PÁRTOS ERZSI ≠ PÁSZTOR ERZSI!

 

Pártos Erzsi, "szerény" megítélésem szerint az egyik LEGKIVÁLÓBB hazai színművésznő, (születési nevén: Pollák Erzsébet) (Budapesten a Terézvárosban, 1907. április 2-án született – Budapest, 2000. április 18.) Aase-díjas magyar színésznő, érdemes művész. Talán SOKAKAT meglephet, hogy ÁLLAMI KITÜNTETÉSBEN alig részesült! Így most egy FIKCIÓS JÁTÉKBA kezdek, amivel ugyan nem "rehabilitálom", de ezzel TALÁN felhívom a figyelmet LENYŰGÖZŐ személyiségére!

A jelenet egy BÁRMIKORI magyar miniszterelnök dolgozószobája... - "Csakhogy sikerült!" - "Sajnálom, éppen Bruxelles-ben voltam!" - "Na persze, nekem azt jelentették, hogy KÉT HETET a Bahamákon volt!" - "Na igen, de Bruxelles volt az átszállási pont!" - "Hagyjuk, a lényeg, maradt egy "kiadó" Kossuth-díj! Kinek javasolja, hogy adjuk? A feleségem valami P. Erzsit javasolt!" - "P. Erzsi? Egy jöhet szóba emlékem szerint: Pásztor Erzsi!"

Pásztor Erzsi 

- "Pásztor? De az már kapott!" - "Na bumm, nem ez lenne az első precedens!" - "Mondjon EGYET!" - "Ööö... speciel nem színművész, de KÉT KOSSUTH-DÍJAT kapott: Soó Rezső!" - "Ez azért elég BIZARR javaslat!" - "Akkor kérdezzük meg Pirikét, ő titkárnőként MINDENRŐL tud!" - "Pirike, drága, fáradjon be, ki maga szerint az a P. Erzsi, aki a Pásztor mellett hazai színpadokon játszott?" - "Ó, hát az a BÁJOS Pártos Erzsi!" - "Pirike, írja, diktálok: A Magyar Köztársaság Elnöke – a miniszterelnök előterjesztésére – KOSSUTH-DÍJAT adományozott Pártos Erzsi Aase-díjas színművésznek, kiváló művésznek, közel hat évtizedes, sokoldalú, országhatárainkon túl is méltán nagyra becsült művészi munkásságáért, szókimondó és pózmentes alakításaiért; …" /// Az utóbbi "idézet" pedig Trunkó Barnabás SASTAPS című könyvéből lett átemelve... Kedves Barna, ugye nem haragszol, de emlékezhetsz, ezen a könyvön SOKAT dolgoztunk együtt, és nyilván Te is nagyra-tartod Pártos Erzsit! /// 

"Emlékeztetőként": Színházi szerepei

    Móricz Zsigmond: Sári bíró....Manci
    Hemingway: Ötödik hadoszlop....Petra
    Déry Tibor: Tükör....Karolin
    Gribojedov: Az ész bajjal jár....Hrjumin grófné
    Madách Imre: Az ember tragédiája....Heléna; Cigányasszony
    Shaw: Szerelmi házasság....Szobalány
    Caldwell: Dohányföldek....Nagyanya
    Csehov: Cseresznyéskert....Sarlotta Ivanovna
    Osztrovszkij: Erdő....Uilta
    Tolsztoj: Anna Karenina....Szerjoska nevelőnője
    Szabó Pál: Nyári zápor....Kati néni
    Davidoglu: Bányászok....Ilona
    Shakespeare: Macbeth....1. boszorkány; Harmadik boszorkány
    Trenyov: Ljubov Jarovája....Marja
    Háy Gyula: Az élet hídja....Veronka
    Fu-Ko: Harcban nőtt fel....Cang néni
    Urbán Ernő: Tűzkeresztség....Hatóné Kozma Anna
    Csehov: Ványa bácsi....Marina
    Gorkij: Szomov és a többiek....Fjokla
    Molière: A nők iskolája....Georgette
    Vincze Ottó: Boci-boci tarka....Lakzis Erzsa
    Osztrovszkij: Vihar....Feklusa
    Huszka Jenő: Szabadság, szerelem....Özv. Lávayné
    García Lorca: Bernarda háza....Poncia
    Gogol: A revizor....A Polgármester felesége
    Kohout: Ilyen nagy szerelem....Anya
    Arbuzov: Tánya....Nénike
    Shaw: Barbara őrnagy....Rummy Mitchens
    Csiky Gergely: Mákvirágok....Borcsa
    Tóth Miklós: Valaki hazudik....Terus néni
    Eduardo De Filippo: Filuména házassága....Rosalia

         Pártos Erzsi domborműves emléktáblája

KOVITOX....🙂

                                                          © ...azt hiszem, Buzás Balázs .🙂

"Bizony, ma már, hogy izmaim lazúlnak,
úgy érzem én, barátom, hogy a porban,
hol lelkek és göröngyök közt botoltam,
mégis csak egy nagy, ismeretlen úrnak
vendége voltam."

(Kosztolányi Dezső, Nyugat, 1933)

Nomen est omen

Tegnap a Kígyó Patikában (Budapest, Kossuth Lajos utca 2/A.) Kovitox izomlazító hatású (igen-változatos kígyóméreg-összetételű) kenőcsöt vásároltam. 

Ennek hatóanyagai: 1 g krém hatóanyag tartalma: 0,04 ME (~0,001 mg) indiai kobrakígyóméreg-(Naja naja-toxin), 0,02 ME (0,001 mg) csörgőkígyóméreg- (Crotalus viridis-toxin), 0,01 ME (~0,001 mg) viperaméreg- (Vipera russelli-toxin) kivonat.

Amíg a gyógyszertáros hölgy keresgélte a polcrengetegben a kért szert, kissé "elmerengtem" múltbéli adekvát emlékeimben. 

"Hova is tettük? Hm, ez nem AZ, ez itt még csak valami gumi-micsoda!..."

A gumi-micsoda "főszereplésével" megírt Trunkó-kabarészámról szembe-jutott például Szilágyi György klasszikus, 1988-as bohózata, szintén Csala Zsuzsa egyik főszereplésével, a "Hófehérke és a hét elgyötört törpe", benne a mára már klasszikussá vált "reklám-bökverssel": 

"Vipera! Vipera rúzsa, vipera púder, vipera kölni, pirere álom, vipera leszek én is, ha magamat velük, ki pra-pre, kipra, én ezt nem tudom kimondani…"

Emlékeztetőül felvételen:

https://www.youtube.com/watch?v=pPytpZXkeFg&t=386s

Emlékfoszlányként felmerült bennem, hogy a Moszkvai Állatkertben személyesen is találkoztam Russell-viperával, amelyről a wikipédia igen alapos ismereteket nyújt, itt:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Russell-vipera

E kígyó-taxon Patrick Russell (1726–1805) skót sebészről és herpetológusról kapta a tudományos nevét, aki először írta le India számos kígyófaját.

Moszkvában egyszer kézbe is vettem! Majdnem "kipraperált"! .🙂

Komolyan: HOGY LEHETETT ITT KIIGAZODNI?.🙂

Riadó a Pitypang Szállóban

Hommage à Trunkó...

https://www.youtube.com/watch?v=mibOYfMOAbI

Családi "berkekben" napok óta tanakodunk, ki lehetett a szerzője, továbbá kik voltak a főbb-szereplői annak a vidám filmfelvételnek, amely azt mutatja be, midőn egy FÉLKÉSZ/!/ szállodát adnak éppen át... Roppant emlékezetes, egy kabaréjelenettel felérő mű ez, ennek ellenére – ideiglenesen – nem találtunk az említett kérdésekre választ... Bizonyosan mindenki ismeri azt a bizonyos komfortérzést-rontó-érzést, amikor egy tudottnak vélő bármiről nem jut eszünkbe a pontos eredete, s így szinte aludni sem vagyunk képesek e gyötrő hangulattól. Így voltam ma jómagam is, így hajnalban "kirúgott" az ágy, és hajnalban a youtube és Trunkó Barnabás: Hotel Vörös Csillag című, 1989-ben készült kabaréjelenete segített hozzá, lévén az eme felvétel mellett megjelenő ajánlatok között az 5. helyen a "Riadó a Pitypang Szállóban" tűnt fel, s egyik főszereplője maga Alfonzó (Markos József) volt!... 

Azonmód arra gondoltam, ebbéli hatalmas-örömömet tüstént megosztom mobiltelefonon egyúttal Barnával is – azonban ebben a korai-időpontban – talán mégsem örült volna a jó-hírnek...🙂

https://www.youtube.com/watch?v=2wHNsK6OeiI

Sajnos a szerzője itt fel-nem-tüntetett maradt, ugyanakkor némi "nyomozással" a világhálón sikerült rálelnem adekvát információkra, amelyekből ezennel tallózok:

"A vidám mű szerzője tehát Molnár György, aki egy riportban elmondta, hogy eredetileg filmrendező akart lenni, ez hamar egyértelművé vált a számára, midőn megnézte Fellini Országúton című alkotását, és tudta, a mozgóképpel akar foglalkozni. A rádiónál kezdett segédmunkásként dolgozni, mert azt gondolta, innen csak „egy ugrás” a tévé, a mozi világa. És bár ez az ugrás – ahogy Molnár György mondja – másfél évig tartott, végül is eljutott a kitűzött célig. A Riadó a Pitypang szállóban című tévéfilmet forgatókönyvíróként jegyzi, akkor még nem próbálta ki magát rendezőként."

https://www.klubradio.hu/adasok/szerettem-volna-szomoru-filmrendezo-lenni-108536

"Szrogh György Ybl Mikós-díjas építész saját megfogalmazása szerint egy 64 méter magas felkiáltójelet tervezett a bérházak és villák közé, amit "félig bevert szegnek" vagy dobozos üdítőnek is csúfoltak már. A szocialista presztízsberuházásként épült, 1967 szilveszterén átadott, hivatalosan Budapest Szállodának keresztelt épületben világsztárok laktak, legendás bárjában lehetett először kólát inni, és itt volt a fővárosban elsőként svédasztalos reggeli. Kelet és nyugat találkozott itt egykor."

Visszatérve a "Pitypang Hotel"-témához, annak forgatókönyvét a Hotel Budapest átadása körüli abszurd kalandok ihlették. Ugyanis: "az ünnepélyes szilveszteri megnyitó előtt két nappal Kádár János nem hivatalos látogatást tett a hotelben. A pártvezetőt az előre kijelölt és kicsinosított útvonalon vezették végig, aki miután elégedetten körülnézett, ivott egy kávét, és elszívott egy cigarettát. A megrendült személyzet igyekezett minden lemaradást leplezni, így Kádárnak nem tűntek fel a hiányosságok, ahogy az Alfonzó-jelenet politikusának sem. Márpedig hiányosságok biztosan lehettek, ha december 30-án éjjel több mint négyszázan dolgoztak a másnapi nyitásra készülve. Ami így sem ment zökkenő-mentsen: a reggel még javában tapétázó(!) munkások dolgozói szobája kigyulladt, mire a személyzet azt füllentette, gyakorlatoznak a tűzoltók. Az egyik bejárat fölötti szobában leszakadt a mosdókagyló, és víz ömlött a hallba. A felvonók sem készültek el teljesen, a liftszerelők a kabin tetején állva, bemondásra kapcsolták az emeleteket. De hát melyik szállodában nincs szükség találékonyságra és gyors megoldóképességre? Az elkészült hotel státuszszimbólummá vált, magyarok milliói ismerhették meg a képét a belföldi borítékokon használt egyforintos bélyegről. Idényszállónak indult Florida néven, azonban az elnevezést a szocialista erkölcs nem hagyhatta, így menet közben Budapestre és téli-nyári üzeműre váltott, bár hivatalos nevén kevesen ismerik. Körszállóként viszont szinte mindenki."

Mindahányszor, de legalábbis gyakorta, midőn liftekben utazom, eszembe-jut ez a szálloda-átadós jelenet, valamint a Ludas Matyi (1945–1992; nem-mellékesen 1990. március 14-től Új Ludas címen is megjelent, ekkortájt Árkus József volt a lap főszerkesztője) humormagazin azon karikatúrája, amelyen egy jól-láthatóan négyemeletes házból éppen kirepülő lift látható két utasával, a felirat pedig hozzá: "Nem megmondtam, hogy nincsen ebben a házban 5. emelet?!"  Az adekvát/eredeti illusztrációt – egyelőre – sajnos nem leltem meg a világhálón, így – szintén átmenetileg – be kell érnem/érnünk egy majdnem-hasonló-másikkal...🙂

HETEK óta a páternoszteren gondolkodom. A Kossuth Lajos téren egykoron az akkori MÉM székházában GYAKRAN jártam. GYERMEKKÉNT szinte RETTENETTEL töltött el a GONDOLAT, mi lesz, ha FELÉREK a felső szintre! p. s. még ma sem egészen értem...