Meghökkentő/?/ "mese"

A napokban néztem végig egy csodálatos televíziós filmsorozat, a MINDIG másként szellemes MEGHÖKKENTŐ MESÉK egyik epizódját, amelyben a FŐTÉMÁT az adja, hogy egy férfi olyan festményt vesz meg "olcsó" áron, amely ÚJ rétege alatt egy VALÓDI Renoir-festmény található. 

A meghökkentő rész pedig most következik... Történt egyszer, hogy egy esti "műszakomban" elővettem a félhomályban egy jegyzetkupacból találomra elővett, megfelelőnek ítélt jegyzetlapot, és tustollal nekiláttam egy bagolykoponya tuspontokkal először a kontúrok felvázolásához, hogy azt majd később a pontocskák tömegével árnyékoljam. Az Asio-ábra egy része már elkészült, amikor a lapot megfordítva észrevettem, hogy a túloldalán LAMBRECHT KÁLMÁN bagolycsont-méreteket felsoroló jegyzete található...

https://www.youtube.com/watch?v=hYAGMu3wxhM

A TÉMA A SÁRBAN HEVER

 

Az MME magazinjának, a Madártávlatnak főszerkesztőjeként iparkodtam nem SZOKVÁNYOS cikkeket szerkeszteni e lapba, ezt - elvileg - a szerzőktől is elvártam, ritkán volt példa, hogy OLYAN kéziratot kaptam volna, amely SOKRÉTŰEN tárgyal egy madártani, vagy bármely más témát. Bár két KÜLÖN érában voltam e lapért felelős, bízom benne /sajnos a JELEN gyakorlat nem ezt mutatja/, hogy a SAJÁT cikkeim sokak tetszését nyerték el. 🙂 Az itt csatolt cikkemre vagyok talán a legbüszkébb, ebben a sárszalonkának nem csak az élete, hanem a KOPONYAMORFOLÓGIÁJA is "terítékre került"! Jaj, ha a miniszterelnök-helyettes ezt olvasná, még PRECEDENST látna abban, hogy MÉG TÖBB sárszalonkát ejtsen TERÍTÉKRE! 🙂

a BirdPhotography.hu egyik képénél ( http://www.birdphotography.hu/node/17294 ) egy szellemes hozzászólásra leltem, idézem: "Mi lehet szebb egy jól mintázott sárszalonkánál? Két jól mintázott sárszalonka! Klassz! 🙂" - aztán megnézve, hogy ezt ki írta, kiderült, hogy jómagam (csak már elfeledtem) 🙂 Ezt a képet Brunczlik István készítette!

Mátrai Hajnalka élete és munkássága - provizórikus bejegyzés

 ...ez csak egy előzetes bejegyzés Mátrai Hajnalka munkássága kapcsán, még 2022-ben a TELJES bejegyzés elérhető lesz...

HOGYAN /NE/ FOTÓZZUNK GOMBÁKAT? - ÉS MÁS REFORMJAIM

Amikor alkotó-sorozatszerkesztőként az ÉLŐVILÁG ENCIKLOPÉDIA 2. kötete kapcsán majdnem beállt a GENERÁLKRACH, mert az ÉLŐVILÁG MAGAZIN különféle gombás lapszámainál MONOPOLHELYZETET ÉLVEZŐ, amúgy GOMBA-SZAKÉRTŐNEK elég jó szerző képtelen volt felfogni egyrészt, hogy se engem, se a NAGYKÖZÖNSÉGET nem az érdekli elsősorban, hogy egy-egy gombafajnak mekkora a termőteste, ha megdörzsölik, milyen "illatot" / / áraszt, másrészt ROPPANT IDEGESÍTETT, hogy AKÁRHÁNY publikációja volt, azokban EGYRE-MÁSRA csakis FÉLBEVÁGOTT, "MEGNYOMORÍTOTT" példányokat mutatott be képein, amit azzal tetézett, hogy KÖZÉPSZERŰ "csendéleteket" rendezett be, vélelmezve, hogy EZEKKEL majd például Rembrandt magasságába emelkedik "művészete"! Nos, amikor a magazin-lapszámokból az ÖSSZEGZÉST, a fentebb jelzett kötet A KÁRPÁT-MEDENCE GOMBÁI ÉS NÖVÉNYEI kötet véghajrájában derült ki, amikor a BOTANIKAI ÍVEKET az Alföldi Nyomda már kinyomta, és csak az első ívek hiányoztak, kiderült, hogy SEMMI ÚJ FÉNYKÉP NEM KÉSZÜLT, ráadásul éppen ez a személy érte el, hogy hazánkban TÖBB gombafajt védetté nyilvánítottak - ellenben míg ez a 2001-2003 között megjelent magazinban még ADEKVÁT anyag volt, mintha erről megfeledkezett volna - ISMÉT SZEREPELTETTE A "KÉZIRATÁBAN"! Tarthatatlan volt a helyzet! Tudtam, hogy Dr. Jakucs Erzsébet, aki akkor a MAGYAR MIKOLÓGIAI TÁRSASÁG elnöke volt, írt egy egyetemi tankönyvet, MIKOLÓGIA címmel. /// innen a történet meghaladja e bejegyzés kereteit, blogban írom meg ///, tehát a kedves tanárnő, bár SOSEM TALÁLKOZTUNK, volt szíves elküldeni nekem a kért kéziratot. Ekkor EGY HÉT ALATT/!/ "mikológussá" képeztem ki magam a SZENT JUPÁT ÉTTEREMBEN, és gyakorlatilag MINDEN ÉTELHEZ gombamártást rendeltem, vagyis tort ültem a gombákon! Barátaimtól kért és kapott képeket kiterítettem az asztalra, sorra-vettem, melyikük a bazídiumos, a tömlős, és a kötet rendben megjelent.

A gombafotózási reformjavaslatom pedig - többek között elérhető ezen az oldalon: gombanet.hu/upload/files/2009.pdf

Folytatás a flora-es-fauna-blogspot.hu oldalon az interneten!

Amúgy kéretik nem elfeledni a SÜLT ZÖLD PARADICSOM film

https://www.youtube.com/watch?v=WA6PYLRwW6Q&t=4s

egyik alapmondatát: A MÁRTÁSBAN VAN A TITOK!

     Kérem, ne vegyék PIKÍRT zárómegjegyzésnek, de az olvasóim közül ismeri BÁRKI a Pars Kiadót?

A kiváló Csiby Mihály illusztrátor-művész úr kapcsán ezt a bejegyzést HAMAROSAN frissítem majd!

A LEGESLEGÚJABB ÁLLATFAJ

A LEGESLEGÚJABB ÁLLATFAJ

A ramaty szkennelésért szíves elnézést, hamarosan lesz jobb verzió is... Kéretik várni...

ÉLŐVILÁG ENCIKLOPÉDIA

 

Minthogy éppen 17 ÉVE készült az ÉLŐVILÁG ENCIKLOPÉDIA 1. kötete, így ma teszek egy próbát az ÖSSZES KÖZREMŰKÖDŐ nevét felsorolni, itt kiemelve a kötet védőborítóján látható gyurgyalag-képet készítő Novák László barátomat - és persze MINDENKI, akármekkora szerepre is kértem fel alkotó-főszerkesztőként, a kisebb szerepek is UGYANÚGY fontos részei a NAGY EGÉSZNEK! Íme a névsor:

Az ÉlőVilág enciklopédia írásában közreműködtek:

Dr. Andrássy Péter

ny. középiskolai tanár (Sopron)

Dr. Apáthyné Tóth Mária

ELTE, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék

Dr. Bajzáth Judit

Magyar Természettudományi Múzeum (MTM), a Közművelődési Főosztály vezetője

Dr. Bihari Zoltán

Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum

Bőhm András

Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium

Dr. Buczkó Krisztina

MTM, az Algagyűjtemény vezetője

Dr. Csányi Vilmos akadémikus

ELTE, az Etológiai Tanszék vezetője

Dr. Csorba Gábor

MTM, az Emlősgyűjtemény vezetője

Dr. Csörgő Tibor

ELTE, Állatszervezettani Tanszék

Csősz Sándor

MTM, Hártyásszárnyúak Gyűjteménye

Dr. Csuzdi Csaba

MTA-ELTE Zootaxonómiai Kutatócsoport,

MTM Talajzoológiai Gyűjtemény

Dr. Demeter András

Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium

Dobrosi Dénes

Kiskunsági Nemzeti Park

Dr. Dózsa-Farkas Klára

ELTE, az Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék vezetője

Farkas Balázs

herpetológus

Dr. Farkas Edit

MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

Dr. Fehér Zoltán

MTM, a Puhatestűek Gyűjteményének vezetője

Dr. Fekete Gábor akadémikus

MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

Dr. Forró László

MTM, a Rákgyűjtemény vezetője

Földvári Mihály

MTM, Kétszárnyúak Gyűjteménye

Fráter Erzsébet

MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, a Botanikus kert kurátora

Dr. Fuisz Tibor

MTA-MTM Állatökológiai Kutatócsoport

Dr. Gubányi András

MTM, a Parazitológiai Gyűjtemény vezetője

Halász Antal

Duna-Ipoly Nemzeti Park

Haraszthy László

a KvVM Természetvédelmi Hivatalának elnöke

Járainé Dr. Komlódi Magda

MTM, a Növénytár ny. igazgatója

Dr. Kádár Zoltán

a KLTE (ma Debreceni Egyetem) Ókortörténeti Tanszékének ny. vezetője

Dr. Kordos László

MÁFI, az Országos Földtani Múzeum vezetője

Dr. Korsós Zoltán

MTM, az Állattár igazgatója

Kovács Zsolt

a Vadon c. magazin főszerkesztője

Dr. Kriska György

ELTE, Biológiai Szakmódszertani Csoport

Kun András

MTM, Lepkegyűjtemény

Dr. Láng István akadémikus

MTA, elnöki tanácsadó

Dr. Lovas Béla

címzetes egyetemi tanár

Dr. Lőkös László

MTM, a Zuzmógyűjtemény vezetője

Dr. Lőw Péter

ELTE, Állatszervezettani Tanszék

Dr. Magyar Gábor

Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium

Dr. Merkl Ottó

MTM, a Bogárgyűjtemény vezetője

Dr. Mészáros Ferenc

MTM, főigazgató-helyettes

Dr. Molnár V. Attila

Debreceni Egyetem, Növénytani Tanszék

Dr. Molnár Viktor

Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar

Dr. Móczár László

a JATE Állattani Tanszékének ny. vezetője

Dr. Nagy Barnabás

MTA Növényvédelmi Kutatóintézete

Dr. Papp László akadémikus

MTM, a Kétszárnyúak Gyűjteményének és az MTA-MTM Állatökológiai Kutatócsoportjának vezetője

Peregovits László

MTM, Lepkegyűjtemény

Dr. Rimóczi Imre

a Szent István Egyetem Növénytani Tanszékének vezetője

Dr. Ronkay László

MTM, a Lepkegyűjtemény vezetője

Dr. Rózsa Lajos

Veszprémi Egyetem, Tanárképző Kar,

Zoológia Tanszék

Schmidt Egon

ornitológus, szakíró

Dr. Seregélyes Tibor

botanikus, természetvédelmi szakértő

Dr. Szerényi Gábor

középiskolai tanár, Vörösmarty Mihály Gimnázium (Érd)

Dr. Szeőke Kálmán

Fejér Megyei Növényegészségügyi

és Talajvédelmi Állomás

Dr. Szinetár Csaba

Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola,

Állattani Tanszék

Dr. Sziráki György

MTM, a Kisebb rovarrendek

gyűjteményének vezetője

Dr. Szél Győző

MTM, Bogárgyűjtemény

Dr. Topál György

MTM, az Emlősgyűjtemény ny. vezetője

Dr. Tóth Sándor

a Bakonyi Természettudományi Múzeum

ny. igazgatója

Dr. Tóth Zoltán

ELTE, Növényrendszertani

és Ökológiai Tanszék

Dr. Török János

ELTE, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék

Dr. Török Júlia

ELTE, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék

Ujhelyi Péter

az ÉlőVilág főszerkesztője

Varga Lajos

ornitológus

Dr. Vásárhelyi Tamás

MTM, főigazgató-helyettes

Vida Antal

halbiológus

Dr. Vojnits András

entomológus, szakíró

Vörös Judit

MTM, Kétéltű- és Hüllőgyűjtemény

Dr. Zboray Géza

ELTE, Állatszervezettani Tanszék

A fényképeket készítették: J. Artyuhin, Bagosi Zoltán, Bagyura János, A. Bannister, Barbacka Mária, Bauer Norbert, Bécsy László, S. Bellmann, Berta Béla, Bihari Zoltán, Buczkó Krisztina, Buday Ádám, Bodnár Béla, Bőhm András, Buzás Balázs, Csorba Gábor, Csóka György, Csörgő Tibor, S. Dalton, Dankovics Róbert, Dobrosi Dénes, Dózsa-Farkas Klára, Ébner Irén, Fodor Edina, Forrásy Csaba, Földvári Mihály, Fráter Erzsébet, Fuisz Tibor, Gondár Istvánné, Gór András, Gozmány László, Gődény Csaba, Gubányi András, Hably Lilla, Haraszthy László, J. Haupt, F. Hindák, Horváth Balázs, Horváth Gábor, Horváth Márton, Illés Péter, Járainé Komlódi Magda, Kalotás Zsolt, Kapocsy György, Kazár Emese, Kármán Balázs, Kenéz György, Kiss Imre, Kordos László, Korsós Zoltán, Kósa Géza, Kovács Gábor, Kovács Zsolt, Kun András, Kriska György, Lád Balázs, Láng István, Lovas Béla, Lőrincz István, Lőw Péter, Magyar Ferenc, Máté Bence, Máté Tamás, Medvegy Mihály, Mészáros András, Mészáros István, Molnár Gyula, Molnár V. Attila, Molnár Zoltán, Móczár László, D. A. Murawski, Müller György, Nagy Barnabás, Násfay Béla, Novák László, Olasz Csaba, Ország Mihály, Pelbárt Jenő, Peregovits László, Pintér Csaba, Raksányi Zsolt, Retezár Imre, Rimóczi Imre, Röfler János, Ruppert Géza, Sallai Zoltán, Samu Ferenc, Sándor István, Seregélyes Tibor, Streit Béla, Suhayda László, Sulyok József, Szabóky Csaba, Szalánczy Béla, Szél Győző, Szerényi Gábor, Szeőke Kálmán, Szinetár Csaba, Szitta Tamás, Szollát György, Szűcs László, D. Tipling, Tóth Sándor, Tóth Zoltán, Török Júlia, Ujhelyi Péter, Vadász Sándor, Vásárhelyi Tamás, Vida Antal, Viszló Levente, Vizúr János, Vojnits András, Zboray Géza, Zicsi András, Zsila Sándor A grafikákat készítették: Barna Cecília, Csiby Mihály, Eichardt János, F. Gyurkó Gizella, Farkas Edit, Kiss Csaba, Kókay Szabolcs, Kóra Judit, Magyar Anna, Magyar Ferenc, Molnár V. Attila, Pál János, Pintér Ágnes, Sulyok József, Szappanos Albert, Ujhelyi Péter, Varga Zoltán, Veres László

- - - Vörösmarty Mihály GONDOLATOK A KÖNYVTÁRBAN című verse végével zárom, a kolléganők szíves elnézését kérve, de így szöveghű! "Mondhatjuk, térvén őseink porához: Köszönjük élet! áldomásidat, Ez jó mulatság, férfi munka volt!!" - - - KÖSZÖNÖM MINDAHÁNY segítőnek! p. s. azt hiszem, mostantól PÁR ÉVTIZEDIG ilyen könyvet HAZAI KIADÓ már nem jelentet meg!

Denevérebezés

A régi anyagok között pakolgatva kezembe kerültek a több mint 20 évvel ezelőtt kreált denevérrajzaim, amelyeket annak idején Dr. Csorba Gábor kollégám és barátom felkérésére készítettem. A patkósdenevérekről készített illusztrációk egy szakmonográfiában jelentek meg, de a patkósdenevérek mellett sikerült néhány más érdekességet is lerajzolni a londoni múzeumi tanulmányutak során. Egyszer egy londoni szálloda (Baron's Hotel) szűkös helyiségében üldögélve azon tanakodtam, hogy vajon a világ mely múzeumában őrizhetik a legkisebb denevérfaj, a dongódenevér (Craseonycteris thonglongyai) típuspéldányát. 

Ott "helyben" rájöttem, hogy csakis a "birodalom" központjában, Londonban lehet az a gyűjtemény, ahol ezt az unikális típuspéldányt őrzik!

A nevezetes fajt 1973-ban fedezték fel Thaiföldön. E parányi lény a legkisebb emlősállatok egyike, akkora mint egy dongó, testtömege 1,5-3 gramm. Másnap a Natural History Museum gyűjteményében, ahol összességében több hetet dolgozhattunk, végignéztem az összes szekrény feliratát, hiszen kézenfekvőnek tűnt, hogy a világ eme központi zoológiai gyűjteményében őrzik a híres állatot. Rövid keresgélés után rá is leltem a 77.2990. leltári számot viselő típuspéldányra, amelyet így módom volt mikroszkóp alatt is megvizsgálni. És ha már kézbe vehettem, gyorsan rajzot is készítettem a koponyájáról.

Craseonycteris thonglongyai

Döbbenetes volt látni, hogy e csöppség pár milliméter hosszúságú fogazata majdnem olyan szemfogakkal és tarajos zápfogakkal büszkélkedhet, mint egy farkas. 

Az ázsiai miniatürizálás csodája! A rajz elkészítése után a típuspéldány gyorsan visszakerült piros kupakkal zárt üvegfiolájába, a fiola pedig a megfelelő szekrény megfelelő rekeszébe. 

A nevezetes múzeum kollekciójának méretéről annyit említenék, hogy csak az emlősgyűjtemény önmagában hét (7!) emeletet foglal el, ezen belül a harmadik emeleten kizárólag erszényesek és denevérek voltak elhelyezve biztonságos szekrényekben. Amikor reggelente a már-már zsúfolásig telt kiállítási téren keresztül mentünk a kulisszák mögé az emlősgyűjteménybe a denevéreket vizsgálni, nem múlt el alkalom, hogy ne találtunk volna olyan kiállított preparátumot, ami korábban elkerülte figyelmünket. 

A kék bálna csontváza alatt hol az egyik sarokban tűnt fel egy újnak tetsző orrszarvú, hol a folyosó mellett jelent meg egy mamutcsontváz, amely mintha korábban nem lett volna ott. A bőség agyilag egyszerűen befogadhatatlan volt egyszeri (kétszeri, ötszöri, százszori) átnézéssel. Tulajdonképpen ez a társaság olyan volt, mint egyfajta "Dávid és a Góliát"-csoport... ... hasonlóképpen az ÓRIÁS és a TÖRPE kategóriába tartozik a dongódenevér mellett az a denevérfaj, amelyik a maga nemében a LEGHATALMASABB, a tudományos latin neve pedig olyan RÖVID, hogy azt nincsen faj, amely képes volna ALULMÚLNI: Ia io! 

Úgyhogy ha már a dongódenevér koponyáját sikeresen lerajzoltam, kisvártatva az Ia io koponyájával is elkészültem!

                                                     https://en.wikipedia.org/wiki/Great_evening_bat

Miközben denevéres jegyzeteimet rendezgetem és e sorokat írom, falkatársaim, Flóra és Faina tüntetőleg unják magukat, láthatólag sétálni szeretnének indulni, nyújtózkodik, majd Flóra roppant váratlan dolgot produkál: jól artikuláltan a legnagyobb ázsiai denevérfaj fentebb említett "latin" neve hagyja el a száját! Nem egy nyelvtörő elnevezés, igaz, és egyetlen mássalhangzó sem nehezíti a kiejtését, de akkor is egy denevérfaj tudományos neve: Ia io.
Beszélő kutya!!! És azonnal a latinnal kezdi!!! Bár az is lehet, hogy vérebtársunk egyszerűen csak ásított...

How are you?

Házunkban lakik egy USA-állampolgár férfi, akit egyszerűen nem lehet a köszönésben megelőzni! Eddig elég könnyű dolgom volt vele, mert a "Hello!" üdvözlését én is könnyen tudom megismételni! Kérem ezen NEM nevetni - bár korábban jártam egy angol- nyelvtanfolyamra, a Petőfi Gimnázium épületébe, de az első TRIMESZTERT követően a kedves tanárnő jelezte, hogy VELÜNK NEM KÉPES FOLYTATNI A MUNKÁJÁT! - A kérdésre, hogy MIÉRT: ezt találta mondani: MAGUKKAL KÉPTELENSÉG HALADNI A NYELV-TANÍTÁSSAL, EGYFOLYTÁBAN POÉNKODNAK! - ma ezt úgy mondanák a fiatalok: SZÉT-TROLLKODTAM az órákat! 

Később pedig egy mondatot tanultam meg angolul perfekt módon kiejteni: "I'm going to the Mammal Collection!" - erre úgy 1990 táján volt szükségem, amikor Dr. Csorba Gábor emlőskutató kollégámmal, London világhíres természetrajzi múzeumában dolgoztunk egy három-éves közös munkán, mégpedig a VILÁG PATKÓSDENEVÉREINEK MONOGRÁFIÁJA köteten, s midőn ő egy napra elutazott E múzeum másik részlegébe, Tringbe, hogy ott még önálló tanulmányokat végezzen, engem kért, ne vesztegessem az időt, menjek csak be az Emlősgyűjteménybe, és folytassam a kötethez a koponyarajzok készítését. Megtudva, hogy az angoltudásom igen gyérecske, jelezte, hogy a fenti "varázsmondattal" bejutok a gyűjteménybe.

Most pedig vissza az amerikai bácsihoz. Éjjel, hazafelé, a lépcsőházi ablakban még éppen muskátlit ültetett, rám-nézett, és ezt kérdé:

"How are you?"

Mármost, aki netán az angol nyelvvel NINCS TELJESEN TISZTÁBAN, az is tudhatja, hogy erre a kérdésre a kérdező EGYÁLTALÁN NEM VÁR VÁLASZT! :) Talán egyszer majd visszakérdezek: NA MIZU?

Rahmanyinov: OLASZ POLKA - Enrico Pace - Igor Roma - szolfézs - tengeri zsongás

Június 19-én is Szergej Rahmanyinov egyik művével jelentkeztem idővonalamon, ahhoz kapcsolódóan ma egy másik művét osztom meg, némi sajnálattal, hogy tizenéves koromban bár jártam zongoraórákra, pontosabban kellett volna járnom, de gyakorta "lógtam" ezen órákról, soha/senki nem mondta nekem, hogy ebben a műfajban nem csak az ujjakkal, de a KÖNYÖKKEL is lehet JÁTSZANI, mint ahogy ezen a felvételen Igor Roma teszi! Vagy Enrico Pace?

Mindenesetre kéretik 0:44 táján figyelni!

https://www.youtube.com/watch?v=jHdSPmIfO5U

Írtam tehát arról, hogy Enrico Pace és Igor Roma milyen zseniálisan adják elő Rahmanyinov OLASZ POLKA című művét, ma azonban egy - talán magyar - srác, Peter Bence, esetleg Bence Péter zongorajátékában gyönyörködtem, és osztom meg a facebook-on: az a VEHEMENCIA, amellyel játszik, visszaidézi az OLASZ POLKA azon részét, amikor az ERŐTELJES AKKORDOT a zongorista CSUKLÓCSAPÁSÁVAL fokozzák! "Bumm"!

Sajnos azt a gyermekkoromban, a szolfézsórák HELYETT komponált zongorajátékomat, amikor a zongora FEKETE BILLENTYŰIT püfölve igen kellemes hangzású dallamot, az általam TAVASZI ZSONGÁS néven titulált művemet nem örökítettük meg!

https://www.facebook.com/jikia7070/videos/3448055248570625/

"NON OMNIS MORIAR"!

                                         https://www.youtube.com/watch?v=aYjf6o8yIew

A törpedenevérek nem hiába viselik nemzetségük ilyetén nevét olyan PARÁNYIAK, hogy hozzájuk képest még a KLASSZIKUS SZOVJET NAGYON-NAGYON-NAGY KERTI-TÖRPÉK is: ÓRIÁSOK! Ami pedig a magam részét illeti ezen taxon kapcsán, egyrészt, mint sokan tudják, - 22 évesen megírtam az első hazai emlőshatározót, a MAGYARORSZÁGI VADONÉLŐ EMLŐSEINEK HATÁROZÓJA kötetet, továbbá Dr, Csorba Gábor ezen nemzetség EGYIK csoportjával foglalkozó cikkéhez kreáltam koponyákról tusrajzokat...

           Sok-e EZ, avagy KEVÉS a "tudomány oltárán"? Csuda tudja... azért, jó mulatság, FÉRFIMUNKA volt! 

                              https://www.youtube.com/watch?v=4ZGZp60hupI

  

Csíkos szöcskeegér-rajzom egy kiadvány címlapján

www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/cs%EDkoseg%E9r.pdf

Ma a National Geographic anyagai között az egykoron megjelent cikkemet kerestem a hótücsökről, amelyet akkor írtam, amikor még e jeles magazin tudományos tanácsadó testületének tagja lehettem (már amíg ilyen létezett...). Na ezt az anyagomat nem leltem a google segítségével, ellenben kiadott a kereső egy érdekességet: a csíkos szöcskeegér fajmegőrzési tervét, a kiadvány borítóján a saját festményemmel - és azzal a fajnévvel, amelyet a 22 éves koromban megírt "A magyarországi vadon élő emlősállatok határozója" című könyvemmel bevezettem a magyar zoológiai szaknyelvbe! 

