Elmondanám ezt néktek, ha nem unnátok. Ma éjszaka - ötkor - elkezdtem egy fontos munkát.
Ergo: felkeltem. A "gép" az agyamban "zörögni" kezdett. Megkezdtem tehát a melózást majd' elszívtam 40 saját kezűleg gyártott, "kézműves" cigarettámat, amelyek kellemesen izgatnak, egyúttal SERKENTENEK is egyben...Meg más egyéb is: a saját magam által kreált "jegeskávé" . Minden. Hát fölkeltem, nem bánom az egészet, sétálgatok szobámba le- föl, köröttem a családi fészek, lakásajtóm előtt egy cinegeodú várja tavasz óta a lakóját!
Amint botorkálok itt, mint részeg (rengeteg "Borsodi Duhaj" márkájú sört vedeltem be/!/), otthonomban körbe nézek... ebeim nem sokkal mellettem vízszintesen fekszenek, vélhetőleg valamelyik erdei sétánkról álmodnak! 🙂 Mellettük a játékaik, néhány agyonrágcsált/kedvenc csontmaradványuk, egy szobába vagyunk zárva, mint dobozba... Három tücsköm ciripel csöndből; harsányan riasztóak: «ébredj a valóra», és dolgozz! 🙂
A szomszédok alszanak, holtan és bután, mint majd száz év után, ha összeomlik, gyom virít alóla, s nem sejti senki róla, hogy otthonunk volt-e, vagy állat lakhelye. Ami bizonyos, ha össze is dől, Zórád Ernő, aki a házunkban lakott 1923 és 1937 között házfalunkra kihelyezett márvány emléktáblája fennmarad!
Közben elkezdtem Offenbach "la grande duchesse du Gerolstein", azaz a "Gerolsteini nagyhercegnő" című operettje hallgatását...
35:00 a kezdési ideje annak a jelenetnek, amelyben a Hollandiából érkezett "vőlegény "A Gazette de Hollande című bulvár/magazinnal kívánja bizonyítani, hogy bizony ő és a főszereplő, a nagyhercegnő bizony immár jegyesek! Az általa bemutatott újság amúgy La Haye-ben jelent meg, 1911-1912 között, vagyis ez a szellemes momentum egyfajta anakronizmus! Ugyanakkor más szellemes momentumok is feltűnnek ebben a jelenetrészben: 37:00 kezési idővel, a "kérő", észlelve, hogy a nagyhercegnősemmibe veszi az újságban közzétett hírt, elővesz a zakójából további példányokat, majdnem, mint Eötvös Gábor (világhíres zenebohóc): "Van másik!" 🙂
48:40 kezdettel a nagyhercegnő azzal mutatja ki őseinek kardja iránti totális érdektelenségét, hogy abban nézegeti fogsorát, eléggé tiszta vagy sem...🙂
1:13:00 kezdettel pedig a nagyhercegnő újfent, immár más módon fejezi ki ezen ősi harci eszköz iránti ellenérzését: /elnézést e megfogalmazásért/: eldobja a francba!
Ugyanakkor a Fritz iránti szerelmi érzései egyre áradóbbak, amit egy neki énekelt szerenáddal fejez ki, ez 1:22:55 időkezdéssel indul.... ...kissé megdöbbentő, hogy a társadalmi ranglétra ily' magas fokán álló személy egy mélyen alatta elhelyezkedő, szerelmi érzése miatt általa egyre magasabb szereplőnek ad elő ilyen számot! 🙂
(Zárójelben jegyzem meg, hogy ha Bumm generális előadása is igen hatásos, Feleki Kamill és Kis Manyi ezen operett hazai adaptációjában /Gerolsteini kaland/ legalább ekkorát alakítottak! 🙂 https://www.youtube.com/watch?v=yVku4x41vZI&t=1s )
 |
This feature is not available right now. Please try again later.
www.youtube.com
|
Délelőttig írogattam ezt a blogbejegyzést. Egyszerre szóltam: hát te mit kerestél ezen a földön, mily silány regéket, miféle ringyók rabságába estél, mily kézirat volt fontosabb számomra, hogy annyi nyár múlt, annyi sok deres tél és annyi rest éj, s csak most tűnik szemedbe ez az estély?
Ötvenöt, jaj ötvenöt éve - lelkem visszadöbben - halottjaim is itt-ott, egyre többen - jaj, több, mint fél évszázada tündököl fölöttem ez a sok élő, fényes, égi szomszéd, ki látja, hogy a könnyem morzsolom szét.
Szóval bevallom Neked, megtörötten földig borultam s mindezt megköszöntem. Nézd csak, tudom, hogy nincsen mibe hinnem, s azt is tudom, hogy el kell mennem innen... ...Úgy érzem én, barátom, hogy a porban, hol lelkek és göröngyök közt botoltam, mégis csak egy nagy, ismeretlen úrnak vendége voltam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése