Erre a csodálatos (p)rémre gépem mappáinak rejtett bugyrában leltem, gondoltam, szívesen nézegeti mindenki, hamarosan pedig a kísérőszöveget is megírom hozzá... Némi türelmet kérek! Addig is álljon itt gyönyörködtetésre a ritka fotográfia! SOSEM HITTEM VOLNA, hogy ILYEN TÉMÁBAN valaha is látok majd még eseteg NÍVÓS fotográfiát!
Egy kis intermezzo az Agárd-Budapest-vasútvonalon...
Burleszk a vonaton: idősödő nénike üldögél motyójával a vonaton. Martonvásáron a vonat megáll... - Áll 5 percig... 10 percig... 15 percig! A néni felsóhajt:
- Ez most már egészen Budapestig állni fog???
(Az utastársak - velük együtt jómagam is - jót derültünk rajta...)
Történt Agárdon, a madárvártai kilátóban egy őszi napon, ahogy a hajladozó nádast néztem, valami régi melódia sejlett fel bennem. A dallam megvolt, de a szövegére nem emlékeztem - szöveg nélkül meg egy nóta: tréfli! Hát jobb híján alkottam egyet, saját (belső) használatra.
Később a világhálón ráleltem az eredetire, Bessenyei Ferenc előadásában, a "Száz szál gyertyát" című opuszra:.
Bessenyei Ferenc- és a száz szál gyertya
Szerintem a saját szövegem megközelíti Czóbel Minkáét, a dallam pedig hozzá továbbra is Fráter Lórándé maradhat! Tessenek hozzáképzelni! Ezennel közkinccsé teszem:
Eljött az ősz, hideg eső áztatja a tájat.
Rút zivatar rongálja a nádfedeles házat.
Nem volt semmim, mostan sincsen,
Ezen a világon,
Te vagy nekem minden kincsem,
Szépséges Virágom!
Az illusztrációt Molnár V. Attila orchidiótától csentem, de minden bizonnyal elnézi nekem, ha barterként ide teszem virágos könyvének (alig burkolt) reklámját:
Valamint Kitaibel Pál életét és munkásságát bemutató könyvét, amelynek borítóján MÉG együtt ötleteltünk, legjobb emlékem szerint az ALAPÖTLET, jelesül, hogy az ne egy SABLONOS portré, hanem egy, a dolgozószobáját is bemutató festmény legyen, jómagam találtam ki, Attila vázlatokat készített, és azok alapján Zsoldos Márton barátunk / https://www.facebook.com/marton.zsoldos.5 / készítette el a megjelent könyv borítóképhez a FESTMÉNYT!