Totál úgy zajlott minden, mint Chaplin "Modern idők" című filmjében:
Mi tagadás, elég fárasztó meló volt, így egyszer a szerkesztőség egyik régi bútordarabján (nevezetesen a kanapéján) pihenő során álomba merültem. És mi tagadás: horkolni is kezdtem! Ezt a kiadó "régi bútordarabja", egy nyugdíjas kolléganő, aki a szerkesztőség felét magának kisajátította, és magas könyvszekrény-sorral leválasztotta, átkukkantva (s mi tagadás: gyakorta kukkantgatott át) döbbenettel észlelte. hogy Ilyen bizony "a Kádár" idejében elő nem fordulhatott volna e kiadóban! Közbevetőleg: Kádár idejében a Kossuth Kiadóban természettudományos könyvek sem jelenhettek meg. Mindenesetre én jól kialudtam magam, és indulhatott újra a "futószalag"!...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése