BADARTÁVLAT - 2021. ÁPRILIS 1.
https://www.youtube.com/watch?v=tYzOwACodwY
Szenzációs felfedezés: a denevérek is madarak!
repülő patkósdenevérek © Forrásy Csaba
Meghökkentő bejelentéssel
rukkolt elő a Science legújabb számában Thomas Crazy amerikai kutató, aki
nehezen cáfolható bizonyítékok sorát vonultatja fel amellett, hogy a denevérek
valójában a madarak közé sorolandók!
A mai napig elfogadott
nézet szerint a denevéreket az emlősök közé tartoznak. A nézet általánosan elfogadott,
de a denevérek különleges voltát mindig is érezték a taxonómusok, ezért önálló rendbe,
a Denevérek (Chiroptera) rendjébe sorolták őket.
Crazy a cikkében a következő tényekre hívja fel a figyelmet:
A denevérek ugyanúgy
röpképesek, mint a madarak! Ezen tény szembetűnő ugyan, de korábban mégsem
vizsgálták ezt részleteiben. Most azonban a szegycsont (sternum) összehasonlító
vizsgálata során egyértelmű bizonyítást nyert, hogy a szegycsonti taréj (crista
sterni) alakja kísérteties hasonlóságot mutat a madarak és a denevérek
esetében. A mellizmok tapadására szolgáló taréj szélessége egyedülálló lenne az
emlősök között, azonban a madaraknál általános.
A szkeptikusok felvetik,
hogy a madarak tollasak, a denevérek pedig szőrösek! Nekik Crazy azt üzeni
cikkében, hogy nézzenek meg egy kiscsirkét, vagy egy kivit, melyek tollazata
vékony szálakból áll, és ténylegesen szőrszerű. Ezek a ma élő állatok eleven
példái annak, hogy igenis módosulhat a tollazat olyan módon, mintha szőr lenne.
Nem gyümölcs, de kiwi! 🙂
Másik ellenérv lehetne a
denevérek foga és a madarak csőre közötti különbség. A kutatók ma már
általánosan elfogadják, hogy a madarak a valamikori kis termetű raptorokból
alakultak ki. Nekik azonban még fogaik voltak! Sőt, az ős-gyíkmadarakon a toll
és a fogazat együtt figyelhető meg! Nagy valószínűséggel lehet ezért állítani,
hogy a denevérek ősei soha sem veszítették el a fogaikat, hanem megtartva azt,
tovább fejlődtek. Ehhez nagy átalakulásra sem volt igazán szükség, hiszen a
raptoroktól tűhegyes fogakat örököltek.denevér-portré © Csorba Gábor
A denevérek valójában a
madarak egy közel 45 millió éve elkülönült csoportját alkotják.
Ábrák "A madarak művészeti anatómiája" könyvből, szerkesztette: Fehér György és Ujhelyi Péter - rajzolta Szunyoghy András
A feltevések
szerint egy barlangi életmódhoz alkalmazkodott ősi madárcsoportból alakultak
ki. Ezen csoport máig fennmaradt leszármazottai, a szuszókok, melyek
barlangokban fészkelnek, és a sötétben való tájékozódásra az ultrahangot
használják.
Szuszók, más néven zsírfecske
patkósdenevér-portré © Ujhelyi Péter
A fejjel lefelé való
kapaszkodás sem ismeretlen a madarak körében. A paradicsommadarak a
násztevékenység közben gyakran fejjel lefelé lógnak az ágakon. Feltehető, hogy az
ősdenevérmadarak is kezdetben csak a násztáncuk részeként alkalmazták a fejjel
lefelé történő lógást.
Násztáncát fejjel lefelé tartó paradicsommadár
Később a sikeres vadászati módszereiknek köszönhetően
olyan mértékben megnőtt az egyedszámuk, ami már nem biztosított elegendő
fészkelő-helyet a korlátozottan rendelkezésre álló barlangokban. Ekkor egyetlen
lehetőség maradt: egyre több állat áttért a sziklán történő lógásra.
Topál György, a denevérek nemzetközi elismertségű kutatójának a "Magyarország állatvilága" sorozatban "Denevérek" címmel megjelent kötete egyik legszebb illusztrációja:
vízidenevér-portré © Kerekes Menyhértné
A barlangi klíma további
kényszer-körülményeket teremtett. A hűvös megkövetelte, hogy hatékony stratégiát
fejlesszenek ki az energia megőrzésére. Ennek egyik módja volt, hogy összetömörültek,
szoros testi kontaktust alakítottak ki a kolóniában, ezáltal egymást
melengették. A másik jelenség általánosan ismert válasz a hüllők körében, ami
az utód fejlődésének meggyorsítását célozza. A gyíkoknál jól ismert, hogy a
délebbre élő fajok tojást raknak, míg észak felé haladva megnő azok száma, akik
a tojást már testükben kiköltik, elevenszülőkké válnak (pl. elevenszülő gyík,
viperák), így a meleg évszak rövid volta ellenére is lehet utód. Hasonló
jelenség játszódott le a feltevések szerint a denevérek körében is. Az
ős-denevérmadár bizonyára tojással szaporodott, de a barlangi életmódra való
áttéréssel párhuzamosan egyre inkább áttértek az elevenszülésre. Ez kezdetben a
méhben a tojás felrepedését jelentette csak, így kloákájukon át nem tojás
látott napvilágot, hanem egy eleven utód. A mai szaporodásuk a konvergencia
jelenségének köszönhetően rendkívül hasonlít az emlősök szaporodására, ezért
nem véletlen, hogy a felületes kutatót megtévesztheti. A konvergencia lényege,
hogy a hasonló életmódot folytató fajok testfelépítése is hasonlóvá válik
idővel.
In: Csorba G., Ujhelyi P., Thomas N.: Horseshoe Bats of the World: (Chiroptera: Rhinolophidae)
© Ujhelyi Péter
A denevérek taxonómiájakor
hasonló jelenségnek vagyunk tanúi, mint a mesében, ahol csak egy gyermek meri
kikiabálni, hogy „A király meztelen!”. A denevérekről is sokan sejtették, hogy
valójában madarakból alakultak ki, de nem volt egy olyan nagy tekintélyű tudós,
aki ezt ki merte volna jelenteni, félve a szakmai bírálatoktól. Most T.Crazy
ezt megtette, ami valószínűleg az egyik legidézettebb paleontológussá teszi
világszerte.
Az talán már meg sem lep
senkit, hogy ezt az új felismerést egy magyar kutató már sokkal korábban
megtette. Miskolczi Gáspár 1702-ben 3 pontban sorolta fel érveit.
© Miskolci Gáspár
„ A denevér egérnek láttatik lenni,
mindazáltal helyesebb azoknak értelmek, a kik a Denevért a Madarak közé
számlálják.
1, Mert
repül.
2, Mert derekasabban
tsak két lábai vannak.
3, Mert
az Úr Isten is a Madarak közzé számlálja.”
Szerkesztői utószó:
- Az a dolmányos varjú ott például denevér? 🙂
- Most komolyan, totál identitászavarba kerültem: minthogy nekem denevérfüleim vannak, akkor most én madár vagyok, vagy denevér?- Kicsim, megint csacskaságok járnak a buksi fejedben, amúgy pedig jegyezzed meg, amit felnőtt EMBEREK sem mindig alkalmaznak szabatosan: a PÁROS testrészek megnevezése a MAGYAR nyelvben nem alkalmazza a többes-számot!
- De hát az idézetben is úgy szerepelt, hogy "derekasabban tsak két lábai vannak."!
- Faina! Csihadj! Egyrészt ez egy igen-régi idézet, másrészt tartalmaz egy HATALMASABB hibát!
- Mit is?
- Nézd, a madarakat már jól ismered, és nagyon érdeklődsz irántuk! Tavasszal mutatok majd egy denevért is, és akkor jó-eséllyel önmagadtól is rájössz! 🙂
