2020. április 17., péntek

Timon és Pumbaa a gangon...(II.) 🙂

...ma csupán röviden örömmel "jelenthetem", hogy a gangra megérkezett már PUMBAA is! Hamarosan csatlakozik hozzájuk az ólomvirág (Plumbago) is!



Terráriumuk hátterét az "A m jégkorszakunk" című kötet mamutos oldalpárja díszíti majd!




(2:27-kor a gyík kikacsintása beillik e blog írójáénak is...🙂)

Azt, hogy ivarilag hova tartoznak, ilyen fiatal korban még nem lehetséges meghatározni, ám "liberális" nevelésben részsülnek majd, így majd ők eldöntik, minek akarnak számítani! .🙂
Amúgy egy orosz (szovjet) herpetológus, Илья Сергеевич Даревский  a Kaukázus sziklagyíkjait tanulmányozva megállapította, hogy azok esetében a ♀️-i egyedek, amennyiben nincsenek ♂️♂️, úgy képesek ÁTVÁLTOZNI ♂️-é!

Илья Сергеевич Даревский 

Ugyanez a hüllőkutató Méhelÿ Lajos nevét is idézte a tudományos dolgozatai irodalomjegyzékében, ami azért is külön érdekes, mert hazánk kiemelkedő zoológusa, bár nemzetközi hírnévre tett szert, a 1920-as évektől - erősen vitatott - fajbiológiai ténykedésbe is kezdett, feladva korábbi zoológusi karrierjét, megválva az MTA-tagságától, és nagyjából önnönmagát kiközösítve, továbbá a Népbíróság által szobafogságra ítélve élte...

Amit pedig a nemek jelöléséről illik tudni (a sokat-tudó wikipédia szerint):

A nemek megadásának bináris módjai a következők: ♂️ (férfi) és ♀️ (nő).
A férfi jel (♂️) kapcsolódik a Marshoz, a háború római istenéhez, amelynek görög megfelelője Ares. A jel azt a lándzsát és pajzsot jelöli, amelyet a háború istene viselne.  A lándzsa és a pajzs olyan hatalmas harcos és védelmet jelentő tárgyak, amelyek általában a férfiakhoz kapcsolódnak. A történelem során a férfiaktól várták a háztartás védelmét. Eredetében a Mars szimbóluma egy vas pajzs, melyből lándzsa vagy nyíl származik. A vasat az ókori rómaiak harcolják a háború fegyvereivel. Ezt az erős, vörös fémrészt a háború istenével, a hét klasszikus bolygó leghíresebb férfival való kapcsolatával ábrázolják.
A női jel (♀️) kapcsolódik a Vénuszhoz, a szerelem római istennőjéhez, akinek görög megfelelője Aphrodite. A női szimbólum egy kéz tükörét ábrázolja. A kéztükör egy olyan eszközt ábrázol, amellyel a büszkeség és a megjelenés látható, ez a sztereotípia a nőknek tulajdonítható. A nők történelmileg várhatóan lágyak és gondozói szerepet töltenek be. Származási helyén a Vénusz szimbólumot egy bronz tükör és egy fogantyú ábrázolja. A Vénusz-t a klasszikus bolygók közül a legaranyosabbnak tekintik (a hold kivételével). A réz az ókorban nagyon népszerű volt a tükrök készítésében.



Ahogy elkezdődött...



...még korábban (igen-távoli rokonság)...

...és a Kaukázus vidékén még megannyi "kincs" leledzik! 🙂



2020. április 14., kedd

Timon és Pumbaa a gangon...(I.) 🙂

Valamikor nem-is-olyan-régen, egy nem-is-túl-messzi galaxisban...




Kamaszkoromban "szent" meggyőződésem volt, hogy a századfordulón
fekete-fehérben éltek az emberek - közben a világ (számomra is) kiszínesedett,
az ódon lámpaoszlop eltűnt, a Dohány utca pedig még a régi...

...jelesül azon bolygón, amelynek lakosságát éppen egy mikróba sokkolja, egészen-pontosan kies székesfővárosunkban található egy, a Károly körútba (is) torkolló, igen szűk, ugyanakkor roppant hosszú és HÍRES utca: a Dohány utca! Olyan hosszú, hogy két díszállat-kereskedés is megfér benne. Az egyik a "jó-hogy-éppenséggel-van"-kategóriába tartozik (és csupán zárójelben írom, hogy nem-ritkán a hivatalos nyitva-tartási idő előtt bezárnak/!/)... A másik, a 3. számnál, a Kis Teki egy igazi mesehely!



Midőn 2020. Niszán havában, a Zsinagóga mellett túlhaladva először pár nappal ezelőtt beléptem nézelődni, azonnal feltűnt, milyen szűkös a hely, ugyanakkor gazdag a kínálata ennek megfelelően zsúfolt a helyiségnek, amely roppant mód emlékeztetett Dr. Ország Mihály lakására: ott még a fotelek/ágyak alatt és a szekrények tetején is terráriumok, vagy ha nem azok, akkor akváriumok sorjáztak. Ha ezen tartóedények már beteltek hüllőkkel, kétéltűekkel, halakkal, sorra-kerültek a befőttesüvegek! És akkor a madárkalitkákról a "lakóikkal" még nem is szóltam! Némely élelmesebb példányok a lakószobában grasszáltak a bútorok között! 🙂  




Ország doktorról korábban már megemlékeztem blogomban: 


A járvány-sújtotta időben ez a díszállat-bolt, a Kis Teki nyitva tart, lévén tudtában vannak annak, hogy az állatoknak nem lehet elmagyarázni, hogy bármi-okból-kifolyólag nem juthatnak étekhez! Ezt nem lehet elmagyarázni se-mely állatnak, sem a selyemhernyóknak, sem az ebeknek, de még a szakállas agámáknak sem, pedig azok köztudottan okosak! 🙂
(A selyemhernyókról /amelyek FŐ TÁPLÁLÉKA az eperfalevél, később/külön bejegyzést írok majd, egyelőre csak annyit írok, hogy első látogatásomkor vásároltam két példányt, és a /vélelmezhetően/ tulajdonos ajándékba adott a jelenleg még nem levelező eperfa pépesített/fagyasztott leveleit tápláléknak!

Ez a fafaj amúgy nekem is kedvencem, még-ha nem is táplálkozom vele, ám az általam főszerkesztett Élővilág Enciklopédia 1. kötetében külön oldalt is kapott!)
Sok-sok évvel ezelőtt a lakásomban is tartottam egy kaukázusi agámát, amely egyszercsak gondolt egyet, megszökött a terráriumból, majd a lakásból, s hetekkel később azt vettem észre, hogy némileg tartva a territóriumot, az ablakpárkányon napozik! 🙂
Ismét szeretnék a lakásban, pontosabban immár a lakásajtó előtt, a gangra kihelyezett nagy virágosládákba gyíko(ka)t tartani, ám a kamaszkoromban bevált, a Sas-hegyen, a Breznó lépcső kerítésköveinél alkalmazott módszeremmel már nem voltam képes a Gellért-hegyen (sem/!/) egyetlen fali gyíkot sem megfogni! Amúgy e faj mintázata nem különösebben szemet gyönyörködtető!


Ő a ravaszabb...

A "gyíkfaj-választáskor" abból (is) indultam ki, hogy házunkban 1921-1927 között élt Zórád Ernő, a hazai képregény megteremtője, vázlatain a hajdani Tabán megörökítője! Mindenesetre mind postaládámat, mind lakásajtómat már az ő illusztrációi díszítik; vélelmezem, ezért ő sem haragudna meg, s jogutódai sem citálnak emiatt törvényszék elé! 🙂


Z. E.
Önmagát "A precíz bohém" néven definiálta, ildomosnak láttam valamely közel-rokon, ám díszesebb, "ékszerszerűbb" fajt választani a gyíkok világából...


Némi herpetológiai ismeret birtokában tisztában voltam azzal, hogy a Timon lepidus ~ Podarcis muralis, és nagy-meglepetésemre a Kis Teki kínálatában EZ A FAJ is szerepel, csak-hát színesebb (amúgy is védett/!/) rokonfajánál! Talán könnyebb kézbe-venni is! Távolabbról nézve meglehetősen hasonlóak, mint valamely könyvesbolti kirakatban egy kiadványsorozat kötetborítói! 🙂
55 életévem során megtapasztaltam, hogy a kézzelfogható kiadványok is csereszabatosak, miként lecserélhető/negligálható egy sorozatszerkesztő is, amire az alábbi borítóképpárral mutatok eklatáns példát:



Ugye milyen "hasonlók"? 🙂

Hamarosan tehát "beállít" a házunkhoz az első pávaszemes gyík! Amint "elfoglalja" az Ujhelyi-ajtó előtt új-helyét, keresztnevet is kap: Timon (ami e faj latin neve is)!



Timon lepidus

Lehetséges, hogy-ha jól viseli az új helyét (és önmagát 🙂), kap egy társat is, az ő neve pedig Pumbaa lesz (gondolom, mindkét név ismerős az "Oroszlánkirály" című filmből)!



Kettejük neve pedig, amikor együtt sütkéreznek: HAKUNA MATATA lészen:


"Hakuna matata, milyen gyönyörű szó / Hakuna matata, nem ráz mégis jó / Csak annyit jelent: szép az élet itt lenn, Tiszta élvezet a bölcselet: HAKUNA MATATA!"



Vélelmezem, hogy Flóra, miképp annak idején egy szarvasbogár intim szféráját is tiszteletben tartotta, Timon és Pumbaa békéjét sem abajgatja majd! Faina irányában ugyanez lesz az elvárás!


S hogy bajor véreb-társam idén is újra ugyanily-könnyedén ugrálhassa körbe örömében Timont, Pumbaa-t és a szarvasbogarakat, beszerzek részére jófajta zöldkagyló-kapszulákat!





Amennyiben a fentebb írtak érdektelennek bizonyulnának, jó szívvel ajánlom helyette az emlékezetes/"elrettentő"  ELLENPÉLDA állatkereskedés-paródia bohózat-jelenetet, a Monty Python előadásában:

2020. április 12., vasárnap

Szarvas(bogár)vadászat




Az alábbi bejegyzést még 2014 májusában tettem közzé, most visszanézve a régi anyagokat, újra ráleltem, és úgy megtetszett, hogy frissítve tárom a világháló nagyközönsége elé...

Jómagam sohasem vadászom, így Flórának a jövőben sem lesz feladata sebzett szarvast keresni. Csuda tudja, valahogy soha életemben nem éreztem késztetést, hogy egy szarvasba lövedéket eresszek. Akadnak vadászok, akiknek a tudását és munkáját tisztelem, de úgy vélem, hogy az erdők-mezők egész jól ellennének emberi beavatkozás nélkül is. S ha már mégiscsak vadászatra adja a fejét az ember, akkor jó szívvel ajánlható mottóként Hobóék "Vadászat" című albumának Prológusa:

A Vadászat a vadász számára egyrészt alkalom a szigorú önfegyelem gyakorlására, másrészt eszköz a többi élőlény megismeréséhez és megértéséhez. Megtanít gondolkodni, szabadságszeretetre, jó ízlésre és tiszteletre nevel. Elvezet a természet és a hozzá tartozó jelenségek elmélyült megfigyeléséhez. A Vadászat megfelelő irányba tereli a vadász személyiségének alakulását. Olyan etikai értéket fejleszt ki benne, amely nélkül a vadászat csupán az ösztönök gyarló megnyilvánulása volna."

Be szép volna, ha a puskával rendelkező emberek mindegyike ilyen szemlélettel venné kezébe a fegyvert, és megszívlelné Széchenyi Zsigmond gondolatait is e tárgykörben: "A vadászat: vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás."

Hasonló szellemben Nagy István tollából: "Igaz vadásszá a vadászó ember csak akkor válik, amikor a vadat el tudja engedni lövés nélkül, és amikor a vadászat körülményeire is kellő figyelmet tud fordítani."





Vérző szarvast tehát Flórával nem keresünk, munka és feladat azért így is akad számára elég, még "szarvas" témakörben is. Korábban megtalálta már a spájzba behelyezett, a Vásárcsarnokban vásárolt szarvasgombát, a közeli hetekben szarvasbangót is fogunk keresni, a mai vadászzsákmány pedig egy szarvasbogár volt. 




Flórát egészen elbűvölte ez a bizarr "szarvas" teremtmény: örömében körbeugrálta, szaglászta, mármár extázisba került tőle. Büszkeséggel töltött el, hogy miután jeleztem neki, hogy nem kívánom a zsákmányt begyűjteni, és ideje továbbindulnunk, a "vadat" ő is el tudta engedni, és lehiggadva folytathattuk utunkat - a Magyar Természettudományi Múzeumba (erről a látogatásról majd egy későbbi blogbejegyzésben írok majd).

2020. április 11., szombat

Húsvét ELŐTTI törlesztése egy "adósságnak"

Húsvét előtt iparkodom teljesíteni egy régi "kötelezettségemet"...




...ezennel, úgy vélem, eleget is tettem az egykori elvárásnak! Végül-is ezt a blogot is  jómagam szerkesztem! 🙂
p.s. nyomtatott kiadványokba, bármi kedves is a fotográfus által megfogalmazott kérés, sajnos nem fért volna bele...

2020. április 5., vasárnap

Koponyatusrajz-akcióm





Kedves blogolvasóim és facebook-tagok, azt tapasztalva, hogy a múlt évezred során készített koponya-tusrajzaim milyen nem-várt nagy sikert arattak, ezen a HÉTEN, 2021. NOVEMBER 25. csütörtöktől különleges akciót hirdetek, amely során KEDVEZMÉNYES áron kínálom szinte valamennyit, amelyek NÉZŐKÉPEKBEN megtekinthetőek a Cultiris Képügynökség honlapján: cultiris.com - Ha egy komolyabb érdeklődő egyszerre TÖBB rajzomat kívánja megvásárolni, úgy TOVÁBBI KEDVEZMÉNYT kap! Egyúttal jelzem, hogy a korábbi, hasonló hirdetésem kapcsán több koponya-tusrajzomat már megvásárolták, így például a szürke farkas koponyarajzának EREDETI verziója már nem elérhető, MÁSOLATBAN ugyanakkor, névre szólóan DEDIKÁLVA, így is értéket képvisel, és szép szobadísz válhat belőle is! 
Ugyanakkor abból kiindulva, hogy annak idején PETÉNYI SALAMON JÁNOS kéziratainak EGY része napvilágot látott TÖREDÉKEK Petényi Salamon műveiből címmel, a REMÉLT vásárló AJÁNDÉKBA kap TÖBB, a nevére dedikált gépelt kéziratlapot, saját golyóstollal írt jegyzeteimmel, a MAGYARORSZÁG KISEMLŐSEINEK HATÁROZÓJA, annak idején STENCILEZETT FORMÁBAN "kiadott" művemből! 🙂
A facebook-idővonalamon csupán egy MINTAKÉPET teszek közzé, ugyanakkor, ha JÓ MINŐSÉGBEN láthatóan szeretnék megtekinteni ezeket, úgy javaslom megtekinteni blogom erről szóló friss bejegyzését, amelynek linkje: flora-es-fauna.blogspot.com - Eredetileg úgy terveztem, hogy eme koponyarajzok alá beírom sorjában a fajneveket, de ezt revideáltam, aki valamelyiket szeretné magáénak tudni, attól a minimum-elvárás, hogy felismerje!🙂 Érdeklődni lehet akár itt PRIVÁT párbeszédablakban, vagy az upeter@freemail.hu elektronikus címemen!










 


Ismétlem, hogy a szürke farkas koponyarajzának EREDETI verziója már nem elérhető, MÁSOLATBAN ugyanakkor, névre szólóan DEDIKÁLVA, így is értéket képvisel, és szép szobadísz válhat belőle is! 












Ez az utolsónak maradt "apróság" pedig a Föld egyik LEGNAGYOBB érdekessége, a dongódenevér (Craseonycteris thonglongyai) koponyája, ez egy 1973-ban Thaiföldön felfedezett denevérfaj, amely egyben a legkisebb emlősállatok egyike, akkora, mint egy dongó, testtömege 1,5-3 gramm (a rajz a faj típuspéldánya alapján készült, a londoni Natural History Museum gyűjteményében, leltári szám: 77.2990).















