A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kossuth Kiadó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kossuth Kiadó. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. január 4., csütörtök

"Keresztyén Bibliai Lexikon": mustármag







2010-ben jelent meg Bukovinszky Julianna "Ezer jó fű" kötete, de az még FEKETE/FEHÉR kiadásban... 2021-ben a Kossuth Kiadó még a kiadói tervben szerepeltette ezt a kötetet, de később ettől a tervtől "ELÁLLT"...






E kötet MAJDNEM-szerkesztőjének falkatársa, Flóra (bajor véreb) majd' egy órás epileptikus rohama - nézni jobban fájt, mint neki átélni... Amikor próbáltam a görcsökről elterelni a figyelmét, jobb híján elővettem az asztalon lévő áfonyás joghurtot, a mutatóujjamra véve a nyelvére helyeztem, amit nagy nehezen elfogyasztott... Utána a tenyérről és egy tányérról is betermelte az áfonyás - később csodaszernek bizonyult - tejterméket, majd a pohár teljes tartalmát is elfogyasztotta. Egy perccel később kicsit megrázta magát, és mindenféle segítség nélkül járkálni kezdett! A görcsök - mintha sose lettek volna! Ha bárki hasonló viselkedést tapasztal ebénél, jó szívvel ajánlom, mindig tartson a hűtőben áfonyás joghurtot! Kérek mindenkit, hogy ismerőseik között terjesszék e felvételt, hogy minél többen értesüljenek róla, és ne rettegve/tétlenül asszisztálják végig az ilyen borzalmas jeleneteket! Jegyezzük meg jól: ÁFONYÁS JOGHURT! - - - Ezt még úgy 2020-ban PISZKOZATBAN mentettem el... VALÓJÁBAN sokkal fontosabb az, hogy szinte EGÉSZ nap együtt tartózkodunk!









Mustármag G. kokkosz szinapeósz. Az ókori világban általánosan ismert, igénytelen konyhakerti növény magva. A magvakból csípős fűszert, a levelekből főzeléket készítettek, de felhasználták gyógyításra is. Az ÓSZ nem említi, az intertestamentális kor irodalma azonban bizonyítja, hogy ismerték Palesztinában is. A mustármag kicsinysége közmondásszerű volt a népnyelvben, ezért gyakran említették a legkisebb, még érzékelhető mennyiségek képeként (Mt 13,31k; 17,20 par). A fekete mustármag (Brassica nigra) mintegy 1 mm átmérőjű, súlya 1 mg. A fehérmustár magva ennek kb. a duplája. Ennek ellenére a veteményeskertek legnagyobb növénye fejlődött ki belőle, melynek ágai közé madarak is fészkelhettek (vö. Ez 17,22k; 31,6Dán 4,9.18). A mustárbokor átlagos magassága elérte a 1,5 m-t, a Genezáreti-partján pedig a 3 m magasságú bokor sem volt ritka.


Flóta és Fainamustármag


Jézus Mt 13,31kk par mustármagról szóló példázatában fának mondja ugyan, ez a kifejezésmód azonban inkább a csoda nagyságát akarja érzékeltetni (vö. Mt 13,32 par). Az ÚSZ-ben a mustármagról mondott példázatban (Mt 13,31kkMk 4,30kkLk 13,18kk) és az egyik jézusi logionban fordul elő (Mt 17,20Lk 17,6). Mindkét esetben a mustármag közmondásos kicsinységén van a hangsúly, amelyhez a példázatban kontrasztként kapcsolódik a magból kifejlődött növény mérete. Nem valószínű azonban, hogy Jézus az Isten országának nagyságát akarta volna a példázattal szemléltetni (ebben a vonatkozásban hallgatói nem szorultak tanításra). Sokkal inkább az ellenkezője lehet igaz: a mustárbokorhoz hasonlóan az Isten országának »kezdetei« (a végeredményhez képest) meglepően kicsinyek, szemmel alig láthatóak. Ha rejtetten, emberi szemmel sokszor alig láthatóan is, de így lehet érzékelni Jézus földi tevékenységében Isten országának hatalmas erőit.


                                                     

2021. március 13., szombat

Hiúság/?/

 


Hiúság

Tagoló vers Sándor fiamnak
20. születésnapjára

 
lelkemre
többre
nem
vágyom
lenne
bár
egy
padom
lenn
az
Arany János
nevét
viselő
metróállomáson
 

1983



A jelentős magyar irodalmár, Kányádi Sándor sokak által ismert versét adaptálva, ma hajnalban létrehoztam annak parafrázisát, amely nagyjából-egészében tükrözi jelenlegi vágyaim egyikét...

Hiúság/?/

Tagoló vers az ELTE Füvészkertjének

 
lelkemre
többre
nem
vágyom
lenne
bár
egy
"kertészlegény" státusom
fenn
az
Arany János
nevét
viselő
metróállomásom
túl
az ELTE
Füvészkertjében...
 

2021




Ha meglepő lenne ez a foglalkozásváltás, jelzem, hogy egyáltalán nem precedens nélküli: korábban, a Magyar Természettudományi Múzeum nemzetközi hírű entomológusa, Dr. Steimann Henrik, lévén e múzeum számára éppúgy nem volt képes méltóan honorálni munkáját, ezért sokkal-jobban megfizetett telefonkönyv-szerkesztővé avanzsált, éppúgy, mint egykoron az afrikai gyűjtéseit odaküldő Kittenberger Kálmán trófeáiért sem küldött e múzeum Állattára egy "árva garast" sem! Erre a jeles világutazó-gyűjtő egy igen bizarr módját választotta, hogy a vele MÉLTATLANUL viselkedő múzeumi illetékeseket "észhez térítse", erről a MÚLT-KOR magazin hasábjain volt olvasható érdekes cikk:
Jómagam sosem jácctam vidéken, ám úgy ezerkilencszázizében (na jó: 1998-ban) a Com-Com Bt. nagy-tudású munkatársaival létrehoztunk (jómagam írtam, szerkesztettem és az illusztrációkat készítettem) egy számítógépes lemezt "Emlősállatok" címmel, amelyet annak idején CD-Rom-nak neveztek. 



FRISSÍTÉS: 2023-ban már ez a kép jelenik meg ezen a linken:






Sajnos az idő "eljárt" az ilyen, akkoron modernnek számító lemezek felett, a MAI számítógépekbe helyezve MŰKÖDÉSKÉPTELENEK lettek! Sic transit gloria mundi!
Ami "MARADANDÓBB" munkám, az Élővilág Enciklopédia két kötete, amelynek 1. kötete, az "A Kárpát-medence állatvilága" sajtóbemutatóján a Nádor Szalon egyik alagsori termében 5/!/ percet kaptam, hogy bemutassam főszerkesztőként ezt az enciklopédiát. 


A számomra biztosított rövidke időben értelemszerűen valódi, szokványos áttekintést LEHETETLEN volt adnom, ugyanakkor készülve arra, hogy alig lesz módom beszélni, vittem magammal ennek az 528/!/ oldalas könyvnek a makettjét is, és a kiváló minőségű, ÜRES lapokat végig-pörgetve és összehasonlítva a megjelent kötettel, jeleztem, ami a kettő között a különbség, az az én munkám!


Ezt a frappáns megoldásnak szánt "lépésemet" a bemutatón résztvevők részéről "tapsvihar" fogadta, ugyanakkor nem fogattak be nekem jutalmul sem hintót, sem semmilyen más "járgányt", és pezsgőt sem ittak a cipőmből, mint hajdanán egy sikeres előadás után a primadonnákéból! Később természetesen megjelent a 2. kötet is, az "A Kárpát-medence gombái és növényei" kötet...



...amelyről Simon Tibor professzor-emeritus meghatóan-méltató recenziót írt a Természetbúvár folyóiratba...





Simon Tibor professzor emeritus, a magyar botanikusok egyik legkiválóbb képviselője

...Podani János akadémikus - legjobb emlékem szerint azt nyilatkozta, hogy ez a világ, a legmodernebb növényrendszertan alapján szerkesztett kötete!



Pártos Erzsi, jeles színművésznő


Utóirat: a fentebb említett Steimann-állásváltoztatáshoz hasonlóan hajdanán, színészpályája előtt a kiváló művésznő, Gobbi Hilda a Füvészkert Pozsgásházában dolgozott gyakornokként! Ha ő lehetett fizetés-nélküli/!/ gyakornok, én miért is ne lehetnék éppúgy ügyszeretetből, passzióból önkéntes "idegenvezető" az ELTE Füvészkertjében, mint korábban a Kerepesi temetőben, vagy akár egy, a betérő potenciális vásárlókat szakszerűen, méltóan informáló/segítő, délutáni/esti műszakos papírüzleti eladó?


A fenti kép a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által szervezett közismertté vált programon, a Fülemülék Éjszakáján készült, amikor egy kedves társaságnak meséltem a fülemülék mellett a természet számos csodálatos "teremtményéről"!
Hasonlóképpen sikerélményt nyújtottak az agárdi Madárvárta tornácán az iskoláscsoportoknak tartott előadásaim, amelyek egyikének végén a diákok, biológiatanáruk jelenlétében/!/ kérlelni kezdtek: "Tessék hozzánk tanárnak jönni!" Ez ambivalens érzéssel töltött el: egyrészt kínos volt, hogy kérlelésüket a saját tanáruk is hallja, másrészt büszke voltam, hogy én a legilletékesebbek, a gyerekek szerint is érzékelhetőbb pedagógiai "vénával" rendelkezem, mint gyyakran a diplomával rendelkező tanárok!


Gobbi Hilda fiatalkori portréja - fiatal korában a Füvészkert Pozsgásházában dolgozott!

A záráshoz közelítve következzék az Élővilág magazin azon számomra igen-kedves lapszáma, amelyben a híres irodalmár, Kányádi Sándor "Béka-búcsúztató" című verse is szerepelt a költő szíves hozzájárulásával. Megjegyzem, annyira sikeres volt, hogy manapság már a világhálón is csupán az "Előjegyezhető" kategóriában szerepel!






Lehettem bármilyen sikeres //szerkesztő, 2021-re az a helyzet alakult ki, hogy az eredeti könyvjavaslataimat a könyvkiadók "rendre" nemet mondanak, különféle ürügyekre hivatkozva, így evidens, hogy foglalkozást kell változtassak, és talán évekre, de MINDENKÉPPEN egy olyan papír- és írószer-kereskedésben szeretnék dolgozni a Ferenciek tere és a Kossuth Lajos utca találkozásánál, ahol VALAMENNYI ott dolgozó munkatárs mindig igen kedves és készséges hozzám, és ha a pultok között "vacillálok", hogy melyik minőségi papírt vagy tustollat válasszam, azonnal kijönnek a pénztárgépek mellől, és a sorok között nem is keresgélve rámutatnak arra a márkájú árura, amelyet ildomos megvásárolnom! 🙂




A könyvkiadókkal UTOLJÁRA akkor volt dolgom, amikor a híres Semmelweis Kiadó vezérigazgatója, Dr. Táncos László felkért egy fiktív élőlény, egy hal/madár-hibrid kapcsán illusztrációk készítésére...
...a vázlatokhoz mind a tustollakat, mind a festékeket és ecseteket vásárlóként "törzshelyemen", a PIREX papírnagykereskedésben szereztem be. Később, tapasztalva, hogy éveim előrehaladtával látásom megromlott, Zsoldos Márton barátomat kértem fel, hogy vázlataim és javaslataim alapján ennek a lénynek a fikciós habitusképét készítse el - meglátásom szerint munkája eredménye közelít a zseniálishoz!





