A vadszőlő "tréfája" és Attenborough

Régi elképzelésem, ha túl-büszke szeretnék lenni, írhatnám, FELFEDEZÉSEM, hogy az egyik vadszólófaj levelein azért képződnek furcsa, valószínűleg szénhidrát(?)-összetételű, áttetsző, halvány-vajszínű göböcskék, amelyek különböző ízeltlábúak petéihez hasonlítanak, hogy ezekkel MEGTÉVESSZÉK az e fajra petét rakni készülő rovarokat, jelezve, hogy ez a hely már foglalt! 🙂

Ilyen jelenségről MÁS ÉLŐLÉNYEKKEL kapcsolatban nagy példaképem, Sir David Attenborough is beszámolt különböző műveiben...

...arra pedig különösen büszke voltam, hogy e világhíres természettudós egyik kötetét szerkeszthettem, ráadásul sikerült elérnem, hogy annak magyar címe messze-jobban igazodik HÍRES könyvsorozatához, mint az EREDETI kiadás, így lett a címe A GERINCTELENEK ÉLETE! Tulajdonképpen vicces, hogy a "királyi" televízióban e művet az ÉLET A NÖVÉNYEK KÖZÖTT címmel vetítették! A kedves/naiv nézők joggal hihették ez alapján, hogy akár ZSIRÁFOK és ELEFÁNTOK is szerepelnek majd a filmben! Ezennel is gratulálok az ottani "illetékes" szerkesztőnek! 🙂

Amelie – és a Kossuth Kiadó plüsskacsájának – csodálatos élete

Az Amélie csodálatos élete (Le Fabuleux Destin d’Amélie Poulain) 2001-ben bemutatott francia–német romantikus vígjáték Jean-Pierre Jeunet rendezésében, Audrey Tautou főszereplésével. A forgatókönyvet Jeunet és Guillaume Laurant írta. A film Párizs turisták által kedvelt negyedében, a Montmartre-on játszódik, és egyfajta szeszélyes, kissé idealizált módon mutatja be a várost. A filmet 2001 áprilisában mutatták be Franciaországban. Az Amélie csodálatos élete a legjobb film díját kapta az Európai Filmdíjon, négy César-díjat nyert el (köztük a legjobb filmnek és a legjobb rendezőnek járó díjat), két BAFTA-díjat (melyek egyike a legjobb eredeti forgatókönyv volt), és öt Oscar-díjra jelölték. (forrás: wikipédia)

Audrey Tautou

youtube.com/watch?v=kxODZd3aSf0

Amelie  – egyebek mellett – szeretett kavicsokkal kacsázni a Saint-Martin csatornán, miként én a kollégákkal a Kossuth Kiadó tetőtéri sziklakertjének murvájából képzett kis kupacban elrejtett, hasonló "életet élő" plüsskacsával játszottuk azt, hogy mindennap más pózba helyeztük, és iparkodtunk minél bizarrabb pózba helyezni, hogy minél jobb hangulatra derítsük a munkában megfáradt munkatársakat a rövidke cigaretta-szünetekben... 

Oscar-díjat ugyan nem kapott plüsskacsánk, de olyan jó – és munkakedv-növelő – volt nyomon-követni "életét"...

Tulajdonképpen ő is hozzájárult, hogy az Élővilág Könyvtár kötetei (például az Úszó- és gázlómadarak) /is/ oly sikeresnek bizonyultak, például a XI. Budapesti Könyvfesztiválon elnyerte az Oktatást és nevelést legjobban szolgáló műért járó különdíjat), de még a jó hangulat segített Trunkó Barnabás Sastaps című kötetének szerkesztésekor is... 🙂

...manapság már a világhálón is csak előrendelésekkel férhető (netán) hozzá:  https://bookline.hu/series/series.action?id=10884&page=1 

p.s. velvet.hu/blogok/gumicukor/2008/08/12/hazaert_a_vilagjaro_kertitorpe