Ideiglenes bejegyzés érdekesebb szövegeim elérhetőségeivel:

A külvilágra "nyitott" füsti fecske © Szabó Gábor

Ideiglenes bejegyzés érdekesebb szövegeim elérhetőségeivel, amelyekből akár egy könyv is megvalósítható lenne...

http://flora-es-fauna.blogspot.com/2021/02/egy-megbizhato-kiado-szamara.html

https://flora-es-fauna.blogspot.com/2014/09/a-minap-flora-hatan-egy-kullancsot.html

https://flora-es-fauna.blogspot.com/2019/06/guano.html

https://flora-es-fauna.blogspot.com/2015/03/szalonka-varosban.html

https://flora-es-fauna.blogspot.com/2015/10/tepozarak-kampok-szorok.html

https://flora-es-fauna.blogspot.com/2013/12/a-konyvesboltok-kinalataban-tucatszam.html

https://flora-es-fauna.blogspot.com/2014/02/beagle.html

https://flora-es-fauna.blogspot.com/search/label/kacsavad%C3%A1szat

https://flora-es-fauna.blogspot.com/2019/04/egy-sor-ozat-ar-2002-ben-epp-feluthoz.html

https://flora-es-fauna.blogspot.com/2019/04/patkanyok.html

https://flora-es-fauna.blogspot.com/2015/01/ludas-matyi-szellemi-tulajdon-es.html

https://flora-es-fauna.blogspot.com/2015/02/hobagoly-regi-baszmannaja-utcaban.html

https://flora-es-fauna.blogspot.com/2014/11/petenyi-pethenyi.html

https://flora-es-fauna.blogspot.com/2016/12/a-kutyak-taplalasarol.html

Lúdas Matyi - a szellemi tulajdon és a könyvkiadás

200 éve, 1815-ben egy Bécsben tanuló diák, bizonyos Kerekes Ferenc (későbbi debreceni professzor) könyvkiadásra szánta el magát, s megjelentette a Lúdas Matyi című művet. Derekas tett, mondhatnók, hiszen a könyv nem csupán pénzbevételi forrás, hanem az elme pallérozásának is nemes eszköze, a szépséghiba csupán az volt, hogy a könyvben nem tüntették fel az alkotó, Fazekas Mihály nevét, aki a kiadásról csak később értesült, s így csak a megjelenés után tiltakozhatott a kalózkiadás ellen... Hiába, a plágium a könyvkiadással egykorú intézmény, s némi bevétel reményében mindig akadnak, akik más tollával kívánnak ékeskedni. A Lajtán innen meg aztán még egyetemi karriert is befuthatnak... Sajátos momentuma a történetnek, hogy a Lúdas Matyi éppen a tulajdonjog sárba tiprása ellen felszólaló mű, de első "kiadóját" ez semennyire sem zavarta a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok (v.ö. szerzői jog) önhatalmú értelmezésében.

Fazekas Mihály (1766-1828)

Botanikai vonatkozása a történetnek, hogy a valódi szerző, Fazekas Mihály a magyar növénytan történetébe is beírta nevét, a Diószegi Sámulellel társszerzőségben készített és 1807-ben megjelentetett Magyar füvészkönyvvel.
A Magyar füvészkönyv alapvetésül szolgált a magyar növénytani nevezéktanhoz is, amire egy apró szerzői utalást a Lúdas Matyi sorai között is fellelni:

"...száz erdei réti
Dudvák vóltak ezek; nyúl-, farkas-, béka-tseresznyék;
Medve-, szamár-, disznó-, eb-, egér-, kutya-, matska-tövissek;
Hát meg az angyal- szent- 's ördög-gyökerek (mivel akkor
A' füvek neve tsak barom, ördög, 's szent vala; Füvész-
Könyv még nem lévén)."

Emlékezetes idézet - az 1815-ös kiadásból

Szerencsére Dr. Király Gergely kiváló botanikus szerkesztésében 2009-ben megjelent a mai idők legmodernebb hazai növényhatározója, az Új magyar füvészkönyv!