 |
Benedek Tibor |
A
20 évnyi (
2001 óta tartó) szerkesztői munkám során felhalmozott korrektúrahegyek évek alatt akkorára nőttek, hogy most bármennyit is dobok ki, a méretük csak nem akar csökkenni... Akkoriban (
2008 előtt) a
PDF-nek még nyoma sem volt, ezért voltam kényszerítve a papír alapú korrektúrákat "őrizgetni" (
s tettem ezt azért, hogy ha egy háklisabb szerző kekeckedne, akkor legyen nyoma, hogy ő miket "hordott össze", s melyek voltak a saját módosításaim, de végül egyszerűbb módját választottam az ilyen szerzőkkel való "bánásmódnak": beszüntettem velük a munkakapcsolatot/!/)- ma már persze egészen más a helyzet, s már addig "fejlődtem", hogy "sárga cetliken" tudom a korrektúra-megjegyzéseimet a PDF-fájlokban rögzíteni (miképpen azt a
Kossuth Kiadó kiváló munkatársa
/korrektora,
Török Mária is teszi), és így számítógépemen pedánsan, környezettudatosan őrizni. Annak idején mindenesetre csak az
ÉlőVilág magazin
1664 oldalt tett ki, és egyelőre még annyi időm sem volt, hogy össze tudjam számlálni (de majd a
google ebben /is/ segítségemre lesz), most legyen elég annyi hozzá, hogy ha "úgy hozta", elvállaltam a jeles kabarészerző,
Trunkó Barnabás kéziratának gondozását is (
s hogy miért? Ezért: youtube.com/watch?v=KByHC5yVSP8 🙂) Már-már úgy voltam a korrektúrákkal, mint
Benedek Tibor híres kabaré-konferansziéjában, amikor a bájglik történetét meséli el...
🙂
Ami pedig a korrektúrakupacok hasznát illeti, kiderült, hogy van!
Faina 2 hónapos korában (Martina Váchova felvétele)
Amikor Fainát elhoztuk Molnár V. Attila barátommal Csehország - majdnem - legtávolabbi zugából, egy Hradec Králové melletti kis településről, Martina Váchova kedves cseh tenyésztőtől 2015-ben, már-már döbbenetes látvány fogadott: a két felnőtt berni kopó egymáshoz simulva aludt az üvegajtó előtt - s minden vágyam volt, hogy egyszer majd az én falkatársaim is így szenderegjenek...
Eleinte ebeim a lakás két foteljében aludt, s azt gondoltam, hogy e bútordarabokat majd fokozatosan közelítem egymáshoz, és így "kényszerítem" a kutyákat egymás közelségében aludni... De ez azért mégsem lett volna az igazi - a cseheknél ez teljesen más volt, ott önszántukból jött létre a meghitt jelenet!
Most pedig visszatérek a korrektúrahegyekhez: ezek viszonylagosan pedánsan emelkedtek a radiátor mellett, mígnem drága Édesapám ki nem hívta a gázszerelőt... (Zárójelben jegyzem meg, hogy én évekig jól elvoltam fűtés nélkül. és jót derültem, amikor nagy hír volt a határon innen, hogy Romániában a lakásokban 17 °C van; na nálam éppen annyit mutatott a hőmérő, és semmi bajom nem volt azzal). Tehát jött a szerelő, és akkor beütött a Generalkrach (majdnem olyan, mint Dévényi Tibor /nem AZ A Dévényi/!//, Dr. Ezésez Géza karrierje című pompás opuszában itt: med.u-szeged.hu/expsur/gk.htm !) - a kupac egy óvatlan mozdulata miatt korrektúrák összeroskadt!
S mi jó származott ebből? Kutyatársaim azóta hozzászoktak az egymás mellett alváshoz - a korrektúrák között! 🙂
(Jómagam éppenséggel a mákosat szeretem... 🙂)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése