2021. április 27., kedd

Mágnesek és álmok

Diák-koromban, legbensőbb barátaimhoz hasonlóan, a fizika/kémia egynémely ágai igen vonzottak, bár a képletektől már akkor is hideglelést kaptam! Emlékem szerint ők is! 🙂



Ugyanakkor például a mágnes és a hipermangán/glicerin heves reakciója csodálattal töltött el...




Hipermangánt és glicerint a legközelebbi patikákban szereztük be, és nehogy feltűnő legyen, hogy valami turpisságon törjük a fejünket, mellé C-vitamint is kértünk mindig!  🙂

A kálium-permanganát (KMnO4) lila színű kristályos, ionrácsos vegyület. Vízben oldódik, oldata lila színű, igen erős oxidálószer. Vizes oldata intenzív lila (nagy hígításban rózsa)színű, melyet bepárolva prizmás lilás-feketés fénylő kristályokat kapunk.

A kálium-permanganátban a mangán oxidációs száma +7. Hazánkban a 195/2005 (VIII.16) Korm. számú kormányrendelet II. kategóriájú kábítószer prekurzornak minősíti, forgalma korlátozott. Tehát 2005 óta tiltott e szer! Annak idején, a Március 15. téren rendszeresen szórakoztunk a hittan-órák szünetében


Régi szép emlékek színhelye! 🙂


Belegondolni is döbbenetes: 2000-ben a világ össztermelése mintegy 30 000 tonna volt!



Mágnest emlékem szerint Dienes fizikatanár úrtól csentünk (olykor TÖBBET), a vasreszeléket pedig áldott emlékű Mandics Endre technikatanár úrtól "rekviráltuk", a gyakorlati tanórák végeztekor... Mea culpa🙂
Utóbbi kedves tanárunkról adekvát anekdota olvasható a világhálón a "Sárgaház a Sas-hegyen" című index-fórumban, itt:


A mágnes által szabályossá formált fémreszelék már majdnem tubák! Persze ez nem "tüsszentésre szolgáló dohánytermék"! 🙂


https://www.youtube.com/watch?v=OQ3KAuk49K8

Komolyan: ez az üvegcsőben egymásra ható 2 mágnes totál-olyan, mint az emberi kapcsolatok/barátságok:
a résztvevők hol taszítják egymást, hol szinte az egekbe emelik egymás hangulatát! Mindenesetre, amennyiben eltávolítják őket egymástól, leesnek, például padlóhoz vágódnak! 🙂

(((Nagyon-zárójeles megjegyzésként írok még ide két momentumot, jelesül:

 A: kisded-koromban úgy véltem, akkor zárjuk az áramkört, ha a hosszabbító végeit összedugjuk... 🙂
B:  már a Kossuth Kiadó természettudományi főszerkesztőjeként egy alkalommal képtelen voltam munkára bírnom számítógépemet, és segítségként Krisztiánt hívtam... Gyorsan jött is, és először megkérdezte:
"Péter, egyáltalán azt a piros gombot bekapcsoltad a hosszabbítón?"



Nos, ilyenre én nem is gondoltam - ennyit a technikai érzékemről! 🙂)))

Végezetül: jelenleg már ilyen hipermangános tréfákról álmodni sem lehet, lévén a régi romkertet befedték! 🙂


Se a Romkert, se a padok nem a régiek!

Dsuang Dszi álma

Kétezer évvel ezelőtt Dsuang Dszi,
a mester, egy lepkére mutatott.
– Álmomban – mondta, – ez a lepke voltam
és most egy kicsit zavarban vagyok.
– Lepke, – mesélte, – igen, lepke voltam,
s a lepke vigan táncolt a napon,
és nem is sejtette, hogy ő Dsuang Dszi…
És felébredtem… És most nem tudom,
most nem tudom, – folytatta eltünődve, –
mi az igazság, melyik lehetek:
hogy Dsuang Dszi álmodta-e a lepkét
vagy a lepke álmodik engemet? –
Én jót nevettem: – Ne tréfálj, Dsuang Dszi!
Ki volnál? Te vagy: Dsuang Dszi! Te hát! –
Ő mosolygott: – Az álombeli lepke
épp így hitte a maga igazát! –
Ő mosolygott, én vállat vontam. Aztán
valami mégis megborzongatott,
kétezer évig töprengtem azóta,
de egyre bizonytalanabb vagyok,
és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,
már azt, hogy minden kép és költemény,
azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét,
a lepke őt és mindhármunkat én.

2021. április 26., hétfő

Palacsinta? KIRÁLY!

https://www.youtube.com/watch?v=6Upj-Jlom5A&list=PLy3a-5uU80rWfaPtOmhTjCRc3nYCwmR8R 


Balázsovits Lajos, Csala Zsuzsa és Greguss Zoltán a Palacsintás király című játékfilmben

Kedves Zsolt, már ne is haragudj meg rám, de kihoztad belőlem a "szakácsot", és ezúttal én is közzéteszek egy EGYSZERÚ palacsinta-készítési módszeremet: végy egy TISZTA "uborkás" üveget, ami könnyen ZÁRHATÓ, abba öntsd be a kedved szerinti lisztmennyiséget, a tojást, némi olajat/!/, cukrot, és jót tesz neki némi "buborékos" ásványvíz - ezt az EGÉSZET jól összerázod, az üvegből könnyedén töltögetheted az adagokat a felforrósított serpenyőbe, és így megspórolod többek között a SZOKVÁNYOS habverőt, merőkanalat, úgyhogy a mosogatással sem kell vesződjél! Próbáld ki egyszer, jó étvágyat! Amúgy a kidolgozásának ideje sok-sok évvel ezelőtti, amikor egy HAJNALI órán megéheztem, elmentem az éjjel-nappal nyitva-tartó élelmiszer-vegyeskereskedésbe, és az ott éppen dolgozó lányokat megkérdeztem, mi is kell tulajdonképpen alapanyagként a palacsintához... vagyis az ÖSSZETEVŐKET tőlük tudtam meg, de ez a palacsintasütési-reform a saját ötletem volt! 🙂 

55. születésnapomon DÖBBENETES meglepetés ért: kedves szomszédasszonyunk egy áfonyaszósszal különlegesebbé tett túrós palacsintát adott ajándékba, anélkül, hogy tudta volna, ez prominens nap számomra! Amúgy ugyanezen a napon más palacsintaszerűséget is kaptam. Édesapám hortobágyi palacsintát tervezett készíteni. Egy KISEBB falatot megkóstoltam, és a konklúzióm az volt, hogy az valójában hortobágyi csalafinta lett! 🙂


2021. április 21., szerda

2021. április 8., csütörtök

Vakond itt, vakond ott, VAKONDOK mindenütt...


Abból kiindulva, hogy az európai vakond nem csupán a kontinensünkön, de még a különállóságára oly' büszke "SZIGETEN" is fúr, majdnem mint Figaro a híres olasz komponista, Rossini operájában...


https://www.youtube.com/watch?v=7xq8jhGA3Ak

...ezennel jelzem, hogy korábban készített vakondkoponya-tusrajzom gyakorlatilag késznek tekinthető, ha még hozzátennék akárhány tuspontot, az se nem osztana, se nem szorozna - így eladósorba került! 🙂 Érdeklődi felőle KIZÁRÓLAG a facebook-profilom párbeszédablakában lehet, amely itt érhető el:

https://www.facebook.com/peter.ujhelyi.180/

Amúgy ami a cím-adást illeti, 2001-ben ambivalens érzés töltött el, amikor az Élővilág magazin 4. lapszámának ("Kisemlősök, földön, vízben, levegőben") egyik kijelölt kiadói szerkesztője, a kéziratomat "javítandó", a helyes VAKOND nevet átírta az elavult, az általános műveltséggel rendelkező emberek által SOSEM használt VAKONDOK formára! 🙂



 Egyrészt dühített, hogy ilyen evidens dolgokat külön kell magyarázgassak egy kiadói szerkesztőnek, másrészt jót derültem, mert ezt a szóhasználatot saját kollégáimtól/barátaimtól sosem hallottam, sem előtte, sem azóta!  🙂




2021. április 2., péntek

BADARTÁVLAT - 2021. ÁPRILIS 1. - Szenzációs felfedezés: a denevérek is madarak!

