Hazudós véreb

Új tapasztalataim egyike, hogy vérebem hazudik! Kifinomult stílusérzékkel, némi szeméremmel, ugyanakkor visszatérő rendszerességgel. Az esti/éjjeli séta végeztével, mielőtt aludni térnénk, a kapu előtti fánál figyelmeztetni szoktam kutyámat, hogy ott és akkor még van egy utolsó lehetősége esetleges folyó ügyeit elintézni (konkrétabban: vizelésre bátorítom). Ez a felhívás néha eredménnyel jár, gyakrabban azonban oly mértékben belefeledkezik a szaglászásba, hogy a húgyúti kérdések a legcsekélyebb mértékben sem tudják kizökkenteni a fajtársak által hagyott illatnyomok vizsgálatából. Újabban próbálom jutalomfalattal elérni, hogy a séta záróaktusaként mégiscsak szánjon egy percet húgyhólyagjának kiürítésére. Flóra néhány alkalom után kikövetkeztette, hogy az ominózus fánál mi a célom, így a jutalomfalat reményében hajlandó minden alkalommal leguggolni pár másodpercre. Néhány napja azon kaptam, hogy az akció közben palira vesz, ugyanis a száraz földön a guggolása után egy csöpp nedvesség sincsen. Kamuból pukedlizik egyet - és várja a jutalmat... Kisdologért kis jutalom járna, a kamuzást viszont nem célszerű jutalommal honorálni. Bár kezdem úgy érezni, hogy az ilyen eseteknél belőlem kitörő röhögést is egyfajta jutalomként fogja fel. Képzelem, hogy a szemközti házban lakó, az utcát éjszaka is fokozott érdeklődéssel monitorozó Piroska néni mit gondolhat magában, amikor azt észleli, hogy egy kutyát sétáltató személy közelről megvizsgálja kutyája illemhelyét, majd a látványtól hangosan felröhög.
Farley Mowat könyvét olvasva ("Ne féljünk a farkastól", eredeti címén "Never Cry Wolf") sokan tudhatnak arról, hogy a kutyafélék (legyen szó akár farkasról, akár házikutyáról) akkurátusan beosztják vizeletüket, ami nem pusztán a vízoldékony anyagcsere-termékek külvilágba juttatásáról szól, hanem kiemelten fontos kommunikációs segédeszköz a fajtársak között, amivel gazdaságosan kell bánni. A kimerülni látszó sms-kreditet sem szokták a megfontolt emberek csipcsup ügyek okán felhasználni, hasonlóképp a kutyák is tartalékolnak némi vizeletet, hátha szükség lesz még arra egy kis territoriális jelölgetéshez.
Hát akkor nyugodalmas jóccakát...

TYÚKOK között

A világhálón tavaly leltem egy "gyöngyszemre", amelyben egy saját magam által talált korábbi újfent "gyöngyszemet" Hitseker Máriának tulajdonítanak... 

Ezúton szeretném jelezni, hogy a "Nagy volt a meglepetés, amikor a fészekben a tojásokból szakállas farkatlan törpék keltek ki"(értsd: szakálltollas, faroktoll nélküli törpetyúkok)" idézetet nem a szerkesztő-asszony találta, hanem jómagam bukkantam a kéziratban, s javítottam időben, így a kötetben helyesen így jelent meg: "Nagy volt a meglepetés, amikor a fészekben a tojásokból szakálltollas faroktoll nélküli törpetyúkok keltek ki."

Alább az eredeti cikk:

2012. május 28., hétfő

Találkoztunk, beszélgettünk

... és megszereztük Hitseker Mária gyűjteményét a legjobb eredeti szövegekről-bakikról. Nagyon tapasztalt szerkesztő, látott egyet s mást, fura megfogalmazásokat, félrefordításokat, nyakatekert hülyeségeket, de ezeken hahotázva nevetett ő is. Mi is.

"A fényes szőr egészséges lovat takar."

"Original text: Then tragedy happened.
Műfordítása: A tragédia ekkor ütötte fel randa(!) fejét."

"A ló a hallására támaszkodva találja meg útját a sötétben."

"Vegyük mindehhez hozzá, hogy Közép-Európa szívében fekszik, és menten érthető, hogy a 20. század hajnalán lábra kapó építészeti izmusok is fészket raktak itt."

"Nagy volt a meglepetés, amikor a fészekben a tojásokból szakállas farkatlan törpék keltek ki.
(értsd: szakálltollas, faroktoll nélküli törpetyúkok)"

BLUETOOTH ÉS "JAMES BOND"

BLUETOOTH ÉS "JAMES BOND"

Mintegy tíz évvel ezelőtt Balatonalmádiban a vasútállomáson búcsúztatott egy barátom, és az időt hasznosan kihasználandó, bluetooth segítségével "átküldött" telefonomra egy hangfelvételt. Nem volt időm meghallgatni, épp csak bekapcsoltam, amikor a vonat megérkezett... Iszkiri, irány a 9 3/4-es vágány, s közben beindult a zsebemben a melódia: James Bond híres muzsikája! 

