Csepurnov: szimbiózis és a havannai bolondok háza

1982-ben elérkezett az egyetemi felvételi ideje, és a Moszkvai Állatkert Ifjú Biológusai Szakkörének vezetője, Jevgenyij Vasziljevics Jevsztafiev javaslatára a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetemet választottam kitűzött célnak.

 Szergej Alekszandrovics Csepurnov

A felvételi a Magyar Nagykövetségen történt, ahova Magyarországról épp nem tudtak "kirendelni" hazai felvételiztetőt, így épp ama jeles oktatási intézmény - külföldiekért felelős - dékánhelyettesét hívták segítségül, ahova én készültem... Szergej Alekszandrovics Csepurnov még a tervbe vett vizsga előtti hónapban elbeszélgetett/ismerkedett velem, és nagyon "imponált" neki, hogy mily lelkesen készülődök tudományos expedíciókra.
Az írásbeli tételt - úgy vélem - tökéletesen kidolgoztam, majd a szóbelin, újfent orosz nyelven kellett megfeleljek a Professzor úr kérdéseire. Az írásbelin a tételem "A gombák jellemzése" volt, s ehhez kapcsolódott a kérdés is:
- Mondja meg: hogyan nevezzük tudományos kifejezéssel, amikor két élőlény egymásra kölcsönösen előnyösen él együtt?
Itt gondolkodóba "estem"... Sehogyan sem jutott eszembe az a szó, ellenben egy különös módját rögtönöztem a vizsgázásnak: vettem a bátorságot, és felvetettem a dékánhelyettes úrnak, hogy mondjon ő öt szót, és közülük én majd kiválasztom a megfelelőt. Ő mosollyal "nyugtázta" javaslatomat, és ezeket az opciókat sorolta fel: метро, лампа, трактор, автобус, симбиоз... (ha a blogolvasók közül netán némelyek nem értik e szavakat, csak annyit jelzek, hogy a drága professzor triviális kifejezések végére illesztette az ominózus szót - amelyre boldogan mondtam, hogy: - Igen ez az!
"Válaszomat" a vizsgabizottság kitörő röhögéssel fogadta. Kilépve a követségi helyiségből, az ajtó előtt hallgatózó, a vizsgára rettegve váró csoporttársak értetlenül kérdezték:
- Mi volt az a hangzavar odabenn?
- Hogyhogy mi? Hát vizsgáztam!
Később megtudtam, hogy jelest kaptam...
(További emlékezetes vizsgázásaimról majd később írok e blogomban, egyelőre csak annyit: az adott vizsgák előtti napokba a legcsekélyebb mértékben sem érdekelt soha, hogy hamarosan menthetetlenül megmérettetésre kerül sor, így az utolsó nap, amikor éjfélt "kongatott az óra, nekiduráltam magam, és pár óra alatt "ledaráltam" a tananyagot... Ennek a felkészülési módnak az eredményeiről az imént "beharangozott" későbbi bejegyzése(i)mben írok majd...)
Később a tanár/diák-viszonyból barátsággá vált kapcsolatunk során kiderült, hogy ő egy nemzetközi hírű neurológus, és elmesélte egy különös élményét, amikor egy havannai agykutató konferencián a vendégeket elkalauzolták a helyi idegszanatóriumba. Ott pedig a tiszteletükre az egyik ápolt (stílszerűen, s talán nem meglepően) Gogol: Egy őrült naplója című monodrámáját adta elő...
Vélelmezem, hogy az akkori viszonyok között az ottani pszichiátriai intézménybe is politikai alapon kerültek be "ápoltak", éppúgy, mint Newton, Einstein és Möbius Dürrenmatt: Fizikusok című drámájában... Ajánlom mindenkinek ezt a drámát, alapmű, s a világhálón is hozzáférhető itt (
mek.oszk.hu/00300/00376/00376.htm ) elolvasható (ha netán a link nem működik, érdemes a google segítségéhez fordulni, illetve a Magyar Elektronikus.Könyvtárban keresni.

Emlékezete a világhálón: 

Minthogy a blogba történő bemásoláskor a webcímek olykor bizonytalanná válhatnak, a biztonság kedvéért ide írom eredeti írásmóddal is, hogy mely nevet érdemes keresnie annak, aki kíváncsi a Professzor úr méltatásaira: Чепурнов Сергей Александрович

nec.m-necropol.ru/chepurnov-sa.html

S "végezetül":
www.youtube.com/watch?v=Osw_hpZPBhw