2020. április 4., szombat

Újra A KIS HERCEG és TARTUFFE... 🙂

Újra vissza szükséges kanyarodnom a 2019. november 4-én közzétett bejegyzésem "tematikájához" ( https://flora-es-fauna.blogspot.com/2019/10/a-kis-herceg.html )... A Múzeum körúton a Weöres Sándor Antikvárium felé haladtomban mintegy egy hónappal ezelőtt az jutott eszembe, hogy ehhez a jeles helyszínhez számomra a Nemzeti Múzeum épülete éppúgy az origó, mint a Kis herceg és a róka viszonylatában a megbeszélt találkozási helyük. Beléptem tehát az ajtón, ma a korábbiaktól eltérő időpontban érkeztem, így (szokatlanul) meglehetősen sokan voltak a szűkös helyiségben, s miközben soromra vártam, hogy Gábornak végre átnyújthassam a tegnapi narancseper-nómenklatúra-megfejtésemért kilátásba helyezett "díjazásért" viszont-jutalomként a múltkori blogbejegyzésemben szereplő ÉlőVilág magazin teljes/dedikált (eredeti) lapszámát ("Külhoni fák és cserjék")... 







...gondoltam, ezzel meglepetést szerzek neki (lévén már a világhálós antikváriumokban se szerezhető be/!/) – erre én vágódtam majdnem padlóhoz a meglepetéstől, hogy nem-sokkal utánam egy intelligens fiatalember – egykori barátom totális-alteregója – lépett be, és a köszönést követően feltett egy amúgy talán nem szokatlan kérdést: "Antoine de Saint-Exupéry "A kis herceg" című regénye megvásárolható?"



Hogy mi? Épp-ezt-kéri? Jómagam a moszkvai Lomonoszov Tudományegyetem nagy-előadójában ugyan hallgattam(!) valószínűség-számítást, ennek dacára a fentebb vázolt jelenet valószínűsége a ~0-hoz közelít! Ráadásul a tavaly október 4-én keltezett blogbejegyzésemre is "rímelt": 
https://flora-es-fauna.blogspot.com/2019/10/a-kis-herceg.html – komolyan, egészen úgy voltam ezzel a helyzettel, mint az egyszeri rendőr, aki egyszer-csak elmegy a Fővárosi Állat- és növénykertbe, megáll az igazgatósági épület előtt, bámulja jobbról–balról–megint-jobbról az elefántot, majd kisvártatva – hozzávetőlegesen Dr. Persányi Miklós irodaablaka előtt (ez még az átköltözés előtt történt/!/) – csípőre teszi a kezét , és megállapítja: "Ilyen lény nem is létezhet!" Ezt talán-csak azok a gyermekek érthetik meg, akik észreveszik az elnagyolt vázlaton az elefántot nyelt óriáskígyót! 🙂 Hasonlóan "misztikus", ám észérvekkel megmagyarázható, mint a csodálatos kenyérszaporítás története, amelynek - kissé profán - parafrázisát közzétettem blogomban, itt:






Mindezt csak "tetézte", hogy e látogatásom végén Gábor számítógépe segítségével a világhálón megtaláltuk, hogy egy barátom barátja (márpedig:"Barátom barátja a barátom!") a Nemzeti Színházban dolgozik, épp-abban a színházban, amelynek Tartuffe-előadására jegyeket venni tervezek! Ennek a valószínűsége már végképp a ~0,0000000-hoz közelít! Ő pedig annak idején azzal döbbentett meg, hogy kézitáskájában jószerivel megtalálható volt egy fahatározó(!), amelyet bármikor elővehetett, hogy-ha gyaloglás közben olyan fa került a szeme elé, amelynek taxonómiai helyét (még) nem ismeri, azt rögvest meghatározhassa! Számára ilyetén-módon a narancseper-nómenklatúra-megfejtése sosem okozhatott volna gondot! 🙂
Csoda-tudja, talán a könyvkép alatti bekezdésben foglalt anyag egy csodálatos barátság kezdete lesz. Márpedig az alteregó~alteregója~ALTEREGÓ  innentől a gondolatmenetem folytatása (talán érthetően) nem publikus, azt majd magánüzenetben küldöm az érintettnek! Annyit azonban itt is közzétehetek, hogy meginvitálom, hogy egy-időben ültessünk el egy-egy holdvirág-magot bura alá, éppúgy, mint a "kis herceg" a maga virágját! 🙂









Vagy ahogy 1942. november 26-án eredetiben elhangzott: "Louis, I think this is the beginning of a beautiful friendship."

Addig-is, míg nem kapok jegyeket eme előadásra, "be kell érnünk" a világhálóval 🙂:
https://www.youtube.com/watch?v=3_7CGgz7Tjo