A legfontosabb alapszabály: a kutya alapvetően ragadozó állat. Őse, a farkas, opportunista faj, szinte bármit megeszik, amit képes zsákmányul ejteni, legyen az pocok, hal, madárfióka, tojás, gyík, nyúl - és a sort a rénszarvasig vagy bölényig folytathatnánk. Az is fontos, hogy a legyűrt állatoknak nem csupán a húsát fogyasztják el a farkasok, hanem a zsigereiket, beleiket (a bennük lévő félig emésztett növényekkel) is, vagyis jóval többféle tápanyag jut szervezetükbe, mintha csak színhúst ennének. Nemritkán gyümölcsöket, bogyókat is esznek, sőt gyakorta füvet is legelnek.
A kutya táplálkozása az emberrel együttes koevolúcióban némileg módosult, és a növényi eredetű táplálékok magasabb arányban is jelen lehetnek táplálékában, mint a farkasokében, de azért a kutyák táplálékának meghatározó része továbbra is a hús kell legyen.
Saját tapasztalataim szerint a leggazdaságosabb hús-alapforrás a csirkenyak. Az ebben található apró nyakcsigolyák nem jelentenek veszélyt a kutyák számára. (Fontos, hogy a madarak csöves végtagcsontjait sose adjuk kutyáknak, mert szálkásan törhetnek, és komoly bonyodalmat, akár tragédiát is képesek okozni.) A csirkenyak mellett terítékre kerülhet csirkehát is, vagy ha épp nincs anyagi akadálya, akkor baromfihús darálva. A kölykök számára eleinte mindenképpen a darált hús az ajánlott. Én pár évig hosszasan főztem a különféle húsokat, ami rengeteg macerával járt, mígnem egyszer kipróbáltam, mit szólna vérebem a nyers húshoz. S láss csodát, a nyers húst éppolyan étvággyal fogyasztotta el, mint a főttet. Azóta nem kell bajlódjak a főzéssel, kiporciózással, lábasmosogatással... Fontos, hogy a sertéshúst (pontosabban bármit, ami sertésből vagy vaddisznóból származik: sertésmáj, sertéslép stb.) mindig kötelező alaposan hőkezelni, ellenkező esetben kutyánk gyógyíthatatlan fertőzést kaphat, de a birkahús, marhahús már szintén adható nyersen is.
A hús önmagában nem elégséges táplálék (mint azt már fentebb is jeleztem), így érdemes azt kiegészíteni egyéb élelemmel is. Ezek lehetnek: csirkemáj, csirkeszív, tojás, túró, kefír, joghurt. "Köretnek" két alapélelmiszer javasolható: tört főtt burgonya és főtt rizs. Vitaminforrásként javasolható egy kiskanálnyi búzacsíra minden étkezéshez. Az állati és növényi eredetű összetevők aránya hozzávetőlegesen 60:40 százalékot tehet ki. A rizs főzésekor egy-egy adag reszelt répát is célszerű megfőzni (együtt a rizzsel). A családi ebédhez készített levesből is adható főtt zöldség a kutyáknak (én ezt villával szétpasszírozva szoktam a kutyatálba tenni). Az almát szinte minden kutya szereti, reszelve is keverhetjük a táplálék közé, de almaszeleteket is szívesen elrágcsálnak. FONTOS: az almamag ciánvegyületet tartalmaz, ezért az almacsutkát sose hagyjuk rágcsálni, nehogy a kutya almamagokat is fogyasszon.
A felkínált táplálék mindig szobahőmérsékletű (vagy langyos) legyen.
Tiszta ivóvíz mindig legyen elérhető a kutya számára.
Kutyáknak tiltott élelmiszerek: csokoládé, szőlő, mazsola - és bármilyen fura, de a nyírfacukor (xilit) is. Kutyás ismerősömék múltkor megkínálták agarukat nyírfacukorral ízesített süteménnyel - pár óra múlva az állatorvosi rendelőben aggódhattak, hogy túléli-e az eb ezt a jutalomfalatot...
Ami a tápokat illeti: hosszú évekig alaposan tanulmányoztam a kereskedelemben százával kapható különféle kutyatápok összetételét. Már persze amit a gyártók feltüntetnek a csomagoláson. Merthogy a legtöbb gyártó alig oszt meg érdemi információt a beltartalomról, inkább nyomatják a reklámszöveget, hogy "ízletes, zamatos falatkák kedvencek számára, csirke és marha ízesítéssel"... Könyörgöm, ha egy kutyatápot alapvetően hús felhasználásával készítenek, ahhoz minek kéne ilyen-olyan ízesítés?! ALAPSZABÁLY: ha egy táp csomagolásán nincs egyértelműen és tételesen felsorolva, hogy miből készítették, azt a tápot nem szabad megvásárolni. KIEGÉSZÍTŐ SZABÁLY: ha a csomagoláson mosolygó kutyuska csábítja vásárlásra a vevőt, azt a terméket sem szabad megvenni. Tapasztalataim szerint azok a cégek, amelyek valóban minőségi kutyatápokat gyártanak (mégpedig főként húsból), nem alkalmaznak gagyi marketing-fogásokat, és a csomagoláson nem a bájos kutyusok fotója a vonzó, hanem a táphoz mellékelt háttérinformációk.
 |
| Összetevők: Válogatott gabonafélék, Növényi eredetű származékok, Hús és állati származékok (ebből 4% marhahús a piros színű szemcsékben), Olajok és zsírok, Ásványi anyagok, Zöldségek (ebből 4% répa a narancs színű szemcsékben, 4% borsó a zöld színű szemcsékben) Tápértékkel rendelkező adalékanyagok: -A-vitamin: 10400 NE-D3-vitamin: 1148 NE-E-vitamin: 50 mg-Réz-szulfát pentahidrát: 11,6 mg-Mangán-szulfát monohidrát: 60,9 mg-Kálium-jodid: 1 mg-Nátrium-szelenit: 0,62 mg-Cink-szulfát monohidrát: 162,5 mg - - - "Fincsi"??? Pfííí! |
Az "olcsó" tápokhoz még megfontolásra érdemes szempont: ezekben a tápokban, a különféle melléktermékeket ömlesztve, valójában csillagászati áron forgalmazzák az amúgy semmire se használható, értéktelen hulladékokat. A "válogatott gabonafélék" és "növényi eredetű származékok" teszik ki e termékek nagy részét (nagy kérdés, hogy minek a kutyának válogatott gabona?!), majd az "állati származékok" között akár még 4% marhahús is lehet... Na nem a termék egészében, hanem a piros színű szemcsékben! Tisztább lenne, ha ráírnák a csomagolásra, hogy nyomokban marhahúst tartalmazhat... Az állatát ilyen silány termékekkel tápláló gazda később a "megtakarított" pénz sokszorosát költheti majd állatorvosi kezelésekre, műtétekre, mert azt ne gondolja senki, hogy ha a szervezetbe folyton csupa
De hogy azért tápokról is mondjak valami jót, van néhány olyan márka, amit jó szívvel tudok ajánlani: Orijen, Platinum, Acana, Carnilove.
 |
| Összetevők: Friss kecske (4 %), friss szarvas (4 %), friss birka (4 %), friss bölény (4 %), friss sarkvidéki szajbling (4 %), friss nyúl (4 %), friss kacsa (4 %), friss acélosfejű pisztráng (4 %), friss szardínia (4 %), friss alaszkai tőkehal (4 %), dehidratált kecske (4 %), dehidratált szarvas (4 %), dehidratált lepényhal (4 %), dehidratált birka (4 %), dehidratált kék puha tőkehal (4 %), vöröslencse, zöldborsó, kacsazsír (3,5 %), dehidratált hering (3 %), dehidratált sávos tőkehal (3 %), garbanzó bab, sárgaborsó, lucerna, tengeri moszat, úritök, tök, tőkehalmáj (1,5 %), kecskebendő (1,5 %), kecskemáj (1,5 %), birkabendő (1,5 %), birkamáj (1,5 %), szarvasbendő (1,5 %), szarvasmáj (1,5 %), sárgarépa, spenót, alma, körte, tőzegáfonya, fagyasztva szárított jávorszarvasmáj, fagyasztva szárított szarvasmáj, fagyasztva szárított bölénymáj, fagyasztva szárított kecskemáj, kevert tokoferolok, borókabogyó, csipkebogyó, gyermekláncfűgyökér, bodzavirág, orvosi körömvirág, szárított vadcikóriagyökér, szárított Enterococcus faecium erjesztett készítmény. - Na ez már minőségi, ölég változatos kutyatáplálék! |
És mielőtt az olvasó felhördülne ezen termékek árát látva, gondolja csak végig, mi van az egyik tápban - és azt mennyiért adják, és mi van a másik tápban a magasabb összegért. A középkategóriás tápokban van egy csomó rizs meg burgonya, jó magas áron - na azt hiszem, rizst és krumplit egy ideig még tudok magam is főzni a kutyáimnak, szóval amiatt fölösleges tápokért kiadni pénzt.
Minden tápgyártó hangsúlyozza, hogy csak az ő tápjával szabad etetni, mert azt tudományos kutatások alapján készítik. A meglepő csupán az, hogy a tudományos alapokon készített tápok összetétele mennyire különbözik egymástól. Én már csak azért se szoktatom a kutyáimat egyetlen cég tápjához sem, hogy ne legyek kiszolgáltatva az adott cégnek. Az is gyakori érv a tápgyártóknál, hogy azért nem érdemes az ebnek külön készített házi ételt adni, mert akkor a kutya válogatóssá válik! Ó, milyen ismerős ez a szempont a rendszerváltás előtti időkből: ne tudja a nép, hogy mi van a határokon túl, érje be azzal, amit kap, és akkor nem fog jobbat követelni...
Az viszont tényleg fontos alapszabály, hogy az étkezést követően a kutyákat nem szabad ugráltatni, gyors mozgásra biztatni, mert a teli gyomorral ugráló kutyánál könnyen gyomorcsavarodás jelentkezhet - ami pedig életveszélyes! A legsimább, ha a kutya mihamarabb megszokja, hogy az étkezés után csendespihenő következik, sétálni meg az étkezés után 1-2 órával lehet elindulni.
Végezetül még van valami, ami nem igazán élelmiszer, de a kölyöknevelés során nagyon hasznos: a préselt marhabőrből készített műcsont. A kutya természetéből adódóan szeret rágni. Az neki nagyjából tökmindegy, hogy amit rág, az egy antik szekrény lába, a gazda papucsa vagy egy felmosórongy, a lényeg a rághatóságon van. Márpedig ha ellátjuk a kölyköt számára engedélyezetten rágható műcsonttal, akkor garantált, hogy a szekrénylábak és papucsok a későbbiekben is olyan állapotban lesznek, mint amilyenben a kölyök érkezése előtt voltak. A műcsontok egyetlen hátránya, hogy a szárított bőr elfogyasztása szomjassá teszi a kutyát (éppúgy, mint a száraztápok), emiatt sokat iszik, ami pedig a lakásban tartott kölyökkutyánál némi problémát okozhat...
