A bonsai-nevelés évszázados hagyomány. Keleten a komolyabb méretű, formájukat tekintve gyakran extrém növények arról árulkodnak: egy család vagy közösség generációkon keresztül odaadó gondoskodással nevelgette a növényt egészen fiatal korától. Japánban a bonsai-nevelés egy életfilozófia: az ember és természet harmóniáját szimbolizálja, és komoly művészetként tekintenek mestereikre.
 |
Egy minta, HOGYAN NE TARTSUNK bonszait, mert ha trehányak vagyunk, akkor a bonszai egy CELLULÓZ-VÁZZÁ alakulva jelzi, hogy HANYAG személy vagy... |
A bonszai (japánul: 盆栽, lapos tálban nevelt fa, bon=edény, tál, szai=növény) mesterségesen, művészien alakított, formára metszett, esetleg hajlított fa. Nevezik tálas kertészkedésnek is, mivel a legismertebb formája a kis méretű, tálkákban nevelt és alakított fák tartása. Általánosan elterjedt tévhit, hogy a bonszai egy növényfaj. Ezzel szemben elvileg bármilyen fás szárú kétszikű növényből lehet bonszait nevelni, természetesen ennek azért korlátot szabnak az illető faj morfológiai jellemzői, például a túl nagy levélméret, az ágelágazások hiánya, vagy a túl nagy távolság a rügyek között stb. Másik tévhit, hogy a bonszai szobanövény. Ez csak a trópusi-szubtrópusi fajokból kialakított fácskákra igaz és ezekre is csak a saját természetes élőhelyükön uralkodó klimatikus viszonyokat megközelítő körülmények között. Megjegyzendő, hogy ezen fajok némelyikének életben tartása éppen speciális igényei (magas és kiegyenlített hőmérséklet, magas relatív páratartalom) miatt egy átlagos magyar lakásban szinte reménytelen vállalkozás.
 |
...ez pedig a MÁSODIK SZOMSZÉD ablakában az elszívott, eléggé ronda, frusztráló CSIKKEK "FÜVÉSZKERTJE" |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése