KÜLÖNÖS(?) TALÁLKOZÁS(OK)

KÜLÖNÖS(?) TALÁLKOZÁS(OK)

Ma délután ebeimnek húsfélét vásároltam a MOM Parkban. A kedves hentest kértem, hogy a csirkehátakat kettesével csomagolja be, így összeállt 3 napi adag a 2 kutyának, a zacskókat egy nagyobba tette, s arra ragasztotta az árcédulát (amelyeken 95, 120, 140 forintos tételek szerepeltek (vagyis ebeim takarmányozása nem üríti ki totálisan a kugleres fadobozkámat).

NÉHA TELI, NÉHA ÜRES...

Nem gondoltam volna, hogy ez a pénztárnál mily bonyodalmat okoz majd, mert ott a kasszírnő teljesen tanácstalanná vált: "Ez most hogy van? Három külön csomaghoz egy árcédula???" - Megnyugtattam, hogy ez a korábbi hetekből már bevált gyakorlat, így már nyugodtan lehúzta a "közös" vonalkódot... fizettem - és nekiiramodtam, hogy az alagsori SPAR után időben feljussak lifttel a 2. emeletre, mert bár kis, de sürgős dolgom volt...
A liftbe két csinos lány szállt be. Egyikük mosolyogva rám köszönt. Kissé tétován köszönhettem vissza, mert magyarázva hozzátette: "Egy házban lakunk!" - "Ja igen, a Tied az a gyönyörű fehér puli!" - "Igen!" - felelte. (Igazság szerint nem régen költöztek házunkba, és én eleddig jobbadán az ebet néztem, lévén a legszebb kutyák egyike, amelyeket életemben láttam. Ha a kedves Olvasó észreveszi, hogy ez a fehér felület valójában egy mondatot rejt, ezúton is gratulálok! P.)

RUPERT

Éjjel, a falkámmal hazafelé tartva a félemeleten (ahol érthetetlen okból FÖLDSZINT felirat díszeleg) a lépcsőkanyarban a már korábbról ismerős négylábú tűnt fel: RUPERT! A liftben aznap emlegetett gyönyörű puli (mint ez alkalommal kiderült, csak félig puli, mert másik felmenője labrador vala) - - - s a gazdája, akivel (mint fentebb írtam) délután már találkoztunk... Beszélgetni nemigen tudtunk, mert a három kutya oly kitörő örömmel cikázott lábaink között, hogy nyugodt beszélgetésre majd később, az ott és akkor megbeszélt kutyafuttatós programon lehet sort keríteni. Remélhetőleg...