 BADARTÁVLAT - 2021. ÁPRILIS 1.


https://www.youtube.com/watch?v=tYzOwACodwY

Szenzációs felfedezés: a denevérek is madarak!

 


 repülő patkósdenevérek © Forrásy Csaba  

            Meghökkentő bejelentéssel rukkolt elő a Science legújabb számában Thomas Crazy amerikai kutató, aki nehezen cáfolható bizonyítékok sorát vonultatja fel amellett, hogy a denevérek valójában a madarak közé sorolandók!

            A mai napig elfogadott nézet szerint a denevéreket az emlősök közé tartoznak. A nézet általánosan elfogadott, de a denevérek különleges voltát mindig is érezték a taxonómusok, ezért önálló rendbe, a Denevérek (Chiroptera) rendjébe sorolták őket.

Crazy a cikkében a következő tényekre hívja fel a figyelmet:

            A denevérek ugyanúgy röpképesek, mint a madarak! Ezen tény szembetűnő ugyan, de korábban mégsem vizsgálták ezt részleteiben. Most azonban a szegycsont (sternum) összehasonlító vizsgálata során egyértelmű bizonyítást nyert, hogy a szegycsonti taréj (crista sterni) alakja kísérteties hasonlóságot mutat a madarak és a denevérek esetében. A mellizmok tapadására szolgáló taréj szélessége egyedülálló lenne az emlősök között, azonban a madaraknál általános.

            A szkeptikusok felvetik, hogy a madarak tollasak, a denevérek pedig szőrösek! Nekik Crazy azt üzeni cikkében, hogy nézzenek meg egy kiscsirkét, vagy egy kivit, melyek tollazata vékony szálakból áll, és ténylegesen szőrszerű. Ezek a ma élő állatok eleven példái annak, hogy igenis módosulhat a tollazat olyan módon, mintha szőr lenne.

Nem gyümölcs, de kiwi! 🙂

            
Másik ellenérv lehetne a denevérek foga és a madarak csőre közötti különbség. A kutatók ma már általánosan elfogadják, hogy a madarak a valamikori kis termetű raptorokból alakultak ki. Nekik azonban még fogaik voltak! Sőt, az ős-gyíkmadarakon a toll és a fogazat együtt figyelhető meg! Nagy valószínűséggel lehet ezért állítani, hogy a denevérek ősei soha sem veszítették el a fogaikat, hanem megtartva azt, tovább fejlődtek. Ehhez nagy átalakulásra sem volt igazán szükség, hiszen a raptoroktól tűhegyes fogakat örököltek.


denevér-portré © Csorba Gábor

            A denevérek valójában a madarak egy közel 45 millió éve elkülönült csoportját alkotják.




Ábrák "A madarak művészeti anatómiája"  könyvből, szerkesztette: Fehér György és Ujhelyi Péter - rajzolta Szunyoghy András

 A feltevések szerint egy barlangi életmódhoz alkalmazkodott ősi madárcsoportból alakultak ki. Ezen csoport máig fennmaradt leszármazottai, a szuszókok, melyek barlangokban fészkelnek, és a sötétben való tájékozódásra az ultrahangot használják.

Szuszók, más néven zsírfecske

patkósdenevér-portré © Ujhelyi Péter

            A fejjel lefelé való kapaszkodás sem ismeretlen a madarak körében. A paradicsommadarak a násztevékenység közben gyakran fejjel lefelé lógnak az ágakon. Feltehető, hogy az ősdenevérmadarak is kezdetben csak a násztáncuk részeként alkalmazták a fejjel lefelé történő lógást. 


Násztáncát fejjel lefelé tartó paradicsommadár

Később a sikeres vadászati módszereiknek köszönhetően olyan mértékben megnőtt az egyedszámuk, ami már nem biztosított elegendő fészkelő-helyet a korlátozottan rendelkezésre álló barlangokban. Ekkor egyetlen lehetőség maradt: egyre több állat áttért a sziklán történő lógásra.