A fecskeszeg "rekonstrukciója"...


...és az alapként felhasznált repülőhal: az a lény, amely "dogmadöntő" módon képes elhagyni a halak megszokott közegét, és a levegőben szabadon szárnyalni! Számomra jelenleg ezzel példát is mutat!  
Immár valószínű, hogy-ha csak pár évre is, de FELHAGYOK a könyvszerkesztéssel, ami SEMMILYEN érdemi bevételt nem hoz JELENLEG, és korábban is bármely, általam szerkesztett munkáért messze-többet fizetett a Szerencsejáték Zrt., a KEDVENC sorsjegyekhez írt 5-5 mondatos kísérőszövegeimért, "cicuskákról, kutyuskákról"!



Faina (berni kopó) és Flóra (bajor véreb) falkatársaim adtak társaságukkal elegendő lelki erőt, hogy sikerüljön túlvészelnem a "hét szűk esztendőt"! Tettem egy próbát, a PIREX Zrt. illetékeseinél állásügyben, de ez ZSÁKUTCÁNAK bizonyult, lévén ez a cég, mint kiderült, mégsem olyan "emberbaráti", csak azokat a jelentkezőket hívják be a központjukba, akinek ESÉLYE van egy eladói státust elnyerni! /// Érdekes "ellenpont" a konkurens hasonló cég, a Pátria Papír, amelynek hétvégén elküldött állásjelentkezésemre a VEZÉRIGAZGATÓ hívott fel hétfőn, elnézésemet kérte a "késedelmes" jelentkezésért, de több egyeztetés után sajnos az az állás sem sikerült! ///  Valamint az ELTE Füvészkertje illetékeseinél, hogy ÖNKÉNTES alapon tarthassak az oda érkező látogatóknak természetismereti bemutatókat! Hasonlóképpen fogok egy oktatási intézményben, egy óvodában a lurkóknak a különféle állat- és növénycsoportokról mesélni, persze a gombákat sem kifelejtve! Ebtársaimmal tehát Budán várunk!

2020. szeptember 28., hétfő

Elő-HANGOK Schmidt Egon "Madarakról mindenkinek" kötetének 3. kiadásához...

A száz évig fennállt, de sajnálatosan megszüntetett,
Herman Ottó alapította Madártani Intézet emlékére...




"Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem aratnak,
 csűrbe sem gyűjtenek – mennyei Atyátok táplálja őket. Nem többet értek ti náluk?"
(részlet Máté evangéliumából)

https://www.youtube.com/watch?v=LyWuz3kXAXE&feature=youtu.be

A közeljövőben, 2020-ban megjelenik Schmidt Egon "Madarakról mindenkinek" kötetének 3. kiadása, a Kossuth Kiadó ( kossuth.hu ) gondozásában, saját szerkesztésemben. Ildomosnak látom/látjuk, hogy e kötet fejezetei végére szerkesztett youtube-felvételeket a világhálón egy blogbejegyzésben is közzé-tegyük, s így az olvasók ezen linkekre kattintva egyszerűbben (ráadásul a kötet megjelenése előtt/!/) érik el a jelzett/ajánlott film-bejátszásokat, hangokat! Régóta tisztában vagyok azzal, hogy a madárhangokkal TÖMEGEKET lehet motiválni!... Ez tehát egy olyan kötethez kapcsolódó blogbejegyzés, amelynek első kiadásai a múlt évezred '70-es éveiben jelentek meg, amikor a szerző kéziratát egy ódon írógépen írta, a világháló pedig akkoriban ISMERETLEN fogalom volt. 2020-ban más a helyzet: így megkönnyítve mind a leendő olvasók, mind blogom olvasóinak "dolgát", itt közzéteszem az egyes fejezetekhez tartozó világhálós linkeket. Modern megoldás ez? Csuda tudja, ódivatúnak bizonyosan nem mondható, már csak a családnevemből következően sem, de nem csak azért, mert Budapest környékén lakom, és a nevem: Smith Ujhelyi. Szabadidőm ugyan egy ellenszínmű megírására nincs, ellenben többek között van egy jó tulajdonságom a szerkesztői, vélelmezhető kvalitásaim mellett: Örkény Istvántól eltérően nem kopaszodom erősen... ...hogy ez az asszociációs "bukfenc" érthető legyen, "pallérozva" az olvasókat, ideillesztek egy nem-madaras adekvát linket:

