"Keresztyén Bibliai Lexikon": mustármag

2010-ben jelent meg Bukovinszky Julianna "Ezer jó fű" kötete, de az még FEKETE/FEHÉR kiadásban... 2021-ben a Kossuth Kiadó még a kiadói tervben szerepeltette ezt a kötetet, de később ettől a tervtől "ELÁLLT"...

                                          https://www.youtube.com/watch?v=LQr4TkhhL6c

E kötet MAJDNEM-szerkesztőjének falkatársa, Flóra (bajor véreb) majd' egy órás epileptikus rohama - nézni jobban fájt, mint neki átélni... Amikor próbáltam a görcsökről elterelni a figyelmét, jobb híján elővettem az asztalon lévő áfonyás joghurtot, a mutatóujjamra véve a nyelvére helyeztem, amit nagy nehezen elfogyasztott... Utána a tenyérről és egy tányérról is betermelte az áfonyás - később csodaszernek bizonyult - tejterméket, majd a pohár teljes tartalmát is elfogyasztotta. Egy perccel később kicsit megrázta magát, és mindenféle segítség nélkül járkálni kezdett! A görcsök - mintha sose lettek volna! Ha bárki hasonló viselkedést tapasztal ebénél, jó szívvel ajánlom, mindig tartson a hűtőben áfonyás joghurtot! Kérek mindenkit, hogy ismerőseik között terjesszék e felvételt, hogy minél többen értesüljenek róla, és ne rettegve/tétlenül asszisztálják végig az ilyen borzalmas jeleneteket! Jegyezzük meg jól: ÁFONYÁS JOGHURT! - - - Ezt még úgy 2020-ban PISZKOZATBAN mentettem el... VALÓJÁBAN sokkal fontosabb az, hogy szinte EGÉSZ nap együtt tartózkodunk!

Mustármag G. kokkosz szinapeósz. Az ókori világban általánosan ismert, igénytelen konyhakerti növény magva. A magvakból csípős fűszert, a levelekből főzeléket készítettek, de felhasználták gyógyításra is. Az ÓSZ nem említi, az intertestamentális kor irodalma azonban bizonyítja, hogy ismerték Palesztinában is. A mustármag kicsinysége közmondásszerű volt a népnyelvben, ezért gyakran említették a legkisebb, még érzékelhető mennyiségek képeként (Mt 13,31k; 17,20 par). A fekete mustármag (Brassica nigra) mintegy 1 mm átmérőjű, súlya 1 mg. A fehérmustár magva ennek kb. a duplája. Ennek ellenére a veteményeskertek legnagyobb növénye fejlődött ki belőle, melynek ágai közé madarak is fészkelhettek (vö. Ez 17,22k; 31,6; Dán 4,9.18). A mustárbokor átlagos magassága elérte a 1,5 m-t, a Genezáreti-tó partján pedig a 3 m magasságú bokor sem volt ritka.

Flóta és Faina≈mustármag

Jézus a Mt 13,31kk par mustármagról szóló példázatában fának mondja ugyan, ez a kifejezésmód azonban inkább a csoda nagyságát akarja érzékeltetni (vö. Mt 13,32 par). Az ÚSZ-ben a mustármagról mondott példázatban (Mt 13,31kk; Mk 4,30kk; Lk 13,18kk) és az egyik jézusi logionban fordul elő (Mt 17,20; Lk 17,6). Mindkét esetben a mustármag közmondásos kicsinységén van a hangsúly, amelyhez a példázatban kontrasztként kapcsolódik a magból kifejlődött növény mérete. Nem valószínű azonban, hogy Jézus az Isten országának nagyságát akarta volna a példázattal szemléltetni (ebben a vonatkozásban hallgatói nem szorultak tanításra). Sokkal inkább az ellenkezője lehet igaz: a mustárbokorhoz hasonlóan az Isten országának »kezdetei« (a végeredményhez képest) meglepően kicsinyek, szemmel alig láthatóak. Ha rejtetten, emberi szemmel sokszor alig láthatóan is, de így lehet érzékelni Jézus földi tevékenységében Isten országának hatalmas erőit.

                                                     

Tömjén és fürj

                                          Tömjén és fürj

Tavaszodik, egyre több virág bontogatja szirmait, a napsütés előcsalogatja a védett zugokban áttelelő rovarokat, békákat, gyíkokat, az erdők-mezők madárdaltól hangosak, a réteken hamarosan hallani a fürjkakasok pitypalattyolását. E madárhang különösen kedves a magyar ember fülének, még ha találkozni e rejtett életű madárral keveseknek is adatik meg.  Jómagam a fürjjel először a tabáni plébániatemplom tömjén illatú sekrestyéjében „ismerkedtem meg”, amikor hittanórán a Biblia oldalait lapozgattuk. „Akkor felkele a nép [és] azon az egész napon, és egész éjjel, és az egész következõ napon gyûjtének magoknak fürjeket, a ki keveset gyûjtött is, gyûjtött tíz hómert, és kiteregeték azokat magoknak a tábor körül. A hús még foguk között vala, és meg sem emésztették vala, a mikor az Úrnak haragja felgerjede a népre és megveré az Úr a népet igen nagy csapással. És elnevezék azt a helyet Kibrot-Thaavának: mert ott temeték el a Mohó népet.„ Akkoriban még nem tudtam pontosan, hogyan néz ki ez a madár, de a vele kapcsolatos történet már akkor megragadott. Több évtizeddel később szomorú körülmények között láttam ismét nagy tömegben fürjet: a határokon orvvadászoktól elkobzott tetemeket kellett megvizsgálnunk, hogy azok illegálisan lőtt védett madarak-e. Mert sajnos az elmúlt évtizedekben akadtak olyan fegyvertartók, akik a törvényes oltalomra való tekintet nélkül mohón lőtték ezeket a madarakat, pacsirták tízezreivel együtt. Sosem értettem, mi viszi az embereket erre a tömegmészárlásra. Széchenyi Zsigmond és a vadgazdálkodásban jártas más szerzők írásai alapján tudom, hogy az igazi vadász igazi természetbarát. Néhány kiragadott idézet: „A vadászat: vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás.” – „A vadászat élménygazdagsága és szépsége nem az elejtett vadak mennyiségétől függ.”  - „Igaz vadásszá a vadászó ember csak akkor válik, amikor a vadat el tudja engedni lövés nélkül, és amikor a vadászat körülményeire is kellő figyelmet tud fordítani.” – és végül egy további klasszikus idézet: „A vadászat a vadász számára egyrészt alkalom a szigorú önfegyelem gyakorlására, másrészt eszköz a többi élőlény megismeréséhez és megértéséhez. Megtanít gondolkodni, szabadságszeretetre, jóízlésre és tiszteletre nevel. Elvezet a természet és a hozzá tartozó jelenségek elmélyült megfigyeléséhez. A vadászat megfelelő irányba tereli a vadász személyiségének alakulását. Olyan etikai érzéket fejleszt ki benne, amely nélkül a vadászat csupán az ösztönök gyarló megnyilvánulása volna.”