2015. június 12., péntek

Kutya meleg van!



Esteledik. Hűl a levegő: jelenleg már csak 30 fokot mutat a hőmérő. Hétvégén állítólag 36 fokos hőség várható. Szóval kutya meleg van! A kutyákat ilyenkor különösen megviseli az időjárás, hiszen verejtékmirigyek hiányában csak lihegéssel, a nyelvükön át történő párologtatással tudnak hőt leadni. Flórát is próbára teszi a rekkenő hőség, még sétálni is alig van kedve ebben a kánikulában.
S hogy ezt miért érdemes megemlíteni egy kutyás bejegyzésben? Hát mert a kánikula szó a latin "kutya" (=canis) kifejezésből ered. A szó tehát latin eredetű, a Nagy Kutya (Canis Maioris) csillagkép legfényesebb csillaga, a Szíriusz latin nevéből (Canicula, azaz „kiskutya”) származik, mivel a mediterrán tájakon egykoron a "kánikulai" nyár beköszönte a Szíriusz felkeltével esett egybe. Magyar szövegekben először a 16. században szerepeltették ezt a kifejezést. További jelentésváltozáson átesve az orosz nyelvben a szünidő megfelelőjévé vált (Каникулы). Minthogy oroszhonban is létezik téli iskolai szünidő, így náluk megjelenhetett a "téli kánikula" is! Ilyenkor Moszkvában -30 fokos fagyokat is átélhetnek a kánikulázó diákok.


...hiába: a hőség nagy úr: Flóra és Faina ennek hatására éppúgy fekszenek egymás mellett, mint Csehországban Martina Vachova / a facebook-on Martina Kolářová / https://www.facebook.com/miamaymia  / igen becsületes kutyatenyésztő házánál az ajtónál fekvő két bűbájosan pihenő két falkatársa Fainának - azaz szintén berni kopók! 



Mindezek kapcsán még egy aktuális kiegészítés, Csányi Vilmos akadémikus kapcsán...

1935. május 9-én született Budapesten. 1958-ban vegyészként végzett az ELTE-n, majd a Budapesti Orvostudományi Egyetem munkatársa lett. 1973-ban az ELTE-n kezdett dolgozni, a magatartásgenetikai laboratóriumban. Később az általa alapított etológiai tanszék vezetője lett, ezt a tisztséget egészen 2000-ig betöltötte.

1965-ben védte meg kandidátusi értekezését, témája a biológiai fehérjeszintézis szabályozása volt. 1970-ben kapta meg akadémiai doktori fokozatát molekuláris biológiai kutatásokért.

Az MTA tagja, a Magyar Etológiai Társaság tiszteletbeli elnöke. Szerkesztői, főszerkesztői munkái (Magyar Tudomány, Élet és Tudomány) mellett jelentős az ismeretterjesztői, szépirodalmi munkássága, szerzője többek között a Bukfenc és Jeromos vagy a Marci, a beszélő kutya c. könyveknek.

Fő kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Jelentősek a kutyákon lefolytatott etológiai vizsgálatai is. A Nagykutya csillagképben csillagot neveztek el róla 1999-ben.