Valamikor nem-is-olyan-régen, egy nem-is-túl-messzi galaxisban...
Kamaszkoromban "szent" meggyőződésem volt, hogy a századfordulón
fekete-fehérben éltek az emberek - közben a világ (számomra is) kiszínesedett,
az ódon lámpaoszlop eltűnt, a Dohány utca pedig még a régi...
...jelesül azon bolygón, amelynek lakosságát éppen egy mikróba sokkolja, egészen-pontosan kies székesfővárosunkban található egy, a Károly körútba (is) torkolló, igen szűk, ugyanakkor roppant hosszú és HÍRES utca: a Dohány utca! Olyan hosszú, hogy két díszállat-kereskedés is megfér benne. Az egyik a "jó-hogy-éppenséggel-van"-kategóriába tartozik (és csupán zárójelben írom, hogy nem-ritkán a hivatalos nyitva-tartási idő előtt bezárnak/!/)... A másik, a 3. számnál, a Kis Teki egy igazi mesehely!
Midőn 2020. Niszán havában, a Zsinagóga mellett túlhaladva először pár nappal ezelőtt beléptem nézelődni, azonnal feltűnt, milyen szűkös a hely, ugyanakkor gazdag a kínálata ennek megfelelően zsúfolt a helyiségnek, amely roppant mód emlékeztetett Dr. Ország Mihály lakására: ott még a fotelek/ágyak alatt és a szekrények tetején is terráriumok, vagy ha nem azok, akkor akváriumok sorjáztak. Ha ezen tartóedények már beteltek hüllőkkel, kétéltűekkel, halakkal, sorra-kerültek a befőttesüvegek! És akkor a madárkalitkákról a "lakóikkal" még nem is szóltam! Némely élelmesebb példányok a lakószobában grasszáltak a bútorok között! 🙂
A járvány-sújtotta időben ez a díszállat-bolt, a Kis Teki nyitva tart, lévén tudtában vannak annak, hogy az állatoknak nem lehet elmagyarázni, hogy bármi-okból-kifolyólag nem juthatnak étekhez! Ezt nem lehet elmagyarázni se-mely állatnak, sem a selyemhernyóknak, sem az ebeknek, de még a szakállas agámáknak sem, pedig azok köztudottan okosak! 🙂
(A selyemhernyókról /amelyek FŐ TÁPLÁLÉKA az eperfalevél, később/külön bejegyzést írok majd, egyelőre csak annyit írok, hogy első látogatásomkor vásároltam két példányt, és a /vélelmezhetően/ tulajdonos ajándékba adott a jelenleg még nem levelező eperfa pépesített/fagyasztott leveleit tápláléknak!
Ez a fafaj amúgy nekem is kedvencem, még-ha nem is táplálkozom vele, ám az általam főszerkesztett Élővilág Enciklopédia 1. kötetében külön oldalt is kapott!)
Némi herpetológiai ismeret birtokában tisztában voltam azzal, hogy a Timon lepidus ~ Podarcis muralis, és nagy-meglepetésemre a Kis Teki kínálatában EZ A FAJ is szerepel, csak-hát színesebb (amúgy is védett/!/) rokonfajánál! Talán könnyebb kézbe-venni is! Távolabbról nézve meglehetősen hasonlóak, mint valamely könyvesbolti kirakatban egy kiadványsorozat kötetborítói! 🙂
55 életévem során megtapasztaltam, hogy a kézzelfogható kiadványok is csereszabatosak, miként lecserélhető/negligálható egy sorozatszerkesztő is, amire az alábbi borítóképpárral mutatok eklatáns példát:
Hamarosan tehát "beállít" a házunkhoz az első pávaszemes gyík! Amint "elfoglalja" az Ujhelyi-ajtó előtt új-helyét, keresztnevet is kap: Timon (ami e faj latin neve is)!
Vélelmezem, hogy Flóra, miképp annak idején egy szarvasbogár intim szféráját is tiszteletben tartotta, Timon és Pumbaa békéjét sem abajgatja majd! Faina irányában ugyanez lesz az elvárás!
S hogy bajor véreb-társam idén is újra ugyanily-könnyedén ugrálhassa körbe örömében Timont, Pumbaa-t és a szarvasbogarakat, beszerzek részére jófajta zöldkagyló-kapszulákat!
