Szó se róla, a madárvilágban több ormótlan csőrű madár találtatik, gondoljunk csak például a pintyfélék családjából a meggyvágóra...
...vagy a Pelecanus nemzetség fajaira, amelyeket a magyar nyelv etimológiája aszerint, hogy a táplálkozásról van szó, PELIKÁN néven jegyez, ha pedig a szomjoltás a téma, akkor GÖDÉNY - tudják: "Iszik, mint a gödény!"
...és akkor a tukánfélék egészen KÜLÖNLEGES, páratlanul NAGY és SZÍNES csőrkáváiról még nem is szóltam...
Az ollóscsőrűmadarak sajátságos módon táplálkoznak, egy speciális halásztechnikával kapják el a halat, alacsonyan, a víz-felszín közelében szállnak, miközben nyitott csőrük alsó kávájával szántják a vizet. Amikor ez a halászmadár a halba ütközik, fejét leszegi, csőrét rácsapja a zsákmányra, amelyet azonnal, egészben nyel le. Erős nyaka jól bírja a halakkal való ütközést, de a madárnak halászat közben a röptét is a célhoz kell igazítania: mivel a víz színéhez rendkívül közel száll, szárnycsapásaihoz csak a teste fölötti teret használja. Extravagáns madárnemzetség, szó se róla. 2005. márciusa táján két KIVÁLÓ természetillusztrátor, madárfestő barátom / vélelmezem, egymással "konspirálva" /, mégpedig Kókay Szabolcs és Zsoldos Márton feltette a kérdést, hogy melyik madarat szeretem LEGINKÁBB... Mármost igazából nekem NINCSEN kedvenc élőlény-taxonom, de ha már kérdezték, akkor a Rynchops-fajok, amelyek közül szóba jöhet akár a R. niger, akár a R. flavirostris! /// Több faj ebben a nemzetségben nincs is! /// - Úgy egy hónap elteltével pedig megleptek egy-egy ollóscsőrű-illusztrációval! Mondjuk EZEK voltak azóta is a legmeghatóbb születésnapi ajándékok, amit kaptam!
© wikipédia
© Zsoldos Márton
© Kókay Szabolcs
Az ollóscsőrűek fiókagondozása ugyanakkor SEMMIBEN sem különbözik a sirályfélék családjának többi képviselőjéétől, és ezen a felvételen egyrészt az is látható, hogy a fióka alsó csőrkávája még nem hasonlít a felnőtt példányokéhoz, másrészt ÉPPÚGY képes HATALMAS halakat is lenyelni - aki olvasta e blog egykori főszerkesztésében megjelent Élővilág magazin 2. lapszámát, abban meg is találja a választ, a dankasirály koponyamorfológiájának leírásában!
Ezzel a bejegyzéssel FEJBEN megfogalmazva már nagyrészt elkészültem, amikor Pestről hazafele tartva az OKTOGON villamosmegállójában a 4-6-oson (közbevetőleg: valaki tudja, hogy ezek közül éppen melyiken utazik?), kitekintve az ablakon, megpillantottam Vincze Lilla énekesnőt. Miként kerülhetett ő ebbe a blogbejegyzésbe? Komolyan: van-e honpolgár, aki szerint e művésznő arckifejezése nem emlékeztet egy madárra? Egy BÁJOS madárra!
Távol álljon tőlem, hogy Lilla orrán élcelődjek, de hát tényleg olyan, mint egy madárcsőr - ennek dacára a tekintete ÉRTELMET sugároz, ráadásul az a dala is ideilleszkedik, amelyben Júlia nem akar a földön járni, felszállt inkább a felhők fölé:
Utóirat: amúgy SEMMI sértőt nem látok abban, hogy a különleges csőrű madarakról Lilla is eszembe jutott, ráadásul nem neveztem se Madárfejű Lajcsikának, se nem vettem figyelembe eme blogbejegyzés írásakor, hogy a google keresőmezőjébe az OLLÓ... kifejezést bepötyögve az első ajánlatok között Ollókezű Edward jelenik meg!
Miközben eme blogbejegyzést írom, két ebem "asszisztál" mellettem, és FŐTT 1-1 sertéscombcsontot rágcsálnak - ugyanakkor érzékeltetik velem, hogy igen-nagy kedvük lenne ismét finomabb, TARTALMASABB marhacsontra, némi hússal, már-csak a "szopogatás" végett is!
/Gondoljunk A. Milne János király karácsonya című versének visszatérő refrénvégére:
E blogbejegyzés írása során Flóra és Faina türelmesen asszisztált mellettem...
