Volt a Bajza utca táján egy öreg platán...

 ...és az öreg platán, lévén egy kirítés mellett nőtt, azt teljesen körbenőtte... nem mondhatni, hogy EZ EGY SZÉP BARÁTSÁG - de a növényeknél ilyen is előfordulhat... Ráadásul ez a fotográfia, amelyet egykoron kérésemre Máté Tamás barátom készített, és úgy 2002-ben az Élővilág magazin egyik lapszámában jelent meg, módot ad arra, hogy több, TALÁLKOZÁSOKKAL, "RANDEVÚKKAL" kapcsolatos dalt is megosszak:

- Van a Bajza utca sarkán egy kis palota: ezt mind az itt közzétett felvételen Ráday Imre is énekelte, nem utosósorban Darvas Iván, Csákányi László, de nekem speciel Huszti Péter előadásában jobban tetszik... https://www.youtube.com/watch?v=Gq0P6UWqO9g

- János, legyen, fenn a János hegyen...  https://www.youtube.com/watch?v=r5ZqG3mcvCY

- Hétre ma várom a Nemzetinél: https://www.youtube.com/watch?v=QkJ3b3Z95zY&t=59s

Ez utóbbi felvételen a "Blaha" látható, nem állom meg, hogy Fellegi Teri KÖZBEN HALKAN SZÓL A JAZZ

                                     https://www.youtube.com/watch?v=Xqd6kd7e8-E&t=50s

 énekével "ne zárjam" mai blogbejegyzésemet - de annyit azért még hozzáteszek, hogy eltűnődhet az ember, ENNYIFÉLE HELYSZÍNRE MIKÉPPEN TUDNAK IDŐRE ODAÉRNI A MEGHÍVOTT SZEMÉLYEK?

A KUTYÁK ENCIKLOPÉDIÁJA...

Ma déltájban antikváriumokat jártam.

A Központi Antikváriumban az egyik polcon egy takaros könyv (A KUTYÁK ENCIKLOPÉDIÁJA) "mosolygott" rám.

Nocsak, mondok magamban: "Ezt meg vajon mely kiadó jelentette meg, és ki szerkeszthette?" 

Belelapoztam, s láss csodát, az impresszumából kiderült, hogy ezt a művet jómagam szerkesztettem, 2009-ben - igaz, szerkesztői álnéven. E nevem Mátrai Hajnalka vala (kiadójaként pedig a Ventus Libro Kiadó volt feltüntetve). "Hajnalkáról" (és munkásságáról) egy későbbi bejegyzésben emlékezem majd meg, mindenesetre furcsa érzés volt szembe találkozni egy olyan munkámmal, amelyről már szinte teljesen megfeledkeztem...

Nem feledkeztem meg azonban egy örökemlékű televíziós műsorról, amelyben Huszti Péter mesélt egy jeles operettkomponistáról, és én is úgy voltam vele, mint az ominózus anekdotában Ábrahám Pál ( https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81brah%C3%A1m_P%C3%A1l ), aki élete utolsó éveit egy hamburgi idegszanatóriumban töltötte, s amikor hazalátogatott, a repülőtéren tiszteletére az ő saját muzsikájával fogadták, amire a következő klasszikus mondattal válaszolt:

"De szép zene! Ki írta?"

Utóiratként, e bejegyzéshez kerestem egy méltó zenei aláfestést, és ezt találtam a legjobbnak:
https://www.youtube.com/watch?v=_CJelSmw2eA