TERMÉSZETKUTYATÁS A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN: szeptember 2022

2022. szeptember 30., péntek

LEGYEZŐSZÁRNYÚAK - korábbi munkáimból

Legyezőszárnyú-példányok a POTROHSZELVÉNYEK között

Ezt a részletet egy olyan levélben írtam, amelynek címzettje ma már nem is fontos, azonban ez a rész KÜLÖN blogbejegyzés alapját is adhatja.Büszkeségemet tulajdonképpen kissé "legyezgeti", hogy a 20 éves szerkesztői munkásságom során ILYEN KÖNYVEKET álmodtam meg, szerveztem és jelentettem meg! Íme: "Számomra elég érthetetlenül - korábban nem volt például kép egy darazsakkal igen szoros kapcsolatban élő taxonról, a legyezőszárnyúakról, ezt magam pótoltam, Móczár László két fotográfiájával (amelyeket 2001-ben Ő személyesen adott nekem át - így ennek köszönhetően a hazai rovarfotózás megteremtője is bekerülhetett a fotográfusok névsorába az éppen neki ajánlott műben - - - erre a szerző valahogy nem gondolt), a szerző az NKA-nak leadott kéziratában ezt a különleges rovarcsoportot egy lábjegyzet félmondatával(!) tudta le..."

Amúgy a 2001-2003. között, alkotó-sorozat-főszerkesztésemben megjelent, összesen 1664 oldalas, ÖTVENKÉT részes ÉLŐVILÁG magazin záró-lapszámában, amelyben - több társszerző mellett - közreműködött Nagy Barnabás és Móczár László professzor úr is, a LEGYEZŐSZÁRNYÚAK külön oldalon kerültek bemutatásra - itt erre a BIZONYÍTÉK, az említett oldal képe!

2022. szeptember 28., szerda

A bíboros kosbor NYELVE, azaz MÉZAJKA!

Igen, ezek a PAPILLÁK, amelyek a bíboros kosbor / egyik CSODASZÉP hazai orchideafaunk / összeforrt ALSÓ SZIRMAIN, tehát a MÉZAJKON láthatók, döbbenetesen emlékeztetnek az emlősállatok nyelvén található PAPILLÁKHOZ! Náluk a mechanikus szerepű szemölcsök jelentősége az, hogy ezek által tud a nyelv a különböző konzisztenciájú táplálékokhoz tapadni, azokat rágáskor a fogsorok között tartani, majd falattá formálni és nyeléshez a torok-szoros irányába terelni. Az orchideák mézajka szemölcsei pedig nyilván azt segítik, hogy a színpompás virágok a magukhoz csalogatott rovarokat a megporzás idején RÖGZÍTENI LEGYENEK KÉPESEK!

MAGYARORSZÁG ORCHIDEÁINAK ATLASZA © alkotó-sorozatszerkesztő: Ujhelyi Péter

2011. tavaszán, amikor az Irhás-árokban, a "titkos" lelőhelyemen már virágoztak a bíboros kosborok, felmerült bennem, hogy SOHA SENKI NEM FÉNYKÉPEZTE LE, de legalábbis NEM PUBLIKÁLT olyan képet senki, amelyen az orchideafajok mézajkain lévő papillák látszanának ERŐS NAGYÍTÁSBAN! Minthogy azzal tisztában voltam, ilyen technikával ismerőseim/barátaim között Rahmé Nikola rendelkezik, így elvezettem őt az adott helyhez, ahol elkészítette azt a felvételt is, amely a MAGYARORSZÁG ORCHIDEÁINAK ATLASZA könyvben is megjelent, illetve jelen blogbejegyzés nyitóképe! Büszke vagyok arra, hogy-ha orchidióta nem is vagyok, de egy ILYEN KÖTET MEGÁLMODÁSÁVAL/!/ is hozzátettem "valamit" az ÉLŐVILÁG ENCIKLOPÉDIA II. kötete mellett a BOTANIKÁHOZ!