                               https://www.youtube.com/watch?v=U9FzgsF2T-s


Az aluljáró csempézett fala ezt a zenét visszhangozta, merthogy a kütyüt nem tudtam kikapcsolni... A környéken az utastársak azt láthatták/hallhatták, hogy egy figura akciófilmbe illő rohanással közelít a kupéhoz, s közben a stílszerű "tirara-tiraraaa-tirara-tara..." hallatszik! Varázslatos élmény volt (mármint jobbadán nekem)!

VIGYÁZAT AZ ALTATÓVAL!

2008.11.06. 22:05 - án keltezett levél részlete:

Kedves Zsolt! Ezt most csak Neked írom: köszönöm, hogy írtál a felvetésem kapcsán. Nem akarom túllihegni a dolgot, de ez most számomra szinte ugyanolyan ügy, mint amikor az egykori MME-elnök tett olyan lépést éppen Veled kapcsolatban, ami számomra elfogadhatatlan volt, s ami miatt akkor felvetettem lemondásomat, s ami miatt hónapokig "sztrájkoltam". Ma már az a személy nem elnök... Most az alelnök ténykedésivel nem tudok azonosulni,é s színvallásra szeretném bírni a nagyérdemű elnökségi tagokat, mérlegeljék ők higgadtam azt. Ennek a jóembernek semmi ázalása, éd ínógráfnól ifrkrvrtrfkhí í íhsdims 

A tisztelt Olvasóknak talán feltűnik a levél végének zagyvasága... A titok a mártásban az altatóban van! Az írása közben óvatlanul bevettem egy Dormicum-pirulát, amely a klaviatúrázás végén hatni kezdett! 

Utólag olvasva döbbenten észleltem e sutaságomat, amelyet ma is röstellek...

!ynékrÖ

ARRÓL, HOGY MI A GROTESZK

"Szíveskedjék terpeszállásba állni, mélyen előrehajolni, s ebben a pozitúrában maradva, a két lába közt hátratekinteni: Köszönöm.

Most nézzünk körül, adjunk számot a látottakról.

Íme, a világ fejtetőre állt.

Kocsis András Sándor atrobozs

Férfilábak kalimpálnak a levegőben, visszacsúsznak a nadrágszárak, s a lányok, ó, ezek a lányok, hogy kapkodnak a szoknyájuk után!

Ott az autó: négy kereke a levegőben, mintha egy kutya a hasát akarná megvakargatni. Egy krizantém: keljfeljancsi, vékony szára az égbe mered, ahogy a fején egyensúlyozza magát. Egy gyorsvonat, amint füstcsóváján tovarobog.

A Belvárosi Plébániatemplom a két tornyán levő két kereszten levő két villámhárító hegyével érinti csak a földet. És amott egy tábla a kocsma ablakában:

Bent egy dülöngélő vendég - fejjel aláfelé - elhozza sörét a söntésből. A sorrend: lent a hab, rajta a sör, fent a pohár talpa. Egy csöpp nem sok, de annyi se csordul ki.

Tél van? Hát persze! Hiszen felfelé szállingóznak a hópelyhek, és az égbolt jégtükrén lóbálózva iringálnak a korcsolyázó párok. Nem könnyű sport!

Keressünk most már vidámabb látványt. Ímhol egy temetés! Fölhulló hópelyhek közt, fölcsöpögő könnyek fátyolán át végignézhetjük, amint a sírásók két vastag kötélen fölbocsátják a koporsót. A munkatársak, ismerősök, közeli s távoli rokonok, továbbá az özvegy meg a három árva göröngyöt ragadnak, s elkezdik a koporsót hajigálni. Jusson eszünkbe az a szívettépő hang, amikor a sírgödörbe ledobált rögök megdobbannak és szétomlanak. Az özvegy sír, jajonganak az árvák... Milyen más érzés fölfelé hajigálni! A koporsót eltalálni mennyivel nehezebb! Először is jó göröngyökre van szükség, mert a porhanyósabbja félúton szétesik. Van hát kapkodás, lótás-futás, taszigálódás a kemény rögökért. És hiába a jó göröngy; a rosszul célzott rög visszahull, és ha eltalál valakit - pláne, ha egy gazdag, előkelő rokont -, kezdődik a vihorászás, a káröröm egészséges kuncogása. De ha minden stimmel - kemény a rög, pontos a célzás, s telibe találja a deszkakoporsót -, megtapsolják a dobót, derűs lélekkel térnek haza, és sokáig emlegetik a nagy telitalálatot, a kedves halottat és ezt a mókás, pompásan sikerült szertartást, melyben nyoma sem volt a képmutatásnak, a tettetett gyásznak, a hazudott részvétnyilvánításnak.

Kérem, szíveskedjenek kiegyenesedni. Amint látják: a világ talpra állt, önök pedig emelt fővel, keserű könnyekkel sirathatják kedves halottaikat."

(Örkény István)

SZFINX

SZFINX

Gondolom, nem szükséges a fotográfiához magyarázat!

A modell és rajongója

Mint a címből is sejthető: a modell és rajongója