Legjobb emlékem szerint, 2001-ben, az ÉlőVilág magazin indulása előtt, a marketing-kampány legelején, a szerkesztőségi szobai számítógépen épp egy fülemülehangot hallgattam, egyrészt mert önmagában is gyönyörű, másrészt egy marketing-kísérlet részeként: vajon ha ezt a szomszédos szobában meghallják, reagálnak-e? Kisvártatva bekopogtatott és belépett kedves kolléganőnk, Lilla, aki felfokozott érdeklődéssel kérdezte, hogy: ez meg mi, amit hallgattok? A kísérlet tehát bevált! 
🙂

                               https://www.youtube.com/watch?v=2gDJ3oMsC5Y




...így volt ez akkor is, midőn a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által szervezett Fülemülék Éjszakája programon egyszeri-önkéntes-idegenvezetői szerepet vállaltam.

A szerkesztő ajánlásai e kötet különböző fejezeteihez a világhálón:

Mielőtt hozzálátok a fejezetben szereplő linkek felsorolásához, jeleznem kell, hogy ez a bejegyzés ILYEN KÉPANYAGGAL nem jöhetett volna létre, ha Völgyi Sándor, Lóki Csaba és Jakab Sándor barátaimmal nem ápolnánk olyan bizalmas kapcsolatot, hogy ezeket a képeket jogszerűen felhasználhassuk e kötetben. Kissé bizarr, hogy valamennyiükkel csak a világhálón kommunikálunk, életben SOSEM találkoztunk, ennek ellenére tökéletesen megbízunk egymásban! 🙂 Zsoldos Márton és Kókay Szabolcs festményei szintén emelték e kötet látványának színvonalát, velük VALÓS/SZEMÉLYES barátságban állunk, bár az utóbbi időben az élethelyzeteink úgy hozták, hogy ritkábban találkozunk! 🙂
Képanyaguk EGY RÉSZE megtekinthető a magyar madárfotósok portálján a "GALÉRIA" rovatban, amelynek címe: http://birdphotography.hu/gallery


"Márciusi sárgarigó"


Seregély (© Völgyi Sándor)


A seregélyraj csodálatos összehangoltsága figyelhető meg ezen a felvételen:


"Elárvult madárfiókák"


Vízityúk-fiókák (© Lóki Csaba)

Nem szükséges angol nyelvismeret, hogy megtanuljuk egy fészekből kiesett rigófióka gondozásának/táplálásának alapszabályait: 

"Madarak a nagyvárosban"


Fekete rigó (© Völgyi Sándor)

A fekete rigó énekét bemutató felvétel:
https://www.youtube.com/watch?v=LuY4P4L4a-A

Itt pedig egy olyan, kissé bizarr (saját) felvétel következik, amely csupán akkor jelenik meg e kötet szerkesztői ajánlásai között, ha vagy itt a blogbejegyzésnél, vagy a facebook-idővonalamnál az erre érkezett reakciók biztatók! 🙂

https://www.youtube.com/watch?v=wZLdNUY93zM


"Sirályok a Margit-hídnál"


Dankasirály (© Lóki Csaba)

A dankasirály hangja meghallgatható a világhálón itt: 

A dankasirályok csoportosulásának felvétele itt: 

"Szürke kis pesti verebek"


A házi veréb hangja meghallgatható itt: 

"Magas észak lakói Budapesten"


Csonttollú-csapat (© Jakab Sándor)