Midőn 2020. Niszán havában, a Zsinagóga mellett túlhaladva először pár nappal ezelőtt beléptem nézelődni, azonnal feltűnt, milyen szűkös a hely, ugyanakkor gazdag a kínálata ennek megfelelően zsúfolt a helyiségnek, amely roppant mód emlékeztetett Dr. Ország Mihály lakására: ott még a fotelek/ágyak alatt és a szekrények tetején is terráriumok, vagy ha nem azok, akkor akváriumok sorjáztak. Ha ezen tartóedények már beteltek hüllőkkel, kétéltűekkel, halakkal, sorra-kerültek a befőttesüvegek! És akkor a madárkalitkákról a "lakóikkal" még nem is szóltam! Némely élelmesebb példányok a lakószobában grasszáltak a bútorok között! 🙂
Ország doktorról korábban már megemlékeztem blogomban:
(A selyemhernyókról /amelyek FŐ TÁPLÁLÉKA az eperfalevél, később/külön bejegyzést írok majd, egyelőre csak annyit írok, hogy első látogatásomkor vásároltam két példányt, és a /vélelmezhetően/ tulajdonos ajándékba adott a jelenleg még nem levelező eperfa pépesített/fagyasztott leveleit tápláléknak!
Ez a fafaj amúgy nekem is kedvencem, még-ha nem is táplálkozom vele, ám az általam főszerkesztett Élővilág Enciklopédia 1. kötetében külön oldalt is kapott!)
Sok-sok évvel ezelőtt a lakásomban is tartottam egy kaukázusi agámát, amely egyszercsak gondolt egyet, megszökött a terráriumból, majd a lakásból, s hetekkel később azt vettem észre, hogy némileg tartva a territóriumot, az ablakpárkányon napozik! 🙂
Ismét szeretnék a lakásban, pontosabban immár a lakásajtó előtt, a gangra kihelyezett nagy virágosládákba gyíko(ka)t tartani, ám a kamaszkoromban bevált, a Sas-hegyen, a Breznó lépcső kerítésköveinél alkalmazott módszeremmel már nem voltam képes a Gellért-hegyen (sem/!/) egyetlen fali gyíkot sem megfogni! Amúgy e faj mintázata nem különösebben szemet gyönyörködtető!
Ő a ravaszabb...
A "gyíkfaj-választáskor" abból (is) indultam ki, hogy házunkban 1921-1927 között élt Zórád Ernő, a hazai képregény megteremtője, vázlatain a hajdani Tabán megörökítője! Mindenesetre mind postaládámat, mind lakásajtómat már az ő illusztrációi díszítik; vélelmezem, ezért ő sem haragudna meg, s jogutódai sem citálnak emiatt törvényszék elé! 🙂
Z. E.
Önmagát "A precíz bohém" néven definiálta, ildomosnak láttam valamely közel-rokon, ám díszesebb, "ékszerszerűbb" fajt választani a gyíkok világából...
Némi herpetológiai ismeret birtokában tisztában voltam azzal, hogy a Timon lepidus ~ Podarcis muralis, és nagy-meglepetésemre a Kis Teki kínálatában EZ A FAJ is szerepel, csak-hát színesebb (amúgy is védett/!/) rokonfajánál! Talán könnyebb kézbe-venni is! Távolabbról nézve meglehetősen hasonlóak, mint valamely könyvesbolti kirakatban egy kiadványsorozat kötetborítói! 🙂
55 életévem során megtapasztaltam, hogy a kézzelfogható kiadványok is csereszabatosak, miként lecserélhető/negligálható egy sorozatszerkesztő is, amire az alábbi borítóképpárral mutatok eklatáns példát:
Ugye milyen "hasonlók"? 🙂
Timon lepidus
Lehetséges, hogy-ha jól viseli az új helyét (és önmagát 🙂), kap egy társat is, az ő neve pedig Pumbaa lesz (gondolom, mindkét név ismerős az "Oroszlánkirály" című filmből)!
Kettejük neve pedig, amikor együtt sütkéreznek: HAKUNA MATATA lészen:
"Hakuna matata, milyen gyönyörű szó / Hakuna matata, nem ráz mégis jó / Csak annyit jelent: szép az élet itt lenn, Tiszta élvezet a bölcselet: HAKUNA MATATA!"
Vélelmezem, hogy Flóra, miképp annak idején egy szarvasbogár intim szféráját is tiszteletben tartotta, Timon és Pumbaa békéjét sem abajgatja majd! Faina irányában ugyanez lesz az elvárás!
Amennyiben a fentebb írtak érdektelennek bizonyulnának, jó szívvel ajánlom helyette az emlékezetes/"elrettentő" ELLENPÉLDA állatkereskedés-paródia bohózat-jelenetet, a Monty Python előadásában:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése