- Pajtikám, VISZKET, de nagyon a SZEMEM!
A Twist Olivér (eredeti címén Oliver Twist vagy The Parish Boy's Progress) Charles Dickens angol író második regénye, amelyet Richard Bentley adott ki 1838-ban. A mű főszereplője Twist Olivér, egy árva kisfiú, aki előbb egy dologházban éli szomorú és kilátástalan életét, majd egy temetkezési vállalkozó veszi a gondjaiba. Olivér végül megszökik, és eljut Londonba, ahol találkozik Jack Dawkins-szal, az Agyafúrt Vagánnyal, egy zsebtolvajbanda vezetőjével. Dawkins elvezeti őt az idős Fagin rejtekhelyére, akitől a banda valamennyi tagja a mesterséget tanulta. Olivér ekkor még nem tudja, hogy amit a banda tagjai tesznek, törvénytelen. A Twist Olivérben Dickens a bűnözőkről és erkölcstelen életükről egyáltalán nem festett romantikus képet. Épp ellenkezőleg: azáltal, hogy lerántotta a leplet a korabeli London árva gyermekeinek nagyon is sanyarú sorsáról és a velük való kegyetlen bánásmódról, műve nemzetközi viszonylatban is súlyos aggodalmakat váltott ki, melyet olykor a nagy londoni árva-krízis néven is említenek. (Dickens idejében Londonban rengeteg árva gyermek élt.) A könyv alcíme (magyarul: A szegényházi fiú útja) utalás John Bunyan A zarándok útja című, 1678-ban megjelent vallásos művére, illetve William Hogarth festő 18. századi két karikatúra-sorozatára (A korhely útja; A szajha útja) is. A mű korai példája a társadalmi regény típusának; felhívja olvasói figyelmét a korabeli súlyos problémákra, úgymint a szegény-törvény, a gyermekmunka, a gyermekek bűnöző életmódra kényszerítése és az utcagyermek fogalma. A regény sajátos fekete humorral és szarkazmussal átszőtt története a kor képmutatásait gúnyolja ki. Elképzelhető, hogy megírását Robert Blincoe angol szerző 1830-as években írt önéletrajza ihlette, amelyben az író saját, dologházban töltött, rendkívül nehéz gyermekéveiről is beszámol. Mivel Dickens maga már gyermekként is dolgozott, innen is kaphatott ihletet a Twist Olivér papírra vetéséhez. A regénynek számos mozifilmes és televíziós feldolgozása létezik, valamint egy nagyon sikeres musical is, ez utóbbi filmes adaptációja 1969-ben hat Oscar-díjat nyert. - - -
https://www.youtube.com/watch?v=57W6po5S_KQ
Ebben a táncban a BANDA olyan önfeledt KATARZISIG jut el, amely érzékelteti, hogy SEGÍTSÉGGEL még ezt a SANYARÚ sorsot is képesek elviselni!
Shani Wallis - VAN-e, ki e nevet kis HAZÁNKBAN ismeri? Angol színésznő és énekesnő, aki szülőhazájában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban egyaránt dolgozott színházban, filmben és televízióban. A Királyi Színművészeti Akadémián végzett , a West End-ben játszott szerepeiről és az 1968-as Oscar- díjas Oliver című musicalben Nancy szerepéről ismert...
Utóirat: Vajon a Földön JELENLEG rendezett az ilyen emberek sorsa?
...továbbá, a munka nemesít?
1981-ben történt, amikor Édesapámékkal /tehát a családommal/ már majdnem két éve Moszkvában éltünk, hogy születésnapomra egy siketfajd-preparátumot kaptam ajándékba. Pontosabban, azt az összeget, amennyiért ezt meg lehetett venni. A NAGY, kitömött madarat, lévén nem vittem magammal a vásárláskor a lakáskulcsokat, a 10. emeleten, a lift melletti fém szemétledobó henger mellé helyeztem, én pedig, pihenésképpen, leültem a lépcsőházban. Erre látom, hogy a takarítónő éppen készül elvinni a "madaramat"!
https://www.youtube.com/watch?v=U-HI2cR8du0
Az egyik legnagyobb zoológus példaképem, Nyikolaj Nyikolajevics Voroncov, Воронцов Николай Николаевич, akinek a VILÁG HÖRCSÖGFÉLÉI című monográfiájának...
.jpg)
В своей научной работе всегда тщательно прослеживал и анализировал новейшие научные изыскания, в частности, относящиеся к теории эволюции, строго придерживаясь материалистической концепции. В своей предпоследней работе («Развитие эволюционных идей в биологии», М., 1999) признал несостоятельность постулата Фридриха Энгельса о том, что «труд создал человека».
Az a körülmény pedig, hogy immár nem használom azt az ominózus titulust, azzal járt, hogy a korábbi kollégák, szerzőtársak TÖBBSÉGÉNEK már egy "SENKI" vagyok, és 2023-ban már így viszonyulnak hozzám a könyvkiadók is... Ilyetén módon TOVÁBBI, a hagyományos könyvkiadási keretek között megjelenő olyan kötet nem VÁRHATÓ, amelyet én szerkesztettem. Talán MAGÁNKIADÁSBAN várható egy mesekönyv, az A KÉK KAKUKK, és ami még fontos számomra, az A KÁRPÁT-MEDENCE EMLŐSEINEK HATÁROZÓJA. Annak előzményét 22 éves koromban készítettem, de az abban megjelent illusztrációkat NAGYMÉRTÉKBEN átrajzoltam. Bár az AKKORI rajzaim eléggé vázlatosak voltak, ennek ellenére még manapság is ha egy IDEGENNEL megismerkedek, ezt kérdezik gyakran a bemutatkozáskor: TE KÉSZÍTETTED AZ EMLŐSHATÁROZÓT? - - - Annyi számomra FONTOS személy nincs már mellettem /// tudatosan nem jelzem, miért így fogalmazok! ///, beleértve a 2001-2003 között megjelent Élővilág magazin BARÁTAIMMÁ vált társszerzőit is, köztük Merkl Ottó ...és Papp László akadémikust is...
Komolyan: az egyik előzménye az volt, amikor a Kossuth Kiadó szerkesztőségi szobájában HULLAFÁRADTAN kellett volna egy FONTOS FELADATOT elvégeznem, de ahelyett az egyik KÉNYELMES KANAPÉN álomba merültem, és HORKOLNI kezdtem... Közeli családtagjaim tudták rólam ezt a tulajdonságomat, de H. M., a kiadó "régi bútordarabja" / /, aki már vagy HARMINC ÉVE dolgozott ott, amikor FELÉBREDTEM olyan arcot vágott, hogy metakommunikációjából ezt olvastam ki: BEZZEG KÁDÁR JÁNOS IDEJÉBEN ILYEN NEM TÖRTÉNHETETT VOLNA MEG! Azonban MEGNYUGTATÓ volt számomra, hogy ABBAN AZ IDŐBEN nem is lettem volna annak/!/ a PÁRTKIADÓNAK a külső munkatársa! Ami pedig a kísérletet illeti: nyilván/!/ az emberek ZÖME életében nem szembesült azzal, milyen lehet a SAJÁT horkolása... Így egyszer egy RÖPKE ÖTLETTŐL vezérelve elalvás előtt előkészítettem egy magnetofont, és BEKAPCSOLTAM... Reggel visszahallgatva HATALMASAT röhögtem, mert így képes voltam BELEÉLNI magam, mit hallhatott például H. M.! 