E felvételen hallható a csonttollú-csapat jellegzetes hangja, valamint látható tipikus viselkedése. Néma-szereplőként feltűnik egy fenyő- és egy fekete rigó, a színen nem jelenik meg, de a "kulisszák" mögött hallható egy szarka: 


"A legeredményesebb pocokpusztító"


 
                                                          Erdei fülesbagoly (© Zsoldos Márton)





"A magányos madár"



Kakukk (© Lóki Csaba)

E faj hangja pedig akár még a madár nevét viselő, ódon órákról is ismert lehet:




"A magyar nép kedves madara"


A fehér gólya legjellegzetesebb hangja a kelepelés: 

"A magyar "strucc"




A szerkesztő ajánlása e fejezethez a világhálón:
A túzok hangja "szalonképes" szóval nehezen megnevezhető, meghallgatható itt: https://www.youtube.com/watch?v=NmmaewffZoA

"Engedély nélkül belépni tilos!"


(© Lóki Csaba)

A szerkesztő ajánlásai e fejezethez a világhálón:
Gulipán-fiókák: https://www.youtube.com/watch?v=ynNpdJResDI

Ehhez a fejezethez pedig következzék egy olyan felvétel a youtube kínálatából, amely e kötetben KIZÁRÓLAG!/ abban az esetben jelenik meg a valós kötetben szerkesztői ajánlásként, ha akár e blogom "Megjegyzések" menüpontjánál, akár a facebook-idővonalamon erre utaló, ELEGENDŐ SZÁMÚ javaslatot kapok:

"Fél lábbal már a sírban"


A szerkesztő ajánlása e fejezethez a világhálón:
Az uhu méltán kapta hangutánzó magyar fanevét is:

"Madárfészek ez is, az is"





A szerkesztő ajánlása e fejezethez a világhálón:
A függőcinege hívóhangja minden más madárétól különbözik: 
https://www.youtube.com/watch?v=n3kIhYv5990

"Repülő drágakövek"


A szerkesztő ajánlása e fejezethez a világhálón:

"Apróságok"

A szerkesztő ajánlása e fejezethez a világhálón:

Holló: 


                                                                  (©Völgyi Sándor)


Balkáni gerle:


(© Lóki Csaba)


Vetési lúd:



Vadlúdcsapat a tatai Öreg-tónál (© Csonka Péter)

A sáskák esküdt ellensége (pásztormadár):



A madármegfigyelésekhez motiváló, nívós felvétel a világhálón itt: 

E kötet, megjelenését követően megrendelhető/megvásárolható lesz a Kossuth Kiadó boltjaiban:



Mint e fotográfián látható, Flóra érdeklődést mutat mind Schmidt Egon: "Madarakról mindenkinek" című kötete eredeti, első, dedikált példánya irányában (a parkettára helyezett "kollekció" közepén/!/), Faina ugyanakkor épp megsértődött, hogy nem "rághatja át magát" mindezeken!

A facebook-idővonalamon már közzétettem, hogy berni kopó "falkatársam" az utóbbi 2 hét folyamán erőteljes viselkedés-változáson ment át, és immár folyton a nyomomban kíván haladni, mellettem lenni! Így az alábbi képet a hozzá-tartozó szöveggel blogomban közzéteszem, ugyanakkor a valós könyvbe evidensen nem kerül be! 😉



Faina pár nappal ezelőtt végig asszisztált a készülő kötettel kapcsolatos megbeszélésen a Kossuth Kiadó könyvkiadási igazgatója szobájában, előtte pedig, még a bejáratnál található selyemakác ágára épp berepülő, s ott búgni kezdő örvös galambot szemlélte/hallgatta nagy érdeklődéssel! Már majdnem ornitológus! 

https://www.youtube.com/watch?v=9jZ9UpcAAn8

Minden relatív!


Mindezzel feloldottam (részben) a facebook-on meghirdetett szilenciumomat: