A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szergej Alekszandrovics Csepurnov. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szergej Alekszandrovics Csepurnov. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. március 21., vasárnap

KERESZTAPA - és mások...

https://www.youtube.com/watch?v=HWqKPWO5T4o


Keresztapám, Czinkóczky Miklós a legmeghatározóbb személy volt gyermekkoromban, akitől rendszeresen kaptam gipszjátékokat, gyakorlatilag egy kisebbfajta gipsz-állatkertem alakult ki az évek során!



Annak idején a Sas-helyen, a Breznó lépcső melletti házunk kertjében ért a megdöbbentő hír! Keresztapám elhalálozott! Órákig zokogtam, hiszen a családtagjaim mellett ő volt számomra a LEGFONTOSABB ember! Igaz ugyan, hogy testvére, Béla bácsi, "vigasztalásképpen" jelezte, hogy saját keresztfiának tekint innentől, én azonban ezt diszkréten hárítottam, és magamban azt gondoltam, hogy számomra őt SENKI sem pótolhatja!
Azt gondoltam, hogy felnőttként állatkert-igazgató leszek... 
Közös játékunk volt, hogy rendszeresen barkochbáztunk, amely során EGYETLEN kitételem volt: "Minden lehet, de állat legyen!"!   
Időközben rájöttem, hogy egy állatkert-igazgatónak nem az állatokhoz, sokkal inkább az EMBEREKHEZ kell értenie, valamint a marketinghez, a pénzügyekhez, s nem utolsósorban ahhoz, hogy a politikai döntéshozókat megnyerje, támogassák ÉRDEMI összegekkel az intézményét!
A barkochbázásnak később, amikor a moszkvai Lomonoszov Tudományegyetemre felvételiztem, különös adaptációját alkalmaztam, jelesül: a Magyar Nagykövetség KÉPTELEN VOLT hazai vizsgáztatót "importálni", azaz hívni Magyarországról, így annak az egyetemnek a Biológia Karának külföldiekért felelős dékánhelyettesét, Szergej Alekszandrovics Csepurnovot hívták, aki később majdhogynem úgy viszonyult hozzám, mintha a keresztapám lenne. 
Az ominózus felvételi vizsga írásbeli tételeként a gombák életmódjának ismertetését kaptam. Egy lapra felírtam mindazt, amit erről a témáról addig "felhalmoztam" a memóriámban, majd jött ez-alapján a szóbeli vizsga: a dékánhelyettes úr tulajdonképpen elégedett volt azzal, amit írtam, de hogy "biztosra menjen", feltett egy elsőre/!/ sokkoló kérdést:
- Jó az, amiket írt, de legyen szíves megmondani, hogyan mondják SZAKSZÓVAL, amikor egy élőlény, például egy gomba, valamely másik élőlénnyel kölcsönösen előnyös társkapcsolatban él?
Ezzel "megfogott", rögtönözöm kellett, és, emlékezve Arkagyij Rajkin örökbecsű bohózatára, tel-jesen-el-szem-tele-ned-tem:



- Ööö, legyen szíves mondjon 5 szót, amelyek között ez található, és én majd kiválasztom a megfelelőt!
- Rendben: Трактор, автомобиль, трамвай, Кремль, симбиоз...
- Az UTÓBBI, ebben bizonyos vagyok!
Mondanom sem kell, hogy az ötből négy triviális kifejezés volt, vagyis ő tudatosan azt szerette volna, hogy bekerüljek az egyeteme hallgatói közé! Eme válaszomat a vizsgáztató-bizottság tagjai nagy röhögéssel "honorálták"!


Bízom abban, hogy-ha láthatta volna a drága Dékánhelyettes úr az Élővilág Enciklopédia 2. kötetét, amelynek "A Kárpát-medence gombái és növényei" a címe, büszke lenne rám...



Ebben a kötetben már TÖKÉLETESEBB választ adtam a szimbiózis mibenlétére, lévén itt már főszerkesztőként a zuzmókat is bemutathattuk, mégpedig Dr. Lőkös László és Dr. Farkas Edit, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársainak társszerzőségével!

2019. október 23., szerda

Csepurnov: szimbiózis és a havannai bolondok háza

1982-ben elérkezett az egyetemi felvételi ideje, és a Moszkvai Állatkert Ifjú Biológusai Szakkörének vezetője, Jevgenyij Vasziljevics Jevsztafiev javaslatára a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetemet választottam kitűzött célnak.



 Szergej Alekszandrovics Csepurnov

A felvételi a Magyar Nagykövetségen történt, ahova Magyarországról épp nem tudtak "kirendelni" hazai felvételiztetőt, így épp ama jeles oktatási intézmény - külföldiekért felelős - dékánhelyettesét hívták segítségül, ahova én készültem... Szergej Alekszandrovics Csepurnov még a tervbe vett vizsga előtti hónapban elbeszélgetett/ismerkedett velem, és nagyon "imponált" neki, hogy mily lelkesen készülődök tudományos expedíciókra.
Az írásbeli tételt - úgy vélem - tökéletesen kidolgoztam, majd a szóbelin, újfent orosz nyelven kellett megfeleljek a Professzor úr kérdéseire. Az írásbelin a tételem "A gombák jellemzése" volt, s ehhez kapcsolódott a kérdés is:
- Mondja meg: hogyan nevezzük tudományos kifejezéssel, amikor két élőlény egymásra kölcsönösen előnyösen él együtt?
Itt gondolkodóba "estem"... Sehogyan sem jutott eszembe az a szó, ellenben egy különös módját rögtönöztem a vizsgázásnak: vettem a bátorságot, és felvetettem a dékánhelyettes úrnak, hogy mondjon ő öt szót, és közülük én majd kiválasztom a megfelelőt. Ő mosollyal "nyugtázta" javaslatomat, és ezeket az opciókat sorolta fel: метро, лампа, трактор, автобус, симбиоз... (ha a blogolvasók közül netán némelyek nem értik e szavakat, csak annyit jelzek, hogy a drága professzor triviális kifejezések végére illesztette az ominózus szót - amelyre boldogan mondtam, hogy: - Igen ez az!
"Válaszomat" a vizsgabizottság kitörő röhögéssel fogadta. Kilépve a követségi helyiségből, az ajtó előtt hallgatózó, a vizsgára rettegve váró csoporttársak értetlenül kérdezték:
- Mi volt az a hangzavar odabenn?
- Hogyhogy mi? Hát vizsgáztam!
Később megtudtam, hogy jelest kaptam...
(További emlékezetes vizsgázásaimról majd később írok e blogomban, egyelőre csak annyit: az adott vizsgák előtti napokba a legcsekélyebb mértékben sem érdekelt soha, hogy hamarosan menthetetlenül megmérettetésre kerül sor, így az utolsó nap, amikor éjfélt "kongatott az óra, nekiduráltam magam, és pár óra alatt "ledaráltam" a tananyagot... Ennek a felkészülési módnak az eredményeiről az imént "beharangozott" későbbi bejegyzése(i)mben írok majd...)
Később a tanár/diák-viszonyból barátsággá vált kapcsolatunk során kiderült, hogy ő egy nemzetközi hírű neurológus, és elmesélte egy különös élményét, amikor egy havannai agykutató konferencián a vendégeket elkalauzolták a helyi idegszanatóriumba. Ott pedig a tiszteletükre az egyik ápolt (stílszerűen, s talán nem meglepően) Gogol: Egy őrült naplója című monodrámáját adta elő...
Vélelmezem, hogy az akkori viszonyok között az ottani pszichiátriai intézménybe is politikai alapon kerültek be "ápoltak", éppúgy, mint Newton, Einstein és Möbius Dürrenmatt: Fizikusok című drámájában... Ajánlom mindenkinek ezt a drámát, alapmű, s a világhálón is hozzáférhető itt (
mek.oszk.hu/00300/00376/00376.htm ) elolvasható (ha netán a link nem működik, érdemes a google segítségéhez fordulni, illetve a Magyar Elektronikus.Könyvtárban keresni.


Emlékezete a világhálón: 

Minthogy a blogba történő bemásoláskor a webcímek olykor bizonytalanná válhatnak, a biztonság kedvéért ide írom eredeti írásmóddal is, hogy mely nevet érdemes keresnie annak, aki kíváncsi a Professzor úr méltatásaira: Чепурнов Сергей Александрович