Ezt a dalt Lázár Mária és Rajnay Gábor éneklik a HÁROM SÁRKÁNY című filmben:
Széles e világon nincs aki szeret,
Nincs akinek írjak néha levelet.
Nincs akire várjon szomjasan a szám,
Nincsen aki gondol rám! Nincs párom.
Széles e világon mért van szerelem?
Mért nincs aki kérdje: fáj-e a szívem?
Mért nincs aki látna sírni igazán,
Csak a fehér párnám.
/// Amikor Faina szendereg, gyakran mellette ezt DÚDOLOM magamban... ///
- Kedves Asszonyok! POLGÁRTÁRSNŐK! / :) /, Uraim, párttársaim, a miniszter urakkal a Naphegyen tervezzük, hogy hazánk nem csak TELJESSÉGGEL indokoltan csatlakozik egy KORMÁNYHATÁROZATTAL a Greenpeace VÉDJÜK MEG AZ ÓCEÁNOKAT-kezdeményezéséhez, és UTASÍTSA a A Földrajzinév-bizottságot (FNB) a földrajzi nevek megállapításával összefüggő feladatok ellátására, jelen esetben a Balaton, mint magyar tenger HOZZÁCSATOLÁSÁT a világóceánhoz! :) Hiszen az agrárminiszter mellett működik. Hatáskörét előbb a 71/1989. (VII. 4.) MT-rendelet, majd a 303/2007. (XI. 4.) Kormányrendelet állapította meg. Feladata a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapítása, valamint a külföldi földrajzi nevek (például országnevek) hivatalos magyar megfelelőjének megállapítása, használatuk és nyilvántartásuk szabályozása. A rendeletek tételesen felsorolják, hogy mi számít a rendeletek szempontjából „hivatalos” földrajzi névnek. Az 1989-es rendelet 2. §-a még így fogalmaz: „A hivatalos kiadványokban, hatósági eljárásban az e rendelet alapján megállapított hivatalos földrajzi nevet kell használni”, a 2007-es rendeletben azonban már ez áll: „A rendelet hatálya kiterjed egyes hivatalos földrajzi nevek megállapítására, véleményezésére és a földrajzi nevek nyilvántartására.” Az FNB által megállapított nevek tehát hivatalos nevek.
Nos: az MTA Helyesírási Tanácsadó portálja is MEGZAKKANT! Szerinte a VICCESKEDÉSSEL nem helyes, helyette ezeket ajánlja:
Döntést kell hoznod a Facebook további használatával kapcsolatban.
A világhálón - mondhatjuk - HEMZSEGNEK a különféle kutyafajták KONVENCIONÁLIS leírásai - amelyek ZÖMMEL egy "kaptafára" készülnek! :)
Ezennel pedig egy MERŐBEN ÚJSZERŰ jellemzését teszem közzé a bajor véreb és a berni kopó fajtáknak /// egy röpke ötlettől vezérelve azokat dichotomikus határozókulcsokba szerkesztve! :) ///
1 / 2 / - Túl azon, hogy elfogyasztotta NAPI étekadagját, iparkodik BEHABZSOLNI mindent, majd még a MŰANYAG pitliket is megpróbálja MEGENNI, és azzal hiába is próbálkozik, ha megérez /// KIVÁLÓ az illatérzékelése! /// egy már KIÜRÍTETT májkrémes ALUMÍNIUM-dobozt, még azt is MEGRÁGCSÁLNÁ - azonban VASDOBOZOKKAL szerencsére nem kísérletezik . . . ..................... Flóra - bajor véreb
2 / 1 / A számára biztosított étkeket először ALAPOSAN megszemlélve, /// farkasok között fél perc alatt éhen-halna /// MINDIG türelemmel vár, majd EGYENKÉNT, szinte CSIPEGETVE eszi meg a táplálékot, pedig nem is ismeri Moldova György "NICHT UGRIBUGRI"-idézetét, majd komótosan folytatja ................................Faina - berni kopó
Moldova György: "A pénz szaga" - részlet:
"A kamionos felszedett egy nőt, akitől nemcsak csókokat kapott, hanem egy bizonyosfajta bogarat is, mely egyáltalán nem magas, hanem inkább lapos egy kicsit. A kamionos bemegy a patikába gyógyszerért, a patikus nem érti pontosan, hogy miről van szó, ezért bolhaport ajánl, de a kamionos csak rázza a fejét. – Nicht ugribugri, hanem langsam spazieren!"
