Két cikkem története...

...a történet Agárdon kezdődött, amikor a Radetzky Jenő által alapított Madárvártáról a dinnyési Fertőre tartó úton oda és hazahaladva a táborozókkal összegyűjtöttük az elpusztult madarakat – így azok nem enyésztek el, hanem takaros koponyagyűjtemény alapjául szolgáltak, ezek nyújtottak segítséget a dinnyési akácosban lelt bagolyköpetekből előkerült madárkoponyák meghatározásában is.

Az agárdi "gyűjtőúton"...

E csontmaradványok meghatározásában leginkább Schmidt Egon “Bagolyköpet-vizsgálatok”
című könyve segített, majd sok évvel később ezekből összefoglaló szakanyagaim születtek, egyik (a pintyfélék koponyahatározója) az egykori Madártani Intézet Aquila-évkönyvében (ez letölthető innen: epa.oszk.hu/01600/01603/00079/pdf/Aquila_EPA-01603_1992_099-110.pdf ), majd az európai énekesmadarak koponyamorfológiáját tárgyaló cikkem az MME által kiadott Ornis Hungarica nevű szaklapban jelent meg. (ez letölthető innen: kornel.zool.klte.hu/pub/ornis/?download&aid=323&volume_id=32&lang=hun )

Az Ornis-cikkem egyik ábrasora

Jánossy Dénest az “A magyarországi vadonélő emlősállatainak határozója” című, 22 éves koromban megírt könyvem egyik lektorának kértem fel, ő ekkor a Magyar Természettudományi
Múzeum (MTM) Őslénytárának igazgatója volt, akihez a Nemzeti Múzeum egyik irdatlan nagy ajtaján át jutottam be, a „szentélybe”, ahol ősmadarak maradványai és ma is élő fajok összehasonlító csontkollekciói fogadtak. E gyűjteményből gyakorta kölcsönzött ki nekem madárkoponyákat, elősegítve további elmélyedésemet az anatómiájukban, később már rám bízta egy pleisztocén kori madárcsont-maradvány faji determinációját is. Ez egy  kalandrapacsirta állkapocsvége volt abban az üvegfiolában, amelyet az íróasztalánál ülve átadott nekem, és amelyről rögtön sejtettem, hogy egy Melanocorypha-maradvány lehet, majd ebbéli határozásomat a professzor úr elfogadta, sőt, egyik madárpaleontológiai tanulmányában hivatkozott is eme határozásomra, és tanítványaként nevesített (ez a cikke itt tekinthető meg: epa.oszk.hu/01600/01603/00079/pdf/Aquila_EPA-01603_1992_009-025.pdf e tanulmányban a 15. oldalon látható a kérdéses Melanocorypha-állkapocs-töredékről, amit alább mellékelek is).

Az általam meghatározott és lerajzolt állkapocs-töredék
 Jánossy Dénes cikkében

Mindenesetre az indíttatást a madárkoponya-határozáshoz a “Bagolyköpet-vizsgálatok” című kiadvány adta, amely kinyitotta a szemem, hogy a madarakat nem csupán küllemük, hanem anatómiai sajátosságaik alapján is fel lehet ismerni!