Ezt a fajt korábban hol "csíkosegér", hol "háromívű csíkosegér" néven szerepeltették, pedig ezek a nevek tévesek, hiszen valójában nem egér, generikus névnek pedig a "csíkosegér" nem alkalmas, lévén a Sicista nemzetség tagjainak többsége nem csíkos! (Zárójelben jegyzem meg, hogy a "csíkosegér" karaktersort még a google is hibásan írtnak jelzi piros hullámos vonallal!)

A Sicista-fajok összefoglaló néven tehát már az állami természetvédelemben is az általam adott "szöcskeegér" néven futnak - pontosabban szökdécselnek... :)

Utóirat: ezt a festményemet Kalotás Zsolt felkérésére készítettem a hazai védett emlősöket bemutató plakáthoz - ma már nem tartom különösebben vállalható művemnek, de azért kicsit örülök, hogy a minisztériumi illetékesek méltónak tartozzák borítóképnek.

Az UNIKORNIS és a hazai nyércállomány...

Mindenekelőtt egy DÖBBENETES TÉNNYEL kezdem: a SZINTE MINDENT-TUDÓ wikipédia európai nyérccel foglalkozó szócikkében még 2022-ben is FOKOZOTTAN VÉDETT státusúként jelzik ezt az emlősfajt, miközben arról, hogy EGYÁLTALÁN NEM ÉLT HAZÁNK MAI TERÜLETÉN, már a BIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÁLLATTANI SZAKOSZTÁLYÁNAK 1999. évi januári ülésén is beszámoltam.

                                               https://hu.wikipedia.org/wiki/Európai_nyérc

                                          net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0100013.kom

Ez az írásvetítő-fólia képe az, amivel az európai nyérc hazai ELŐ-NEMFORDULÁSÁT illusztráltam korábban a MAGYAR BIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÁLLATTANI SZAKOSZTÁLYA egyik ülésén, és amelynek "köszönhetően" e fajt a FOKOZOTTAN VÉDETT státusból kiemelte az illetékes minisztérium... 

Az alábbi cikkemhez jelenleg még annyit kell tennem hozzá kiegészítésül, hogy valamiféle 2 "unikornis" Noszvajon is megtekinthető, a Herendi Porcelán-manufaktúra remekeként/?/:

https://www.youtube.com/watch?v=TedbhpTXOpE

E blogbejegyzésemnek KÜLÖNÖS AKTUALITÁST ad, hogy ma a 17-es villamoson egy ÉRTELMES lurkó ezzel a kérdéssel állt elő:

- Mama, a rinocérosz milyen faj?

Mire a megkérdezett OSTOBA válasza:

- Valamilyen hüllő...

Az "ég szerelmére", Albrecht Dürer óta már ANNYI év telt el, de ha még akkoron HÜLLŐSZERŰ PIKKELYEK is voltak egy VILÁGHÍRES METSZETÉN, 2022-ben egy ilyen válasz ELFOGADHATATLAN!

"Végezetül" álljon itt Gera Pál, a FŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT hajdani vidraápolója egyik kötetének az európai nyérccel kapcsolatos, SAJÁTSÁGOS HANGVÉTELŰ bekezdése ///szó szerint!///:

Az európai nyércet 2001-től úgynevezett bizonytalan státuszú, vagy más megfogalmazásban: kérdéses helyzetű/tényállású fajként tartják nyilván, és emiatt (is) akkortól már nem fokozottan védett, hanem kizárólag az uniós természetvédelmi kötelezettségeinkből fakadóan csak védett. Az amerikai nyércet pedig faunaidegennek tekintik, már ha valóban él még hazánk területén, ez azonban jelenleg bizonyításra és/vagy cáfolatra vár. Míg a háziasított vadászgörényt tulajdonképpen nem létezőnek mondják, ami, lehet, nem szerencsés, már csak azért sem, mert köztudott, hogy voltak/vannak, akik a megunt jószágtól annak elengedésével szabadultak, vagy szabadulnak meg. E jószágok, jobban mondva, fajok megítélése az idők során így vagy úgy, de folyamatosan változott, és még napjainkban sem igazán egyértelmű.