Biológus, az RSFSR tiszteletbeli tudósa , professzor.
)
Bejárta a Szovjetunió szinte teljes területét, meglátogatta szinte az összes hazai természetvédelmi területet és több mint 25 országot Európában, Ázsiában, Afrikában és Észak-Amerikában. Életútjának jelentős részét a „mongol korszak” foglalta el (közel 20 ezer km-t utazott ezen az országon), melynek során megszervezte az ország első egyetemét (ezen az egyetemen vezette az állattani tanszéket, amit létre). A mongol kormány a Sarkcsillag Renddel méltatta szolgálatait .
Több ezer hallgatót képezett ki, több mint 30 kandidátus és tudománydoktor disszertációját irányította.
Az Összoroszországi Természettudományi Kutatóintézetben dolgozott , és 25 évig vezette a Moszkvai Állatorvosi Akadémia Állattani és Természetvédelmi Tanszékét. K. I. Szkrjabin.
Az RSFSR tiszteletbeli tudósa, a Sarkcsillag Renddel kitüntetett (Mongólia) és
A Nemzetközi Vadvédelmi Alap aranyérme - „A Szovjetunió és Mongólia állatvilágának kiemelkedő tudományos kutatásáért, a száraz zónák tanulmányozásában nyújtott hozzájárulásáért, valamint a tudományos módszerek gyakorlati alkalmazásában nyújtott vezető szerepéért természetvédelem” (1972). Az Aranyláda Rend parancsnoka – „a ritka vadon élő állatok kihalástól való megmentése terén elért kiemelkedő eredményekért és a természetvédelmi nemzetközi szervezetekkel folytatott aktív együttműködésért” (1979).
I. Goethe-díjjal jutalmazták - „az élővilág védelmében és a védett területek tudományos alapjainak kialakításában tudományos ökológusként végzett kiemelkedő érdemei elismeréseként” (1976).
1915- ben született Moszkvában . 11 éves korától aktív résztvevője volt a KYUBZ-nak , a Moszkvai Állatkert fiatal biológusainak körének P. A. Manteuffel vezetésével , és az Állattani Múzeumban dolgozott G. P. Dementyev professzor irányításával .
1935-1939 között a Moszkvai Állami Egyetem Biológiai Karán tanult .
1941-ben önként jelentkezett a frontra, de egy évvel később mint értékes tudóst leszerelték.
1942 júliusában megvédte Ph.D. disszertációját, augusztusban pedig a Mongol Népköztársaságba küldték, hogy megszervezze az első mongol egyetemet.
A háború után a Pedagógiai Intézetben dolgozott. V. P. Potemkin , akkor volt
A Moszkvai Állami Egyetem Állattani Múzeumának tudományos igazgatóhelyettese.
1960-ban (a Potyomkin Intézet bezárása után) Bannyikov a Moszkvai Állatorvosi Akadémia Állattani Tanszékének vezetője lett .
1961-ben az IUCN Ritka Fajok Bizottságának tagjává választották , 1963-tól pedig a vadlovakkal foglalkozó munkacsoportot vezette. Andrej Grigorjevics az IUCN Vörös Könyvének egyik szerzője, kezdeményezésével és közvetlen részvételével létrejött a Szovjetunió Vörös Könyvének mindkét kiadása . Az IUCN IX. közgyűlésén 1966- ban Luzernben aktívan részt vett az akklimatizált fajok természetes komplexumokra gyakorolt hatásával kapcsolatos tudományos problémák megvitatásában. 1969- ben a Moszkvában megrendezett IX. Játékmenedzser-kongresszus szervezője volt.
1972-ben Andrej Grigorjevics Bannyikovot, az első szovjet tudóst az IUCN alelnökévé választották, ezt a pozíciót 6 évig töltötte be.
1982- ben az IUCN XV. közgyűlése tiszteletbeli tag címet adományozott neki "a természet és a természeti erőforrások megóvásához, valamint az IUCN tevékenységéhez való kiemelkedő hozzájárulása elismeréseként".
