Andrej Grigorjevics Bannyikov
(1915-1985)
Biológus, az RSFSR tiszteletbeli tudósa , professzor.
)
Bejárta a Szovjetunió szinte teljes területét, meglátogatta szinte az összes hazai természetvédelmi területet és több mint 25 országot Európában, Ázsiában, Afrikában és Észak-Amerikában. Életútjának jelentős részét a „mongol korszak” foglalta el (közel 20 ezer km-t utazott ezen az országon), melynek során megszervezte az ország első egyetemét (ezen az egyetemen vezette az állattani tanszéket, amit létre). A mongol kormány a Sarkcsillag Renddel méltatta szolgálatait .
Több ezer hallgatót képezett ki, több mint 30 kandidátus és tudománydoktor disszertációját irányította.
Az Összoroszországi Természettudományi Kutatóintézetben dolgozott , és 25 évig vezette a Moszkvai Állatorvosi Akadémia Állattani és Természetvédelmi Tanszékét. K. I. Szkrjabin.
Az RSFSR tiszteletbeli tudósa, a Sarkcsillag Renddel kitüntetett (Mongólia) és
A Nemzetközi Vadvédelmi Alap aranyérme - „A Szovjetunió és Mongólia állatvilágának kiemelkedő tudományos kutatásáért, a száraz zónák tanulmányozásában nyújtott hozzájárulásáért, valamint a tudományos módszerek gyakorlati alkalmazásában nyújtott vezető szerepéért természetvédelem” (1972). Az Aranyláda Rend parancsnoka – „a ritka vadon élő állatok kihalástól való megmentése terén elért kiemelkedő eredményekért és a természetvédelmi nemzetközi szervezetekkel folytatott aktív együttműködésért” (1979).
I. Goethe-díjjal jutalmazták - „az élővilág védelmében és a védett területek tudományos alapjainak kialakításában tudományos ökológusként végzett kiemelkedő érdemei elismeréseként” (1976).
1915- ben született Moszkvában . 11 éves korától aktív résztvevője volt a KYUBZ-nak , a Moszkvai Állatkert fiatal biológusainak körének P. A. Manteuffel vezetésével , és az Állattani Múzeumban dolgozott G. P. Dementyev professzor irányításával .
1935-1939 között a Moszkvai Állami Egyetem Biológiai Karán tanult .
1941-ben önként jelentkezett a frontra, de egy évvel később mint értékes tudóst leszerelték.
1942 júliusában megvédte Ph.D. disszertációját, augusztusban pedig a Mongol Népköztársaságba küldték, hogy megszervezze az első mongol egyetemet.
A háború után a Pedagógiai Intézetben dolgozott. V. P. Potemkin , akkor volt
A Moszkvai Állami Egyetem Állattani Múzeumának tudományos igazgatóhelyettese.
1960-ban (a Potyomkin Intézet bezárása után) Bannyikov a Moszkvai Állatorvosi Akadémia Állattani Tanszékének vezetője lett .
1961-ben az IUCN Ritka Fajok Bizottságának tagjává választották , 1963-tól pedig a vadlovakkal foglalkozó munkacsoportot vezette. Andrej Grigorjevics az IUCN Vörös Könyvének egyik szerzője, kezdeményezésével és közvetlen részvételével létrejött a Szovjetunió Vörös Könyvének mindkét kiadása . Az IUCN IX. közgyűlésén 1966- ban Luzernben aktívan részt vett az akklimatizált fajok természetes komplexumokra gyakorolt hatásával kapcsolatos tudományos problémák megvitatásában. 1969- ben a Moszkvában megrendezett IX. Játékmenedzser-kongresszus szervezője volt.
1972-ben Andrej Grigorjevics Bannyikovot, az első szovjet tudóst az IUCN alelnökévé választották, ezt a pozíciót 6 évig töltötte be.
1982- ben az IUCN XV. közgyűlése tiszteletbeli tag címet adományozott neki "a természet és a természeti erőforrások megóvásához, valamint az IUCN tevékenységéhez való kiemelkedő hozzájárulása elismeréseként".
