2021. március 21., vasárnap

KERESZTAPA - és mások...

https://www.youtube.com/watch?v=HWqKPWO5T4o


Keresztapám, Czinkóczky Miklós a legmeghatározóbb személy volt gyermekkoromban, akitől rendszeresen kaptam gipszjátékokat, gyakorlatilag egy kisebbfajta gipsz-állatkertem alakult ki az évek során!



Annak idején a Sas-helyen, a Breznó lépcső melletti házunk kertjében ért a megdöbbentő hír! Keresztapám elhalálozott! Órákig zokogtam, hiszen a családtagjaim mellett ő volt számomra a LEGFONTOSABB ember! Igaz ugyan, hogy testvére, Béla bácsi, "vigasztalásképpen" jelezte, hogy saját keresztfiának tekint innentől, én azonban ezt diszkréten hárítottam, és magamban azt gondoltam, hogy számomra őt SENKI sem pótolhatja!
Azt gondoltam, hogy felnőttként állatkert-igazgató leszek... 
Közös játékunk volt, hogy rendszeresen barkochbáztunk, amely során EGYETLEN kitételem volt: "Minden lehet, de állat legyen!"!   
Időközben rájöttem, hogy egy állatkert-igazgatónak nem az állatokhoz, sokkal inkább az EMBEREKHEZ kell értenie, valamint a marketinghez, a pénzügyekhez, s nem utolsósorban ahhoz, hogy a politikai döntéshozókat megnyerje, támogassák ÉRDEMI összegekkel az intézményét!
A barkochbázásnak később, amikor a moszkvai Lomonoszov Tudományegyetemre felvételiztem, különös adaptációját alkalmaztam, jelesül: a Magyar Nagykövetség KÉPTELEN VOLT hazai vizsgáztatót "importálni", azaz hívni Magyarországról, így annak az egyetemnek a Biológia Karának külföldiekért felelős dékánhelyettesét, Szergej Alekszandrovics Csepurnovot hívták, aki később majdhogynem úgy viszonyult hozzám, mintha a keresztapám lenne. 
Az ominózus felvételi vizsga írásbeli tételeként a gombák életmódjának ismertetését kaptam. Egy lapra felírtam mindazt, amit erről a témáról addig "felhalmoztam" a memóriámban, majd jött ez-alapján a szóbeli vizsga: a dékánhelyettes úr tulajdonképpen elégedett volt azzal, amit írtam, de hogy "biztosra menjen", feltett egy elsőre/!/ sokkoló kérdést:
- Jó az, amiket írt, de legyen szíves megmondani, hogyan mondják SZAKSZÓVAL, amikor egy élőlény, például egy gomba, valamely másik élőlénnyel kölcsönösen előnyös társkapcsolatban él?
Ezzel "megfogott", rögtönözöm kellett, és, emlékezve Arkagyij Rajkin örökbecsű bohózatára, tel-jesen-el-szem-tele-ned-tem:



- Ööö, legyen szíves mondjon 5 szót, amelyek között ez található, és én majd kiválasztom a megfelelőt!
- Rendben: Трактор, автомобиль, трамвай, Кремль, симбиоз...
- Az UTÓBBI, ebben bizonyos vagyok!
Mondanom sem kell, hogy az ötből négy triviális kifejezés volt, vagyis ő tudatosan azt szerette volna, hogy bekerüljek az egyeteme hallgatói közé! Eme válaszomat a vizsgáztató-bizottság tagjai nagy röhögéssel "honorálták"!


Bízom abban, hogy-ha láthatta volna a drága Dékánhelyettes úr az Élővilág Enciklopédia 2. kötetét, amelynek "A Kárpát-medence gombái és növényei" a címe, büszke lenne rám...



Ebben a kötetben már TÖKÉLETESEBB választ adtam a szimbiózis mibenlétére, lévén itt már főszerkesztőként a zuzmókat is bemutathattuk, mégpedig Dr. Lőkös László és Dr. Farkas Edit, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársainak társszerzőségével!