Bagatell
Hommage à Weöres Sándor
Eltelve a fogyó Holddal
nézegetem az eget,
bárányfelhők pereméről
három puttó integet.
Kacarásznak, semmi gondjuk,
be szép is a puttó-lét!
Tokaj szőlőhegyeiről
hozatják a puttonylét.
Kacarásznak, gondjuk semmi,
kalácsnak eszik belét,
kalács után újfent isznak,
s hallatják az "evoé"-t.
Pince mélyén kong a hordó,
falában perceg a szú,
hordódonga likain át
szerteszét folyt az aszú.
Ha az aszú szét nem folyna,
versem tovább tartana,
Adieu aszú, adieu puttók!
(záró rím se ártana...)
U.P.
2008. február 22.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése