1980-ban a KGST székházának dísztermében egy koncerten az első sorban ültem, s nem messze tőlem, a zenekarban JOBB SZÉLEN az ELSŐ volt a sorban (tudják, mint Marina) ült az egyik - triangulumot kezelő - tag.
Néztem, és hosszasan csak néztem, de hallani nem lehetett felőle gyakorlatilag semmit! A zenekar meglehetősen erős hangon játszotta az egyik szimfóniát (hogy melyiket, arra konkrétan már nem emlékszem), közben ez a fráter bőszen pöcögtette zeneszerszámát. Dolgozott!
Ismétlem, nehogy elfelejtődjék: hallani nem lehetett felőle gyakorlatilag semmit! De mindmáig emlékszem rá! Ez azért már egyfajta HAL(L)HATATLANSÁG!
2019. június 16., vasárnap
A KUTYÁK ENCIKLOPÉDIÁJA...
Ma déltájban antikváriumokat jártam.
A Központi Antikváriumban az egyik polcon egy takaros könyv (A KUTYÁK ENCIKLOPÉDIÁJA) "mosolygott" rám.
Nocsak, mondok magamban: "Ezt meg vajon mely kiadó jelentette meg, és ki szerkeszthette?"
Belelapoztam, s láss csodát, az impresszumából kiderült, hogy ezt a művet jómagam szerkesztettem, 2009-ben - igaz, szerkesztői álnéven. E nevem Mátrai Hajnalka vala (kiadójaként pedig a Ventus Libro Kiadó volt feltüntetve). "Hajnalkáról" (és munkásságáról) egy későbbi bejegyzésben emlékezem majd meg, mindenesetre furcsa érzés volt szembe találkozni egy olyan munkámmal, amelyről már szinte teljesen megfeledkeztem...
"De szép zene! Ki írta?"
Utóiratként, e bejegyzéshez kerestem egy méltó zenei aláfestést, és ezt találtam a legjobbnak:
https://www.youtube.com/watch?v=_CJelSmw2eA
A Központi Antikváriumban az egyik polcon egy takaros könyv (A KUTYÁK ENCIKLOPÉDIÁJA) "mosolygott" rám.
Nocsak, mondok magamban: "Ezt meg vajon mely kiadó jelentette meg, és ki szerkeszthette?"
Belelapoztam, s láss csodát, az impresszumából kiderült, hogy ezt a művet jómagam szerkesztettem, 2009-ben - igaz, szerkesztői álnéven. E nevem Mátrai Hajnalka vala (kiadójaként pedig a Ventus Libro Kiadó volt feltüntetve). "Hajnalkáról" (és munkásságáról) egy későbbi bejegyzésben emlékezem majd meg, mindenesetre furcsa érzés volt szembe találkozni egy olyan munkámmal, amelyről már szinte teljesen megfeledkeztem...
Nem feledkeztem meg azonban egy örökemlékű televíziós műsorról, amelyben Huszti Péter mesélt egy jeles operettkomponistáról, és én is úgy voltam vele, mint az ominózus anekdotában Ábrahám Pál ( https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81brah%C3%A1m_P%C3%A1l ), aki élete utolsó éveit egy hamburgi idegszanatóriumban töltötte, s amikor hazalátogatott, a repülőtéren tiszteletére az ő saját muzsikájával fogadták, amire a következő klasszikus mondattal válaszolt:
"De szép zene! Ki írta?"
Utóiratként, e bejegyzéshez kerestem egy méltó zenei aláfestést, és ezt találtam a legjobbnak:
https://www.youtube.com/watch?v=_CJelSmw2eA
Ma 88 éves Schmidt Egon!
BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT, Egon Bátyánk!
Schmidt Egon (Budapest, 1931. június 16. –) ornitológus, Kossuth-díjas író.
Budapesten látta meg a napvilágot, de becsehelyi származású családja miatt mindig is zalai kötődésűnek vallotta magát. Gyermekkorától kezdve érdeklődött a madarak iránt. A madarak megfigyeléséről naplót írt, amelynek azonban a család kitelepítésekor nyoma veszett. Származása miatt nem mehetett egyetemre, ezért autodidakta módon tanult.
1954-től a Fővárosi Állat- és Növénykertnél, majd a Magyar Madártani Intézetnél dolgozott, többek között a Madárgyűrűző Központot vezette. 1980-tól az Állatvilág Magazin szaklektora.Publikalt egyebek mellett a Természetbúvar, Élet es Tudomány,Halászat,Nimród,Vadászlap,Horgászújság magazinokban. Számos természetvédelmi ismeretterjesztő könyvet írt, leginkább a madárvédelem témakörében. Éveken át kutatta a hazai bagolyfajok táplálkozását a köpeteik elemzése alapján es ebből számos zoológiai szaklapokban publikáció született. A hazai rigófélék elismert szakértője, a nemzetközileg jegyzett német Die Neue Brehmbücherei monográfiasorozatban ő írta a kékbegyet,a karvalyposzátát és (Farkas Tiborral közösen) a kövirigót bemutató köteteket. Művei között külön csoportot képeznek a kirándulások leírásai, melyek nem csak ismert hazai (és néhány külföldi) madárparadicsomot mutatnak be, hanem olyan közismert élőhelyeket, mint a Kiskunság /Apaj-puszta /Dunakanyar, a Margit-sziget, a Gellért-hegy, a Városliget vagy a Kis-Balaton es a Dinnyési Fertő. Alelnöke volt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek. 17 éven át Balogh Istvánnal együtt készített madárhang-felvételekkel színesített kis anyagokat a Magyar Rádió hetente jelentkező Oxigén című műsorába.
Írói munkásságának elismeréseképpen 2009-ben Kossuth-díjat kapott.
Műveinek összességét felsorolni szinte lehetetlen, egy részük(!) megtalálható a wikipédián az őt bemutató szócikkben: https://hu.wikipedia.org/wiki/Schmidt_Egon
![]() |
Schmidt Egont Flóra is köszönti a lakásán...
| Schmidt Egon 80. születésnapján, 2010-ben, a képen: Kállay György, Szomor Dezső, SCHMIDT EGON, Somogyi Péter, Ujhelyi Péter |
Kovács György dombóvári madarász-festőművész csíkosfejű nádiposzátát ábrázoló képe, amelyet Schmidt Egonnak 88. születésnapjára készített (Honlapja: http://www.madarfestmenyek.atw.hu )
2019. június 15., szombat
KISZEL TÜNDE (és a sötétség madara)
KISZEL TÜNDE (és a sötétség madara)
![]() |
AZ OMINÓZUS GYÖNGYBAGOLY (legalább oly dekoratív, mint Tünde...) ((E kép manapság is megvásárolható a www.cultiris.com képügynökségnél, ahol évekig segítettem a kulcsszavazásban.)) |
Ekkor a dekoratív médiaszemélyiség belibbent a szobába.
Kulturáltan bemutatkozott:
- Kiszel Tünde vagyok, A TELEVÍZIÓTÓL (azt már nem tette hozzá, hogy mely/!/ televíziótól, merthogy ő akkoron a Budapest Tv munkatársa vala).
Na, gondoltam magamban: "most vajon mi fog történni, egyszercsak?" (idézet Vámos Miklós kisfiától, amelyet V. M. a "Lehetetlen" című, 80 adást megélt (1995–1998) műsorának felvezetőjében mesélt)...
![]() |
Vitathatatlan médiaszemélyiség (bár nem oly dekoratív, mint Tünde...) |
Tündike azonnal - és ellentmondást szinte nem tűrően - kérést intézett a titkárnőhöz, hogy legyen már olyan jó, és engedjen meg egyetlenke potyatelefont, mert neki már nincs ideje visszaliftezni az ötödik emeletre, és pontos szeretne lenni a következő találkozóján. Az ügynökségi munkatárs meglepően engedékenynek bizonyult, és mint egy engedékenyhez stílszerű, engedett.
A telefonálás lezajlott, majd a dús szemöldökű hölgy újabb kéréssel állt elő: most pedig egy mobilszámot szeretne az Ügynökség kontójára megejteni.
Örökre emlékezetes diplomáciai bravúr volt, amit ott/akkor a talpraesett titkárnő válaszolt:
- Én ehhez nem ragaszkodnék.
A váratlan "vendég", hogy lelkiismeretfurdalást ébresszen szívtelen beszédpartnerében, távozásakor csak ennyit válaszolt:
- Jó, akkor majd beszélek a saját telefonomról.
Értsük kérem: így neki a SAJÁT kütyüjét kell amortizálnia!
Elég fura abgang volt!
Címkék:
bagoly,
Budapest Tv,
dalton,
GRAND Fotóügynökség,
gyöngybagoly,
kiszel,
Kiszel Tünde,
miklós,
stephen dalton,
Tyto alba,
vámos
2019. június 14., péntek
RADETZKY 110
Ma éppen 110 éve, 1909. június 14-én született kedves atyai tanítómesterem, Radetzky Jenő, az agárdi Chernel István Madárvárta megalapítója (1959), és élete végéig vezetője. Ő oltotta belém a madarak szeretetét, az általa szervezett táborokban - sok száz más diákkal egyetemben - okított (például a tudományos "latin" madárnevekre), és az 1980-as években már tanársegédjének nevezett...
A róla írt megemlékezésem az Aquila (a Madártani Intézet) évkönyvében digitális formában is olvasható: http://epa.oszk.hu/01600/01603/00079/pdf/Aquila_EPA-01603_1992_205-207.pdf a 206-207. oldalakon...
A Pest megyei portál is megemlékezett róla: http://www.pestmegye.hu/ertektar/3935-radetzky-jeno-targyi-hagyateka-tarnok
A mellszobra avatásáról a Fejér megyei hírportálon a részletes beszámoló itt: https://www.feol.hu/kozelet/helyi-kozelet/gardony-szoboravatas-radetzky-jeno-2153167/
Tojásgyűjteményének katalógusát Solti Béla állította össze:
http://www.matramuzeum.hu/e107_files/public/docrep/vol.36._2012/123_138_Radetzky_Solti.pdfhttp://www.matramuzeum.hu/e107_files/public/docrep/vol.36._2012/123_138_Radetzky_Solti.pdf
Az új esztendőt köszöntve a Bécsi Filharmonikusok tradicionálisan előadják az év első koncertjén a Radetzky-indulót, Id. Johann Strauss művét (saját jegyzékén az Opus 228. számot viseli, és 1848-ban komponálta), s ezzel az indulóval emlékezett meg édesapjáról a keringőkirállyá vált fia, Ifj. Johann Strauss is, aki az összes koncertjén zárószámként! Mi lehetett volna ennél stílszerűbb gesztus egy fiútól, aki nevében édesapjától csupán az "id./ifj" karaktersorban különbözött?!
És mi lehetne szebb megemlékezés a Tanár úrról, mint ez a zeneszám, amelyet hallgatva mindig Ő jut eszembe:
https://www.youtube.com/watch?v=GTZlB2mUwjQ
![]() |
Radetzky Jenő, az agárdi Chernel István Madárvárta megalapítója |
A róla írt megemlékezésem az Aquila (a Madártani Intézet) évkönyvében digitális formában is olvasható: http://epa.oszk.hu/01600/01603/00079/pdf/Aquila_EPA-01603_1992_205-207.pdf a 206-207. oldalakon...
![]() |
| Az Aquila-megemlékezés első oldala, a folytatása a fentebb jelzett világhálós helyen elérhető |
A mellszobra avatásáról a Fejér megyei hírportálon a részletes beszámoló itt: https://www.feol.hu/kozelet/helyi-kozelet/gardony-szoboravatas-radetzky-jeno-2153167/
A róla szóló könyv
előjegyezhető a https://buki-konyv.hu/hu/ honlapon!
Tojásgyűjteményének katalógusát Solti Béla állította össze:
http://www.matramuzeum.hu/e107_files/public/docrep/vol.36._2012/123_138_Radetzky_Solti.pdfhttp://www.matramuzeum.hu/e107_files/public/docrep/vol.36._2012/123_138_Radetzky_Solti.pdf
Az új esztendőt köszöntve a Bécsi Filharmonikusok tradicionálisan előadják az év első koncertjén a Radetzky-indulót, Id. Johann Strauss művét (saját jegyzékén az Opus 228. számot viseli, és 1848-ban komponálta), s ezzel az indulóval emlékezett meg édesapjáról a keringőkirállyá vált fia, Ifj. Johann Strauss is, aki az összes koncertjén zárószámként! Mi lehetett volna ennél stílszerűbb gesztus egy fiútól, aki nevében édesapjától csupán az "id./ifj" karaktersorban különbözött?!
És mi lehetne szebb megemlékezés a Tanár úrról, mint ez a zeneszám, amelyet hallgatva mindig Ő jut eszembe:
https://www.youtube.com/watch?v=GTZlB2mUwjQ
2019. június 13., csütörtök
Vér(eb)szívók
Minap a Gellért-hegyről hazafele tartva a falkatagokon néhány kullancsra leltem, amint épp táplálkozóterületet kerestek maguknak! Na azt ugyan kereshették, mert már évek óta BRAVECTO márkanevű tablettákkal óvom őket a vérszívóktól.Gyorsan letessékeltem a kullancsokat kutyáimról, és eldöntöttem, hogy időszerűvé vált egy újabb adag kullancsriasztót beszereznem. Erre a célra korábban az Advantix cseppeket találtam a legalkalmasabbnak, lévén ez a szer a legkülönfélébb ízeltlábúak (kullancsok, bolhák, szúnyogok stb.) ellen jelent hatékony védelmet, de az olajtartalma miatt roppant gyorsan összemocskolódnak alkalmazása miatt az ebhátak :( Az az igazság, hogy miközben távol akarom tartani a négylábúaktól az esetleges betegségeket közvetítő vérszívókat, célzottan elpusztítani egy kullancsot sem tudnék. Táplálni nem óhajtom őket, de csodálom bennük az egészen különös életformát, a különleges táplálkozásmódhoz idomult tökéletes szervezetüket. Ha az ember a saját testén bóklászó parazitát észlel, óhatatlanul viszolygás fogja el. Ez természetes. Azonban ha a kullancs perspektívájából is megnézzük a dolgot, és például mikroszkóp alatt megvizsgálunk egy ilyen állatot, varázslatos látvány tárul elénk. A kullancs szájszerve, mint valami mérnöki csúcstechnológiával készített műtéti eszköz, olyan kifinomult szerkezettel bír, hogy ha egy laikus előítélet nélkül szemléli, nem mondhat más jelzőt rá, mint hogy gyönyörű! A visszafele hajló kitinhorgocskák azt a célt szolgálják, hogy a vérszíváshoz az apró ízeltlábú megfelelően tudja rögzíteni magát a kiszemelt gazdaszervezet testén.
Ha az akció sikerült, nekilát a vérszíváshoz, és rövid idő alatt testméretét megtöbbszörözi - hiszen nagyszámú petéinek érleléséhez szüksége van a bőséges tápanyagforrásra. A "családtervezés" kullancséknál meglehetősen leegyszerűsített: töméntelen mennyiségű petét kell a megfelelő élőhelyen szétszórni, hogy közülük majd valamelyiknek - a nagy számok törvénye alapján - esélye legyen ismét vérhez jutni, és továbbvinni a fajfenntartás feladatát. A táplálkozás előtt a nőstény kullancs csupán 3-4 milliméter hosszúságú, vérrel teli állapotban azonban már olyan, mint egy ricinusmag. A ricinusmaghoz való hasonlatosságát a mintázata is erősíti, innen eredhet a leggyakoribb kullancsfajunk latin neve (Ixodes ricinus).
![]() |
| Kullancsportré (copyright: Rahmé Nikola) |
![]() |
| Ez nem egy ember által alkotott míves dárdahegy, hanem egy kullancs szájszerve (copyright: Rahmé Nikola) |
A kullancsriasztó cseppeket tehát az őszi hónapokra beszereztem, de ezzel még messze nincs vége a parazitákkal való szüntelen küzdelemnek. Merthogy a kutya (illetve bármely más jószág) testén belül is élősködők végeláthatatlan sora teszteli a gazdaszervezetet, hogy ugyan már nem lehetne-e némi potyaélelemhez jutni az emésztőtraktusban (rosszabb esetben más életfontosságú szervekben) megbújva. Ha az ember féreghajtóval kitessékeli őket a szervezetből, az eredmény távolról sem végleges: a külvilágból a szervezetbe bekerülő petéik napokon/heteken belül képesek reprodukálni a korábbi parazitafertőzöttséget.
Valójában egy igen izgalmas, szüntelen egymásrahatás ez gazdaállatok és parazitáik között, amelynek részletei sokkal izgalmasabbak, mint egyik-másik mai "sikerregény". Szerencsére magyarul is olvasható a témában izgalmas könyv, Rózsa Lajos "Élősködés - Az állati és emberi fejlődés motorja" című kötete. Jó szívvel ajánlható minden érdeklődőnek...
Címkék:
Advantix,
élősködők,
Ixodes ricinus,
kullancs,
paraziták
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)













