntéshozókat megnyerje, támogassák ÉRDEMI összegekkel az intézményét!
A barkochbázásnak később, amikor a moszkvai Lomonoszov Tudományegyetemre felvételiztem, különös adaptációját alkalmaztam, jelesül: a Magyar Nagykövetség KÉPTELEN VOLT hazai vizsgáztatót "importálni", azaz hívni Magyarországról, így annak az egyetemnek a Biológia Karának külföldiekért felelős dékánhelyettesét, Szergej Alekszandrovics Csepurnovot hívták, aki később majdhogynem úgy viszonyult hozzám, mintha a keresztapám lenne. 
Az ominózus felvételi vizsga írásbeli tételeként a gombák életmódjának ismertetését kaptam. Egy lapra felírtam mindazt, amit erről a témáról addig "felhalmoztam" a memóriámban, majd jött ez-alapján a szóbeli vizsga: a dékánhelyettes úr tulajdonképpen elégedett volt azzal, amit írtam, de hogy "biztosra menjen", feltett egy elsőre/!/ sokkoló kérdést:
- Jó az, amiket írt, de legyen szíves megmondani, hogyan mondják SZAKSZÓVAL, amikor egy élőlény, például egy gomba, valamely másik élőlénnyel kölcsönösen előnyös társkapcsolatban él?
Ezzel "megfogott", rögtönözöm kellett, és, emlékezve Arkagyij Rajkin örökbecsű bohózatára, tel-jesen-el-szem-tele-ned-tem:



- Ööö, legyen szíves mondjon 5 szót, amelyek között ez található, és én majd kiválasztom a megfelelőt!
- Rendben: Трактор, автомобиль, трамвай, Кремль, симбиоз...
- Az UTÓBBI, ebben bizonyos vagyok!
Mondanom sem kell, hogy az ötből négy triviális kifejezés volt, vagyis ő tudatosan azt szerette volna, hogy bekerüljek az egyeteme hallgatói közé! Eme válaszomat a vizsgáztató-bizottság tagjai nagy röhögéssel "honorálták"!


Bízom abban, hogy-ha láthatta volna a drága Dékánhelyettes úr az Élővilág Enciklopédia 2. kötetét, amelynek "A Kárpát-medence gombái és növényei" a címe, büszke lenne rám...



Ebben a kötetben már TÖKÉLETESEBB választ adtam a szimbiózis mibenlétére, lévén itt már főszerkesztőként a zuzmókat is bemutathattuk, mégpedig Dr. Lőkös László és Dr. Farkas Edit, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársainak társszerzőségével!

2021. március 15., hétfő

"Kokárdázgatás"


 https://www.youtube.com/watch?v=vLgTTdy4l_M

http://madarpark.hu/online-kozvetites-golyak-szabadon-engedese-marcius-15/

Közismert, hogy a Hortobágyi Madárkórház alapítója minden évben, március 15-én kokárdával "díszítve" szabadon bocsájt egy fehér gólyát. Ennek kapcsán teszem ma közzé az ezzel kapcsolatos fenntartásomat.


Gondolkodjunk el kicsit: adott egy FOKOZOTTAN VÉDETT madárfaj, márpedig erre a kategóriára érvényes jogszabályok szerint TUDOMÁNYOS CÉLRA történő gyűrűzéshez lehet engedélyt kapni! Arról ugyanakkor senki/semmilyen jogszabályt nem hozott, hogy kokárdákat lehetséges-e aggatni bármilyen védettségi státussal bíró madárfajra!    

Arany János kiváló költeménye, "A fülemile" című versrészletét adaptálva, egyfajta aktualizált parafrázisként:

"Ilyen ügyről,

kokárdáról,

Mit sem tud a corpus juris!"

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0600348.kor

Tegyük fel, hogy mégiscsak engedélyezhető ez a fehér gólyákra történő kokárdaaggatás, ugyanakkor belegondolt-e az ilyetén "marketingfogást" évente gyakorló hortobágyi személy, hogy mi lesz később ezekkel a nemzeti jelképnek számító kokárdákkal? Általános iskolai diákoknak is evidens, hogy ez a faj, miközben zömmel emberi környezetben készíti fészkét, élete nem-kis részét a topartokon, nádasok mellett éli, az iszapban gyűjti a táplálékát! Ergo: a konklúzió levonását az olvasókra bízom! A kérdés tehát. milyen környezetben végezhetik a gólyákon legfeljebb 1-2 napig megmaradó, majd a talajszintre érkezett, összemocskolódott, piros–fehér–zöld szalagok?

https://www.youtube.com/watch?v=UKeBm2rU9Fg




2021. március 13., szombat

Hiúság/?/

 


Hiúság

Tagoló vers Sándor fiamnak
20. születésnapjára

 
lelkemre
többre
nem
vágyom
lenne
bár
egy
padom
lenn
az
Arany János
nevét
viselő
metróállomáson
 

1983



A jelentős magyar irodalmár, Kányádi Sándor sokak által ismert versét adaptálva, ma hajnalban létrehoztam annak parafrázisát, amely nagyjából-egészében tükrözi jelenlegi vágyaim egyikét...

Hiúság/?/

Tagoló vers az ELTE Füvészkertjének

 
lelkemre
többre
nem
vágyom
lenne
bár
egy
"kertészlegény" státusom
fenn
az
Arany János
nevét
viselő
metróállomásom
túl
az ELTE
Füvészkertjében...
 

2021




Ha meglepő lenne ez a foglalkozásváltás, jelzem, hogy egyáltalán nem precedens nélküli: korábban, a Magyar Természettudományi Múzeum nemzetközi hírű entomológusa, Dr. Steimann Henrik, lévén e múzeum számára éppúgy nem volt képes méltóan honorálni munkáját, ezért sokkal-jobban megfizetett telefonkönyv-szerkesztővé avanzsált, éppúgy, mint egykoron az afrikai gyűjtéseit odaküldő Kittenberger Kálmán trófeáiért sem küldött e múzeum Állattára egy "árva garast" sem! Erre a jeles világutazó-gyűjtő egy igen bizarr módját választotta, hogy a vele MÉLTATLANUL viselkedő múzeumi illetékeseket "észhez térítse", erről a MÚLT-KOR magazin hasábjain volt olvasható érdekes cikk:
Jómagam sosem jácctam vidéken, ám úgy ezerkilencszázizében (na jó: 1998-ban) a Com-Com Bt. nagy-tudású munkatársaival létrehoztunk (jómagam írtam, szerkesztettem és az illusztrációkat készítettem) egy számítógépes lemezt "Emlősállatok" címmel, amelyet annak idején CD-Rom-nak neveztek. 



Sajnos az idő "eljárt" az ilyen, akkoron modernnek számító lemezek felett, a MAI számítógépekbe helyezve MŰKÖDÉSKÉPTELENEK lettek! Sic transit gloria mundi!
Ami "MARADANDÓBB" munkám, az Élővilág Enciklopédia két kötete, amelynek 1. kötete, az "A Kárpát-medence állatvilága" sajtóbemutatóján a Nádor Szalon egyik alagsori termében 5/!/ percet kaptam, hogy bemutassam főszerkesztőként ezt az enciklopédiát. 


A számomra biztosított rövidke időben értelemszerűen valódi, szokványos áttekintést LEHETETLEN volt adnom, ugyanakkor készülve arra, hogy alig lesz módom beszélni, vittem magammal ennek az 528/!/ oldalas könyvnek a makettjét is, és a kiváló minőségű, ÜRES lapokat végig-pörgetve és összehasonlítva a megjelent kötettel, jeleztem, ami a kettő között a különbség, az az én munkám! 🙂


Ezt a frappáns megoldásnak szánt "lépésemet" a bemutatón résztvevők részéről "tapsvihar" fogadta, ugyanakkor nem fogattak be nekem jutalmul sem hintót, sem semmilyen más "járgányt"! Később természetesen megjelent a 2. kötet is, az "A Kárpát-medence gombái és növényei" kötet...



...amelyről Simon Tibor professzor-emeritus meghatóan-méltató recenziót írt a Természetbúvár folyóiratba...





Simon Tibor professzor emeritus, a magyar botanikusok egyik legkiválóbb képviselője

...Podani János akadémikus - legjobb emlékem szerint azt nyilatkozta, hogy ez a világ, a legmodernebb növényrendszertan alapján szerkesztett kötete! 🙂



Pártos Erzsi, jeles színművésznő


Utóirat: a fentebb említett Steimann-állásváltoztatáshoz hasonlóan hajdanán, színészpályája előtt a kiváló művésznő, Gobbi Hilda a Füvészkert Pozsgásházában dolgozott gyakornokként! Ha ő lehetett fizetés-nélküli/!/ gyakornok, én miért is ne lehetnék éppúgy ügyszeretetből, passzióból önkéntes "idegenvezető" az ELTE Füvészkertjében, mint korábban a Kerepesi temetőben, vagy akár egy, a betérő potenciális vásárlókat szakszerűen, méltóan informáló/segítő, délutáni/esti műszakos papírüzleti eladó?... 🙂


