2019. április 19., péntek

Ami az illatokat illeti...


Még a múlt évezredben pár hónapra filmszínház-látogatási roham tört rám. Bújtam a Pesti Műsor programmagazint, és rátaláltam egy érdekesnek ígérkező filmre, amelynek címe "Egy asszony illata" volt. Kinéztem magamnak a legközelebbi mozit a Blaha Lujza tér mellett, a busszal, gondoltam, épp odaérek az elejére, útközben még a jármű ablakából láttam az Uránia Filmszínház bejárata fölötti plakátot, hatalmas vérvörös betűkkel: DRAKULA! Gondoltam magamban, ki az a lökött ember, aki ilyenre beül megnézni?! Bezzeg én, én kultúrfilmre iparkodom épp! Az előadás 19:00-kor kezdődött, 18:58-ra a "Blahán" voltam már, és nyomás, pénztár, jegyvétel, ülőhely-keresés, függöny fel - - - és döbbenet: vérvörös színben megjelent az épp kezdődő film címe: DRAKULA! Ledermedtem... Aztán megadva magam a sorsnak, végigültem a filmet, mellettem popcorn/zizi/kóla kavalkádja a sorstársak kezében, szürcsögés, csámcsogás... - mind éppen illett a horror hangulatához. Nem is annyira a belefeccolt pénzt sajnáltam, hanem érdekelt ez a miliő, amelyhez még csak hasonlóban sem volt részem korábban.
Hazaérve rájöttem hatalmas tévedésem magyarázatára: a körút két oldalán is van egy-egy mozi, az egyikben valóban az Egy asszony illata volt műsoron, a másikban pedig - pechemre - a Drakula...


Később megnéztem az eredetileg kiválasztott filmet is, amely igen kedvelt filmemmé vált.
Ami pedig az asszonyok illatát illeti, feledhetetlen emlékem a Deák Ferenc téren egy tovahaladó ifjú hölgy maga után hagyott finom, alig érzékelhető kisugárzása, amilyet mindig is szerettem volna magaménak tudni. Alig volt jelen, és mégis betöltötte a (Deák) teret! Sok-sok próbálkozás után a Régiposta utcában, a Neroli parfüméria kínálatában ráleltem AZ ILLATRA! A leírása szerint a használóját megállítják majd az utcán ismeretlenek is, hogy kitudakolják, milyen kölnit használ... Na egyszer engem is megállított egy távoli szomszéd, ugyanezzel a kérdéssel... Na majd pont elárulom neki, hogy a Neroli, ahol vásároltam - és majd egyazon utcában ugyanazzal az illattal díszelegjen... Valamit kellett neki válaszolni, hát mondtam: "Sajnos nem emlékszem." :)

MVA-nak - SZÜLETÉSNAPRA

Születésnapra

(MVA részére)


Ismét öregebb lettél Te
Ajándékod e versike,
Ici
Pici

Szuvenír, mellyel megleplek,
Laci bácsi meg készíthet
Kréme-
seket.
(Sokat!)

Leltél nála egy szegletet,
És még sok tortaszeletet
Csokist,
Dobost.

Te már rég oktató
S klaviatúrakoptató
Lettél,
Az ám!

Továbbá Soó Rezső óta
(nem Borhidi óta!)
Egy főorchidióta.
OTKA
Nélkül.

Ha örül a pécsi oktató,
Hogy kiszáradhat az OTKA-tó
Az biz’
Sekély.

A botanász más ténynek örül
Burjánz’ a tómeder körül (sok-sok)
Iszap-
növény.

Taní-tani meg könyvvel is lehet,
Okosságokat azokban lelhet
(Orchi)
deák.

Pezsgőköszöntőm pukkanása halk.
Az Ambrosia-ban kevés az alk-
ohol.
Ahoy!

Péter
 (nem Falk!)

*
Utóhang:

Szeretnék pénzköltő lenni,
(Debrecenbe IC-n menni),
pulykapörcöt Veled enni,
barátokkal böllenkedni,
a nyakunkba látcsőt venni,
Hortobágyon megpihenni…
S dicsekednék fűnek (fának):

Verset írtam Attilának!

(Igazából e sorokat november 11-én klaviatúráztam, 
de most leltem meg a gépem elmentett bugyraiban...)