Az OMINÓZUS kötet pdf-verzióban itt:

https://www.researchgate.net/publication/348356213_Molnar_V_A_ed_2011_Magyarorszag_orchideainak_atlasza_Atlas_der_Orchideen_Ungarns_-_Kossuth_Kiado_Budapest_Hungary_504_pp_ISBN_978-963-09-6694-8

2022. szeptember 27., kedd

Tömjén és fürj

Tömjén és fürj

Tavaszodik, egyre több virág bontogatja szirmait, a napsütés előcsalogatja a védett zugokban áttelelő rovarokat, békákat, gyíkokat, az erdők-mezők madárdaltól hangosak, a réteken hamarosan hallani a fürjkakasok pitypalattyolását. E madárhang különösen kedves a magyar ember fülének, még ha találkozni e rejtett életű madárral keveseknek is adatik meg. Jómagam a fürjjel először a tabáni plébániatemplom tömjén illatú sekrestyéjében „ismerkedtem meg”, amikor hittanórán a Biblia oldalait lapozgattuk. „Akkor felkele a nép [és] azon az egész napon, és egész éjjel, és az egész következõ napon gyûjtének magoknak fürjeket, a ki keveset gyûjtött is, gyûjtött tíz hómert, és kiteregeték azokat magoknak a tábor körül. A hús még foguk között vala, és meg sem emésztették vala, a mikor az Úrnak haragja felgerjede a népre és megveré az Úr a népet igen nagy csapással. És elnevezék azt a helyet Kibrot-Thaavának: mert ott temeték el a Mohó népet.„ Akkoriban még nem tudtam pontosan, hogyan néz ki ez a madár, de a vele kapcsolatos történet már akkor megragadott. Több évtizeddel később szomorú körülmények között láttam ismét nagy tömegben fürjet: a határokon orvvadászoktól elkobzott tetemeket kellett megvizsgálnunk, hogy azok illegálisan lőtt védett madarak-e. Mert sajnos az elmúlt évtizedekben akadtak olyan fegyvertartók, akik a törvényes oltalomra való tekintet nélkül mohón lőtték ezeket a madarakat, pacsirták tízezreivel együtt. Sosem értettem, mi viszi az embereket erre a tömegmészárlásra. Széchenyi Zsigmond és a vadgazdálkodásban jártas más szerzők írásai alapján tudom, hogy az igazi vadász igazi természetbarát. Néhány kiragadott idézet: „A vadászat: vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás.” – „A vadászat élménygazdagsága és szépsége nem az elejtett vadak mennyiségétől függ.” - „Igaz vadásszá a vadászó ember csak akkor válik, amikor a vadat el tudja engedni lövés nélkül, és amikor a vadászat körülményeire is kellő figyelmet tud fordítani.” – és végül egy további klasszikus idézet: „A vadászat a vadász számára egyrészt alkalom a szigorú önfegyelem gyakorlására, másrészt eszköz a többi élőlény megismeréséhez és megértéséhez. Megtanít gondolkodni, szabadságszeretetre, jóízlésre és tiszteletre nevel. Elvezet a természet és a hozzá tartozó jelenségek elmélyült megfigyeléséhez. A vadászat megfelelő irányba tereli a vadász személyiségének alakulását. Olyan etikai érzéket fejleszt ki benne, amely nélkül a vadászat csupán az ösztönök gyarló megnyilvánulása volna.”

2022. szeptember 25., vasárnap

A falkatársak

Flóra / bajor véreb / és Faina / berni kopó /

2022. szeptember 7., szerda

A jelenlegi KIXXXETTTÖLTÉS és a KORRREKTOR

...prológus: ostobácska laptopom helyesírás-ellenőrzője a korrrektor helyett a korúrektort véli helyesnek, továbbá a jelen blogbejegyzésben BEVEZETÉSRE JAVASOLT terminus technicus, a kixxxtttöltés elsőre számára is elfogadhatatlan....

Régóta járt a fejemben, hogy össze kéne vetnem, Gyurgyák János "Szerkesztők és szerzők kézikönyve" című alapműve kiadása ELŐTT és UTÁN miben különböztek az általam írt/szerkesztett kiadványok... Ennek kapcsán kiemelem eme kötet 1./!/ kiadásának NÉVTELEN korrektorát, aki megengedte magának azt a szellemességet, hogy önnön foglalkozásának nevét téves írásmóddal engedte a nyomdába. Ez egy olyan kiadványban, amely KÜLÖNBEN nélkülöz MINDEN hibát, vagyis iskolapéldája annak, hogy egy komoly szakműben is megengedhető a "geg", rám döbbenetes hatást gyakorolt, és ha nem is pont így, de hasonló, dogmadöntögető poénokat majd' minden munkámba beszerkesztettem! :) E bejegyzésemhez illusztrációként csatolom az adekvát oldalrészt a jelzett műből... ...valamint 22 éves koromban megírt könyvem felbukkanási helye linkjét, amiből kiderült, hogy 2020 táján a bookline.hu messze/magasabbra értékelik munkámat, mint megjelenésekor (1989)! :) https://bookline.hu/product/home.action… ...máshol, fontos oldalon a világhálón pedig csak előrendelést vesznek fel... Ugyanakkor az Országos Széchényi Könyvtár jóvoltából pdf-

formátumban már elérhető itt:

https://mek.oszk.hu/23100/23124/23124.pdf

22 éves koromban, amikor az A MAGYARORSZÁGI VADONÉLŐ EMLŐSÁLLATOK HATÁROZÓJA című könyvet készítettem, még nem merészkedtem "durva" poénokra!

Ugyanakkor a MAGYARORSZÁG EMLŐSEINEK ATLASZA kötetben már megengedtem egy FURCSÁNAK HATÓ tipográfiai poén, amit a Kossuth Kiadó illetékesei ELŐSZÖR visszautasítottak - ennek ellenére mind Sólyom László köztársasági elnöki különdíját, mind a TIPOGRÁFUSOK KÜLÖNDÍJÁT is elnyerte! Érdemes volt tehát az erdeiegér-portré /Apodemus sylvaticus - vagy ha nem az, emlőskutató legyen a talpán, aki megmondja eme kép alapján, hogy PONTOSAN melyik faj/ és - elnézést, próbálom szalonképesen megfogalmazni - HÁTSÓ-FELÉT ábrázoló képpel, Forrásy Csaba barátom felvételeivel eljátszani!

Azt a POÉNT, amelyet pedig a MAGYAR MADÁRVONULÁSI ATLASZ lapjain jelentettünk meg, javaslom, a blogolvasók keressék meg maguk - ez a kötet INTERNETES ANTIKVÁRIUMOKBAN még kapható!

A TÉMA A SÁRBAN HEVER

Az MME magazinjának, a Madártávlatnak főszerkesztőjeként iparkodtam nem SZOKVÁNYOS cikkeket szerkeszteni e lapba, ezt - elvileg - a szerzőktől is elvártam, ritkán volt példa, hogy OLYAN kéziratot kaptam volna, amely SOKRÉTŰEN tárgyal egy madártani, vagy bármely más témát. Bár két KÜLÖN érában voltam e lapért felelős, bízom benne /sajnos a JELEN gyakorlat nem ezt mutatja/, hogy a SAJÁT cikkeim sokak tetszését nyerték el. 🙂 Az itt csatolt cikkemre vagyok talán a legbüszkébb, ebben a sárszalonkának nem csak az élete, hanem a KOPONYAMORFOLÓGIÁJA is "terítékre került"! Jaj, ha a miniszterelnök-helyettes ezt olvasná, még PRECEDENST látna abban, hogy MÉG TÖBB sárszalonkát ejtsen TERÍTÉKRE! 🙂

a BirdPhotography.hu egyik képénél ( http://www.birdphotography.hu/node/17294 ) egy szellemes hozzászólásra leltem, idézem: "Mi lehet szebb egy jól mintázott sárszalonkánál? Két jól mintázott sárszalonka! Klassz! 🙂" - aztán megnézve, hogy ezt ki írta, kiderült, hogy jómagam (csak már elfeledtem) 🙂 Ezt a képet Brunczlik István készítette!