ALTATÓ

Minap ráleltem egy dalfordításom részletére, gondoltam, közrebocsátom...

Altató

Részlet a Hosszú út a dűnéken című filmből (zeneszerző Raymonds Pauls)


Kályha mögül a tücsök szól.
Kicsim, ne sírj, majd elalszol.
Az ablakon túl dúl a fagy.
Csillagok hada békén hagy.

Ha elfogyott a kenyérke,
Felnézünk együtt az égre,
Látod, sok csillag hunyorog,
A Hold ladikban imbolyog....


Megtekinthető itt: Az OMINÓZUS altató

Tahiti Trot

Mára egy komolyzenei csemegét ajánlok a blog Olvasóinak! Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics Tahiti trot című kreációját, amelyet zeneszerzőtársával fogadásból készített.

D.D.S.

 A fogadás tétje 100 rubel volt, a feladat pedig egy óra alatt át kellett hangszerelnie a Tea kettesben című klasszikus melódiát.

Egy óra állt rendelkezésére a feladat elvégzésére!

Megtekinthető/hallgatható itt: Tahiti trot: https://www.youtube.com/watch?v=NYJUJ_qzVWY

Sosztakovics a munkával 45(!) perc alatt elkészült - s a 100 rubel így az övé lett!

2+3 - vice versa...

Másodikos kisdiák lehettem, amikor számtanórán össze kellett adni 2-őt 3-mal... ez simán ment! Következő feladat: na és mennyi 3+2? Itt felmondott a matektudásom... Mit mondjak, nem vagyok egy matek-zseni... Nárayné osztályfőnököm, kinek teljes nevére már nem emlékszem, erre lekevert egy pofont... Kedves Nárayné, ha netán olvassa e sorokat, kérem jelezze írásban, hogy azóta mélységesen szégyenli e pofont! Én mindenesetre azóta is gyűlölöm nem szeretem magát!

p.s. a fogorvosnál tett osztálylátogatás utáni fagylaltmeghívása nemes gesztus volt, azért ezúton is nagy köszönet!

Teljes összhangban...

Kopóm - a berniek családfájából - rám fekszik televíziónézés közben... Fejét mellkasomhoz szorítva szendereg...

Felsóhajtok egy nagyot: nehéz az élet! Ebem egy másodpercre rá felsóhajt: nehéz az élet!
Végre sikerült megteremteni a tökéletes összhangot kettőnk között! Bajor vérebemmel többször próbálkoztam, de ő erre a sóhajtásra csupán horkolással reagált...
Na talán idén sikerül belőle is kicsikarni egy szinkron-sóhajtozást... Amúgy meg hármasban a falkánknak nem is olyan nehéz az élet!

Fél szemes aszimmetria...

Ma a liftbe másfél éves lurkót tolt be édesanyja. Érdeklődve nézegette az ismeretlen arcokat, vérebem is érdekelte, majd szemezni kezdtünk... Gondoltam, mosolyt csalok az arcára, és behunytam fél szemem, ezzel aszimmetriát hozva létre... (Van nékem egy szokásom -  nem úgy, mint Kellér Dezsőnek, akinek az volt a szokása, hogy 50 évente egyszer ellátogatott Párizsba... erről bővebben itt: https://www.youtube.com/watch?v=7mAZfU96XxM ) 

 - szóval be tudom csukni a jobb szememet. Hasonló produkcióra tudtommal csak Hernádi Judit képes még, ám ő a bal szemét képes becsukni... Na erre a kis srác azonnal kedélyesen vigyorogni kezdett. Jó élmény volt vidámságot szerezni neki :) A kis liezont holnapra jó eséllyel el fogja felejteni, de ez a blog megőrzi a világháló végtelenségéig (±2-3 nap)...