A fenti kép a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által szervezett közismertté vált programon, a Fülemülék Éjszakáján készült, amikor egy kedves társaságnak meséltem a fülemülék mellett a természet számos csodálatos "teremtményéről"!
Hasonlóképpen sikerélményt nyújtottak az agárdi Madárvárta tornácán az iskoláscsoportoknak tartott előadásaim, amelyek egyikének végén a diákok, biológiatanáruk jelenlétében/!/ kérlelni kezdtek: "Tessék hozzánk tanárnak jönni!" Ez ambivalens érzéssel töltött el: egyrészt kínos volt, hogy kérlelésüket a saját tanáruk is hallja, másrészt büszke voltam, hogy én a legilletékesebbek, a gyerekek szerint is érzékelhetőbb pedagógiai "vénával" rendelkezem, mint a diplomával rendelkező tanárok! 🙂


Gobbi Hilda fiatalkori portréja - fiatal korában a Füvészkert Pozsgásházában dolgozott!

A záráshoz közelítve következzék az Élővilág magazin azon számomra igen-kedves lapszáma, amelyben a híres irodalmár, Kányádi Sándor "Béka-búcsúztató" című verse is szerepelt a költő szíves hozzájárulásával. Megjegyzem, annyira sikeres volt, hogy manapság már a világhálón is csupán az "Előjegyezhető" kategóriában szerepel!






Lehettem bármilyen sikeres //szerkesztő, 2021-re az a helyzet alakult ki, hogy az eredeti könyvjavaslataimat a könyvkiadók "rendre" nemet mondanak, különféle ürügyekre hivatkozva, így evidens, hogy foglalkozást kell változtassak, és talán évekre, de MINDENKÉPPEN egy olyan papír- és írószer-kereskedésben szeretnék dolgozni a Ferenciek tere és a Kossuth Lajos utca találkozásánál, ahol VALAMENNYI ott dolgozó munkatárs mindig igen kedves és készséges hozzám, és ha a pultok között "vacillálok", hogy melyik minőségi papírt vagy tustollat válasszam, azonnal kijönnek a pénztárgépek mellől, és a sorok között nem is keresgélve rámutatnak arra a márkájú árura, amelyet ildomos megvásárolnom! 🙂




A könyvkiadókkal UTOLJÁRA akkor volt dolgom, amikor a híres Semmelweis Kiadó vezérigazgatója, Dr. Táncos László felkért egy fiktív élőlény, egy hal/madár-hibrid kapcsán illusztrációk készítésére...
...a vázlatokhoz mind a tustollakat, mind a festékeket és ecseteket vásárlóként "törzshelyemen", a PIREX papírnagykereskedésben szereztem be. Később, tapasztalva, hogy éveim előrehaladtával látásom megromlott, Zsoldos Márton barátomat kértem fel, hogy vázlataim és javaslataim alapján ennek a lénynek a fikciós habitusképét készítse el - meglátásom szerint munkája eredménye közelít a zseniálishoz! 🙂





A fecskeszeg "rekonstrukciója"...


...és az alapként felhasznált repülőhal: az a lény, amely "dogmadöntő" módon képes elhagyni a halak megszokott közegét, és a levegőben szabadon szárnyalni! Számomra jelenleg ezzel példát is mutat! 🙂 
Immár valószínű, hogy-ha csak pár évre is, de FELHAGYOK a könyvszerkesztéssel, ami SEMMILYEN érdemi bevételt nem hoz, és korábban is bármely, általam szerkesztett munkáért messze-többet fizetett a Szerencsejáték Zrt., a KEDVENC sorsjegyekhez írt 5-5 mondatos kísérőszövegeimért, "cicuskákról, kutyuskákról"! 🙂


Faina (berni kopó) és Flóra (bajor véreb) falkatársaim adtak társaságukkal elegendő lelki erőt, hogy sikerüljön túlvészelnem a "hét szűk esztendőt"! Teszek egy próbát, a PIREX Zrt. illetékeseinél állásügyben, valamint az ELTE Füvészkertje illetékeseinél, hogy ÖNKÉNTES alapon tarthassak az oda érkező látogatóknak természetismereti bemutatókat! Hasonlóképpen fogok egy belvárosi oktatási intézményben, a Picurka Magánóvodában a lurkóknak a különféle állat- és növénycsoportokról mesélni, persze a gombákat sem kifelejtve! Ebtársaimmal tehát Budán várunk🙂