Szeretném, ha nem az a kép alakulna ki a ma délutáni bejegyzésem alapján házunk lakóiról, hogy itt csupán állatok (kutyák, macska, egyebek) élnek, ezért szeretném minél gyorsabban itt közzétenni azt az igen kedves levelet, amely ugyanazon az üzenőfalon volt hetekig, mint a délután bemutatott förmedvény! De míg annak a sorsa jobbadán az lehetne, amit Kiss Manyi említ a Kellér Dezsővel folytatott párbeszédében (a fiatalabbak kedvéért itt található a felvétel: youtube.com/watch?v=Y7J6URbeZWM - s talán valóban oly sorsra lenne érdemes a lépcsőfordulóban - még jelenleg is - dekkoló kupacka! 🙂
Az alábbi levél pedig - úgy vélem - önmagáért "beszél", különösebb felvezetőszöveg nem is szükséges hozzá.
Az itt látható levelet - a család (számomra fájó) távozása után - "rekviráltam",
nehogy az "ebek harmincadjára" kerüljön. Kedves Rita, Dani és Dini - mindig öröm volt Veletek a gangon való találkozás! Dini, ha egyszer netán olvasod e sorokat, talán már zoológussá válsz (a Neked ajándékozott könyveknek/plakátoknak köszönhetően), vagy grafikus (a néhai (1921-1927) "lakótársra" tekintettel), vagy bármi más foglalkozást választasz, tüzoltó lehetsz s katona, vadakat terelő juhász, vagy amire csak kedved támad majd, tudd, hogy Téged már első lépésekkel tipegő gyerkőcként is nagyra tartottalak! 🙂
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése