2019. november 17., vasárnap

Egy igen kedves búcsúlevél a Csap utcából...

Szeretném, ha nem az a kép alakulna ki a ma délutáni bejegyzésem alapján házunk lakóiról, hogy itt csupán állatok (kutyák, macska, egyebek) élnek, ezért szeretném minél gyorsabban itt közzétenni azt az igen kedves levelet, amely ugyanazon az üzenőfalon volt hetekig, mint a délután bemutatott förmedvény! De míg annak a sorsa jobbadán az lehetne, amit Kiss Manyi említ a Kellér Dezsővel folytatott párbeszédében (a fiatalabbak kedvéért itt található a felvétel: youtube.com/watch?v=Y7J6URbeZWM - s talán valóban oly sorsra lenne érdemes a lépcsőfordulóban - még jelenleg is - dekkoló kupacka! 🙂
Az alábbi levél pedig - úgy vélem - önmagáért "beszél", különösebb felvezetőszöveg nem is szükséges hozzá.

Az itt látható levelet - a család (számomra fájó) távozása után - "rekviráltam", 
nehogy az "ebek harmincadjára" kerüljön. Kedves Rita, Dani és Dini - mindig öröm volt Veletek a gangon való találkozás! Dini, ha egyszer netán olvasod e sorokat, talán már zoológussá válsz (a Neked ajándékozott könyveknek/plakátoknak köszönhetően), vagy grafikus (a néhai (1921-1927) "lakótársra" tekintettel), vagy bármi más foglalkozást választasz, tüzoltó lehetsz s katona, vadakat terelő juhász, vagy amire csak kedved támad majd, tudd, hogy Téged már első lépésekkel tipegő gyerkőcként is nagyra tartottalak! 🙂


Apróhirdetés


Flóra - Faina

Prológus: jelen bejegyzésemet kénytelen voltam "fejben" megalkotni, mert számítógépem órákig frissítgette magát, így más módon nem tudtam provizórikusan "megalkotni"! 🙂
A közeli non-stop boltból tegnap (is) hoztam haza 3 (azaz három) túrós rétest. A másik, szintén túrós pékárut nem szeretem kérni az eladóktól, mert számomra mind leírni, mind kimondani derogál a generikus megnevezése, azt – jobbadán – csupán az Agymenők sorozatban Sheldon beceneveként viselem el. Ez a non-stop bolt amúgy két szempontból is különleges: egyrészt mert éjfélkor bezárnak/!/, és csupán 6:00-kor nyitnak ki (becsületükre legyen mondva, a nyitást valóban percre pontosan betartják/!/), másrészt pedig ott már betértemkor (kifejezetten számomra) tüchtig módon becsomagolt rétesek várják, hogy átvehessem őket Évától, az ottani kasszírnőtől (s egyben a bolt lelkiismeretes mindenesétől).
Mármost ma hajnalban az a látvány fogadott, hogy e réteseim látványa nem fogadott! FELHÁBORÍTÓ! Mégis, miképp képzelik azt ebeim, hogy csak úgy, önhatalmúlag rekvirálhatják azokat? Csányi Vilmos és Cesar Millan könyveiből tudhatjuk, hogy a kutyákat rossz tettüket követően az első percben szabad csupán büntetni, ugyanis a memóriájuk eddig terjed, később a "retorziót" nem képesek "összehozni" a saját korábbi cselekedetükkel... Márpedig én - szerencsére - még jobb emlékezőtehetséggel bírok, így tudom, hogy a réteseimet nem ehettem meg, és 28 m²-es lakásunkban más élő teremtmény rajtam és rajtuk kívül nem él! Döntöttem: két rakoncátlan ebemet egy napra örökbe adnám jó lelkű gazdának! Ellenben kutyák nélkül veszélyeztetném egyre javuló munkakedvemet, így csak ahhoz adom "kölcsön" e két, számomra oly kedves lényt, aki garantálja, hogy erre a napra biztosít számomra társállatként egy bajor vérebet és egy berni kopót, valamint záradékként azt is ki kívánom kötni, hogy percre pontosan (mint a fentebb említett boltnyitás/!/) köteles Flórát és Fainát visszaszolgáltatni. (Zárójelben említem meg azt az amúgy nem mellékes körülményt, hogy előnyt élvez az a jelentkező, aki kutyáihoz hivatalos papírt tud felmutatni, hogy azok igazoltan terápiás kutyák/!/) Minderről természetesen hivatalos szerződést kell kötnünk, amelyet a HUNGART-nál a Falk Miksa utcában - a jeles jogkezelő egyesületnél - ügyvédi ellenjegyzéssel láttatunk el, amelyhez a tiszteletdíj kontóját - szintén természetesen - én állom! Azt pedig talán le sem kell írnom, hogy az imigyen "kölcsönzött" ebeknek hivatalos okmánya kell legyen arról, hogy ők terápiás kutyák! Egy már-már klasszikussá vált kabaréjelenetből tudjuk, hogy ilyen papír nélkül az ember sem megy semmire!

Eme adoptáláshoz mi lenne stílszerűbb, mint Örkény egyik egypercesének adaptálása? Semmi! Tehát, Hommage à Örkény:

APRÓHIRDETÉS - Örök nosztalgia
„Joliot Curie téri, ötödik emeleti, kétszobás, alkóvos, beépített konyhabútorral fölszerelt, Sas-hegyre néző lakásomat sürgősen, ráfizetéssel is elcserélném Joliot Curie téri, ötödik emeleti, kétszobás, alkóvos, beépített konyhabútorral fölszerelt lakásra, a Sas-hegyre néző kilátással.”

Még annyit tennék mindehhez hozzá: “Kalandorok kíméljenek!” 🙂