Topál György, a denevérek nemzetközi elismertségű kutatójának a "Magyarország állatvilága" sorozatban "Denevérek" címmel megjelent kötete egyik legszebb illusztrációja:
 vízidenevér-portré © Kerekes Menyhértné

            A barlangi klíma további kényszer-körülményeket teremtett. A hűvös megkövetelte, hogy hatékony stratégiát fejlesszenek ki az energia megőrzésére. Ennek egyik módja volt, hogy összetömörültek, szoros testi kontaktust alakítottak ki a kolóniában, ezáltal egymást melengették. A másik jelenség általánosan ismert válasz a hüllők körében, ami az utód fejlődésének meggyorsítását célozza. A gyíkoknál jól ismert, hogy a délebbre élő fajok tojást raknak, míg észak felé haladva megnő azok száma, akik a tojást már testükben kiköltik, elevenszülőkké válnak (pl. elevenszülő gyík, viperák), így a meleg évszak rövid volta ellenére is lehet utód. Hasonló jelenség játszódott le a feltevések szerint a denevérek körében is. Az ős-denevérmadár bizonyára tojással szaporodott, de a barlangi életmódra való áttéréssel párhuzamosan egyre inkább áttértek az elevenszülésre. Ez kezdetben a méhben a tojás felrepedését jelentette csak, így kloákájukon át nem tojás látott napvilágot, hanem egy eleven utód. A mai szaporodásuk a konvergencia jelenségének köszönhetően rendkívül hasonlít az emlősök szaporodására, ezért nem véletlen, hogy a felületes kutatót megtévesztheti. A konvergencia lényege, hogy a hasonló életmódot folytató fajok testfelépítése is hasonlóvá válik idővel.

 

 In: Csorba G., Ujhelyi P., Thomas N.: Horseshoe Bats of the World: (Chiroptera: Rhinolophidae) 
© Ujhelyi Péter

            A denevérek taxonómiájakor hasonló jelenségnek vagyunk tanúi, mint a mesében, ahol csak egy gyermek meri kikiabálni, hogy „A király meztelen!”. A denevérekről is sokan sejtették, hogy valójában madarakból alakultak ki, de nem volt egy olyan nagy tekintélyű tudós, aki ezt ki merte volna jelenteni, félve a szakmai bírálatoktól. Most T.Crazy ezt megtette, ami valószínűleg az egyik legidézettebb paleontológussá teszi világszerte.

            Az talán már meg sem lep senkit, hogy ezt az új felismerést egy magyar kutató már sokkal korábban megtette. Miskolczi Gáspár 1702-ben 3 pontban sorolta fel érveit.

© Miskolci Gáspár

„ A denevér egérnek láttatik lenni, mindazáltal helyesebb azoknak értelmek, a kik a Denevért a Madarak közé számlálják.

1, Mert repül.

2, Mert derekasabban tsak két lábai vannak.

3, Mert az Úr Isten is a Madarak közzé számlálja.”


 Szerkesztői utószó:



- Az a dolmányos varjú ott  például denevér? 🙂


- Most komolyan, totál identitászavarba kerültem: minthogy nekem denevérfüleim vannak, akkor most én madár vagyok, vagy denevér?

- Kicsim, megint csacskaságok járnak a buksi fejedben, amúgy pedig jegyezzed meg, amit felnőtt EMBEREK sem mindig alkalmaznak szabatosan: a PÁROS testrészek megnevezése a MAGYAR nyelvben nem alkalmazza a többes-számot!

- De hát az idézetben is úgy szerepelt, hogy "derekasabban tsak két lábai vannak."!

- Faina! Csihadj! Egyrészt ez egy igen-régi idézet, másrészt tartalmaz egy HATALMASABB hibát!

- Mit is?

- Nézd, a madarakat már jól ismered, és nagyon érdeklődsz irántuk! Tavasszal mutatok majd egy denevért is, és akkor jó-eséllyel önmagadtól is rájössz! 🙂